Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-163

:>.H CLXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Okt. 21. 1867.) minden parlamentális országban és kormány alatt szorosan el van választva. De épen, mivel könynyen megtörténhetik, hogy a kormány, hatalmával visszaélve, a magán polgárt a büntető bíróság elé akará vezetni, csak azért, hogy a képviselőt sújtsa, a képviselő testületek minden alkotmányos országban saját tagjaikra nézve fentartották magoknak azt, hogy a közvádló ellenök bűnvádi keresettel előleges engedélyök nélkül fel nem léphet. A törvényhozás ez által nem akarta a képviselőt arra felhatalmazni, hogy különb szabadságokkal éljen, mint bármely magánpolgár, vagy hogy külön törvények alatt álljon; de biztositani akarta őt azon hatalom visszaélései ellen, mely a közvádlót politikai tekintetekből a képviselő ellen használhatná fel. Tehát a képviselőház érdekében fekszik meggyőződni, vajon oly tények hozattak-e fel vádlott tagja ellen, melyek először nem a képviselő, de kizárólag a magánpolgár hatáskörébe esnek? s melyek másodszor elegendők azon meggyőződés elnyerésére, hogy, ha a vádlott nem volna is ellenzéki képviselő, mégis a közvádló csak törvényes kötelességét teljesítené, ha ellene, mint magánpolgár ellen fellépne ? Ezen irányadó elveket a jelen esetre alkalmazva, azt látjuk ugyan, hogy Böszörményi tagtársunk ellen, nem mint képviselő', de egyedül naintujságiró ellen akarnak,a sajtótörvények szerint, bűnvádi keresetet indítani. De vajon azon meggyőződést szerzi-e nekünk a vádlevél azon tartalma, mely szerint a más hírlapok által is közhírré tétetett Kossuthféle levélből idézett szavakban jelöltetik ki azon izgatás, melyet a 48. XVIII. tcz. 21. §-a szerint a közvádló megtorolni kivan? Ivánka Imre: Nem ide tartozik! Napirendre ! Zsedényi Ede: Tessék meghallgatni Ivánka úrnak, azután felelni. Tehát, ha vajon elegendők-e az adatok arra, hogy tagtársunk ellen, ha nem volna is ellenzéki képviselő, mint magánpolgár ellen indíttathassák sajtópör, ennek bővebb megfontolását egy külön küldöttségre akarjuk bizni. (Zaj a bal oldalon.) Kérem beszédemet meghallgatni. Most tehát nem arról van szó, lehet-e tagtársunkat bűnvádi perbe fogni vagy nem ? — mert arról, hogy perbe fogják, a törvényszék fog Ítélni — hanem hogy olyan-e a közvádló kérelme, mely az igazság részrehajlatlan kiszolgáltatása tekintetéből bővebb megfontolást igényel ? és épen azért az ügyet nem a kérvényi bizottsághoz, mely hóról hóra változik és nem erre volt kiküldve, hanem külön küldöttséghez kívánom utasíttatni. (Helyeslés.) Azért Somssich indítványát pártolom. HaláSZ Boldizsár: Én nem követem előttem szólott képviselő társam példáját és nem fo- ! gok belebocsátkozni a tárgy érdemébe, s annak I előre bocsátása mellett, hogy Ghyczy Kálmán indítványát s annak indokait egészen magamévá teszem, egyedül Somssich képviselő úr által felállított egy elvre vonatkozólag kívánok néhány megjegyzést tenni. Tisztelt képviselő úr azon elvet állította föl, hogy a képviselőháznak kötelessége saját tagjait törvénytelen üldöztetés ellen védeni. Én ezen esetre nézve nem akarom föltenni, hogy az üldözés szándékos, törvénytelen lehetne, de különben is azt a bíró fogja megszabni, (Zaj. Felkiáltások: Nincs itt erről szó.') azt a biró fogja megszabni itéletileg, hogy a kereset alapos-e vagy nem. Más alkotmányos országban a képviselő indemnitása nem ezen az elven alapul, hanem azon sokkal magasabb elven, hogy a törvényhozó testület tagjait magas hivatásuknak eleget tenni nagy ok nélkül ne lehessen gátolni. Csak ezt akartam kijelenteni, nehogy hallgatásommal ezen elvben megnyugodni látszassam. Egyébiránt a mi illeti azt, hogy a tisztelt indítványozó úr kérdésbe tette, s illetőleg a ház által kívánja elhatároztatni, vajon a személy, a ki föllépett, törvényes helyzetben van-e a ház irányában, azt az előttem szóló Ghyczy Kálmán kifejtette: én tehát ehhez nem szólok; hanem van egy más kérdés, melyet Somssich képviselő úr megpendített, t. i. vajon a jelen sajtóbirósá,g törvényes-e? Én nem akarom ezen kérdést jelenleg fejtegetni . hanem csak egyszerűen kijelentem, hogy én nem tartom annak, s midőn e tárgy napi rendre jön, akkor ezt bővebben ki fogom fejteni. BÓnis Sámuel: Szerintem Zsedényi képviselő teljességgel nem rontotta le Ghyczy Kálmán képviselőnek azon állítását. hogy Csiky Sándor képviselő esetét ugy hozta fel, mint praecedenst, mint analógot. Mert, miért hozatik a képviselőház elé a képviselő ellen intézendő kereset megbirálása ? Koránsem azért, hogy a ház a dolog érdeme fölött Ítéljen, hanem azért, hogy ótalmazza a képviselőnek netalán megtámadható immunitását. A tisztelt ház most a felett nem Ítélhet, vajon magán eset volt-e Csikyé?s milyen a Böszörményié ? e fölött az esküdtszék feladata itélni; hanem igenis itél a fölött a ház, hogy a kormánynak czélba vett perbefogatása által nincs-e czélba véve a képviselő leszorítása e táblától ? nincs-e czélba véve a képviselői immunitás megsértése? És e tekintetben igaza volt Ghyczy Kálmán képviselő társamnak, midőn Csiky esetét a Böszörményiével analógnak monda. Ha Zsedényi a dolog érdemébe bocsátkozott, és nem kívánta, hogy ezen eset különleges bíróság elé utasittassék, kérdem, micsoda logikával kívánja a jelen esetet speciális biróság itélete

/ alá bocsátani ? En tehát Ghyczy Kálmán képviselő társam-