Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-167

76 CLXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Okt. 31. 1867.) szorittatik. És ha a megyéknek jogát ugy értel­mezzük, mint azt Hevesmegye értelmezi, azaz ugy, mint az még 1847-ben a megyéknek igen nagy többsége által sem értelmeztetett, ugyanazon pil­lanatban megfosztanék a felelősséget minden gya­korlati eredményétől. (Helyeslés jobbról, ellenmon­dás balról.) Ha ezt teszsziik, akkor a jelen kormány na­gyobb személyzettel fog bírni, alkotmányosabb és ujabb hangzású czime lesz; de a mi a felelős­séget illeti, ott leszünk, a hol voltunk 1847-ben. (Helyeslés jobbról, ellenzés balról.) És én azt hiszem, hogy ha tisztelt barátomnak a belügyminiszternek semmivel több joga nem lesz, ha felelősségére hivatkozva a végrehajtásra semmivel több befolyást nem gyakorolhat, mint az egykori tárnokmester, tisztelt barátom a bel­ügyminiszter valóságos tárnokmesterré, válik. (He­lyes ! Derültség jobbról, nyugtalanság a bal oldalon.) Már pedig, t. ház, hogy nem ez volt az 1848­diki törvényhozás szándéka, azt nem csak nem hiszem, hanem tudom is. Mert tudom azt, hogy az 1848-iki törvényhozás, midőn a miniszteri fele­lősség elvének megállapítását a legnagyobb alkot­mányos vívmánynak tekintette, a felelősséget nem kereste abban, hogy a miniszterek bizonyos rend­kívüli esetben, ha flagrans törvénysértéseket kö­vetnek el, a biró elébe állíttassanak; hanem kereste abban, hogy a felelősség által a kormányzás irá­nyára befolyást gyakoroljon, azaz valóságos par­lamentálís kormányt hozzon be. (Helyeslés a kö­zépen.) Már pedig parlamentális kormány a megyei hatóságnak ily interpretatíoja mellett, minőt He­vesmegye követel, lehetetlen. (Élénk helyeslés jobb­ról, ellenzés balról.) Bíróvá teszem e kérdésben — nem a tisztelt házat: e kérdés egyike azoknak, melyek 1848 óta egész Európa és Amerika államférfiainak és tudó­sainak gondolkozási tárgyát képezi; és nem fog­nak találni egyet is, ki, ha a megyék szabadságá­nak ily értelmezést adunk, parlamentális kormá­nyunkatmásnak tartaná, mint egy szép phrasisnak, melynek semmi alapja nincs (Ugy van! jobbról] ellenzés balról.) Hogy pedig az 1848-iki törvényhozásnak e kérdésben ez volt nézete, azt felfogásom szerint bizonyítja először azon helyzet, melyben az 1848­iki törvényhozás volt, és azon czél, melyet magá­nak kitűzött. Mit akart ugyanis a 48-ki törvény­hozás mindenek előtt? Egy tisztán rendi alkot­mányt, egy tisztán a nemesi privilégiumokra ala­pított szabadságot megváltoztatni parlamentalis alkotmánynyá, és olyanná átalakítani, mely a népképviselet alapján fekszik. (Helyeslés.) Fölte­heti-e valaki, hogy a 48-iki törvényhozás ezen czélt tűzve ki magának, a megyének, azaz egy oly institutionak, mely, bár mit tegyünk, mindig aristokratikusabb fog maradni, mint a törvény­hozás — (Elénk ellenwndás balfelöl. Ugy van! Igaz ! a közéiben) ha nem is fog maradni, de a mely leg­alább akkor tisztán aristokratikus institutio volt, mert azokból alakult, kik a megyékben előjogo­sitva voltak —• mondom, föltehető-e, ha a tör­vényhozás ugyanakkor, a mikor a népképvisele­tet, a mikor az átalános szabadságot tűzte ki ma­gának czélul, a megyének, az akkor majdnem kizárólag a nemességből alakult megyének oly jogokat akart volna föntartani, a melyek által a népképviseleten alapuló törvényhozás határozatai —• legalább annyiban, a mennyiben a kormány irá­nyát állapítanák meg — tökéletesen megsemmisít­tetnének"? (Elénk nyugtalanságából oldalon, hosszas helyeslés a középen.) Bizonyítja ezt a 16. t. ez. szövege, mely mindjárt a 16. t. ez. kezdetén igy szól: „A me­gyei szerkezetnek, Magyarhon és kapcsolt részei alkotmánya védbástyáinak a közszabadsággal öszhangzatba hozatala, egyszersmind a közigaz­gatásnak idő közben is minden megakadástól meg­óvása tekintetből rendeltetik : a minisztérium a me­gyei szerkezetnek népképviselet alapján rendezé­séről a legközelebbi országgyűlésnek törvényja­vaslatot fog előterjeszteni." (Nyugtai tnság a balol­dalon.) Bocsássák meg: ha a törvény szövegét felolvasom, felolvasom azért, mert okoskodásomat arra akarom alapítani. (Helyeslés a középen.) ki* idézett szavakból világos, hogy a 48-ki törvényhozás fentartva a megyéket előbbi hatás­körükben, átlátta azon ellentétet, melyben a me­gyei szerkezet az átalános szabadsághoz áll, és épen azért meghagyta a minisztériumnak, hogy a jövő tövényhozás elé oly törvényjavaslatot ter­jeszszen, mely által ezen ellentét megszüntettessék. (Egyhang balfelól: Ohó! Halljuk! a középen.) De vajon, t. ház, ha az akkori törvényhozás ily ellen­téteket csak a lehetőségek közé is számított vol­na, minők a megyei rendszer ;és miniszteri fele­lősség között kikerülhetlenek lennének ha a He­ves megye által követelt megyei teljes függentlen­ség megállapittatnék, nem emiitette volna ezen tör­vényben azon ellentétet is, melyben a megyei rendszer a parlamentalis kormánynyal áll, ha, mon­dom, csak feltehette volna, hogy a parlamentalis kormány behozatván, valaki a megyei rendszernek oly magyarázatot adhatna, mely által az a fele­lősség elvével ellenkezésbe jön ? (Élnénk helyes­lés a középen.) Végre bizonyítja ezt a48-diki gyakorlat, mert hisz nem oly távol fekszik mögöttünk azon idő­szak, és tudjuk mindnyáján, hogy a megyék által 48-ban soha oly hatáskör, minőt Heves vármegye

Next

/
Oldalképek
Tartalom