Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-167

76 CLXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Okt. 31. 1867.) szorittatik. És ha a megyéknek jogát ugy értelmezzük, mint azt Hevesmegye értelmezi, azaz ugy, mint az még 1847-ben a megyéknek igen nagy többsége által sem értelmeztetett, ugyanazon pillanatban megfosztanék a felelősséget minden gyakorlati eredményétől. (Helyeslés jobbról, ellenmondás balról.) Ha ezt teszsziik, akkor a jelen kormány nagyobb személyzettel fog bírni, alkotmányosabb és ujabb hangzású czime lesz; de a mi a felelősséget illeti, ott leszünk, a hol voltunk 1847-ben. (Helyeslés jobbról, ellenzés balról.) És én azt hiszem, hogy ha tisztelt barátomnak a belügyminiszternek semmivel több joga nem lesz, ha felelősségére hivatkozva a végrehajtásra semmivel több befolyást nem gyakorolhat, mint az egykori tárnokmester, tisztelt barátom a belügyminiszter valóságos tárnokmesterré, válik. (Helyes ! Derültség jobbról, nyugtalanság a bal oldalon.) Már pedig, t. ház, hogy nem ez volt az 1848diki törvényhozás szándéka, azt nem csak nem hiszem, hanem tudom is. Mert tudom azt, hogy az 1848-iki törvényhozás, midőn a miniszteri felelősség elvének megállapítását a legnagyobb alkotmányos vívmánynak tekintette, a felelősséget nem kereste abban, hogy a miniszterek bizonyos rendkívüli esetben, ha flagrans törvénysértéseket követnek el, a biró elébe állíttassanak; hanem kereste abban, hogy a felelősség által a kormányzás irányára befolyást gyakoroljon, azaz valóságos parlamentálís kormányt hozzon be. (Helyeslés a középen.) Már pedig parlamentális kormány a megyei hatóságnak ily interpretatíoja mellett, minőt Hevesmegye követel, lehetetlen. (Élénk helyeslés jobbról, ellenzés balról.) Bíróvá teszem e kérdésben — nem a tisztelt házat: e kérdés egyike azoknak, melyek 1848 óta egész Európa és Amerika államférfiainak és tudósainak gondolkozási tárgyát képezi; és nem fognak találni egyet is, ki, ha a megyék szabadságának ily értelmezést adunk, parlamentális kormányunkatmásnak tartaná, mint egy szép phrasisnak, melynek semmi alapja nincs (Ugy van! jobbról] ellenzés balról.) Hogy pedig az 1848-iki törvényhozásnak e kérdésben ez volt nézete, azt felfogásom szerint bizonyítja először azon helyzet, melyben az 1848iki törvényhozás volt, és azon czél, melyet magának kitűzött. Mit akart ugyanis a 48-ki törvényhozás mindenek előtt? Egy tisztán rendi alkotmányt, egy tisztán a nemesi privilégiumokra alapított szabadságot megváltoztatni parlamentalis alkotmánynyá, és olyanná átalakítani, mely a népképviselet alapján fekszik. (Helyeslés.) Fölteheti-e valaki, hogy a 48-iki törvényhozás ezen czélt tűzve ki magának, a megyének, azaz egy oly institutionak, mely, bár mit tegyünk, mindig aristokratikusabb fog maradni, mint a törvényhozás — (Elénk ellenwndás balfelöl. Ugy van! Igaz ! a közéiben) ha nem is fog maradni, de a mely legalább akkor tisztán aristokratikus institutio volt, mert azokból alakult, kik a megyékben előjogositva voltak —• mondom, föltehető-e, ha a törvényhozás ugyanakkor, a mikor a népképviseletet, a mikor az átalános szabadságot tűzte ki magának czélul, a megyének, az akkor majdnem kizárólag a nemességből alakult megyének oly jogokat akart volna föntartani, a melyek által a népképviseleten alapuló törvényhozás határozatai —• legalább annyiban, a mennyiben a kormány irányát állapítanák meg — tökéletesen megsemmisíttetnének"? (Elénk nyugtalanságából oldalon, hosszas helyeslés a középen.) Bizonyítja ezt a 16. t. ez. szövege, mely mindjárt a 16. t. ez. kezdetén igy szól: „A megyei szerkezetnek, Magyarhon és kapcsolt részei alkotmánya védbástyáinak a közszabadsággal öszhangzatba hozatala, egyszersmind a közigazgatásnak idő közben is minden megakadástól megóvása tekintetből rendeltetik : a minisztérium a megyei szerkezetnek népképviselet alapján rendezéséről a legközelebbi országgyűlésnek törvényjavaslatot fog előterjeszteni." (Nyugtai tnság a baloldalon.) Bocsássák meg: ha a törvény szövegét felolvasom, felolvasom azért, mert okoskodásomat arra akarom alapítani. (Helyeslés a középen.) ki* idézett szavakból világos, hogy a 48-ki törvényhozás fentartva a megyéket előbbi hatáskörükben, átlátta azon ellentétet, melyben a megyei szerkezet az átalános szabadsághoz áll, és épen azért meghagyta a minisztériumnak, hogy a jövő tövényhozás elé oly törvényjavaslatot terjeszszen, mely által ezen ellentét megszüntettessék. (Egyhang balfelól: Ohó! Halljuk! a középen.) De vajon, t. ház, ha az akkori törvényhozás ily ellentéteket csak a lehetőségek közé is számított volna, minők a megyei rendszer ;és miniszteri felelősség között kikerülhetlenek lennének ha a Heves megye által követelt megyei teljes függentlenség megállapittatnék, nem emiitette volna ezen törvényben azon ellentétet is, melyben a megyei rendszer a parlamentalis kormánynyal áll, ha, mondom, csak feltehette volna, hogy a parlamentalis kormány behozatván, valaki a megyei rendszernek oly magyarázatot adhatna, mely által az a felelősség elvével ellenkezésbe jön ? (Élnénk helyeslés a középen.) Végre bizonyítja ezt a48-diki gyakorlat, mert hisz nem oly távol fekszik mögöttünk azon időszak, és tudjuk mindnyáján, hogy a megyék által 48-ban soha oly hatáskör, minőt Heves vármegye