Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-163
36 CLXIIL OESZÁGOS ÜLÉS. (Okt. 21. 1867.) Wenckheim Béla b. belügyminiszter: Az imént tett interpellátio következtében a minisztérium örömmel ragadja meg az alkalmat ezen fontos ügyre nézve eljárásáról a tisztelt háznak számot adni; hogy azonban a minisztérium ezt az ügy fontosságához képest megtehesse, kérem az interpellátiot Írásban beadatni és a kormánynyal küzöltetni. (Helyeslés.) AlHlásy Sándor: Tisztelt ház! Engem Kovách László interpellátiojával "megelőzött; de miután azon interpellátiot, melyet Heves és KülsőSzolnok törvényesen egyesült megyék érdekében a minisztériumhoz intézett, az én nézetem szerint nem azon értelemben tette, a melyben én tenni szándékoztam; ennélfogva magam is kívánok a tisztelt minisztériumhoz ezen ügybnn interpellátiot beadni. Kovách László ugyanis csak az iránt interpellálta a minszteriumot, nyilatkozzék az iránt, meddig akarja ezen kivételes helyzetet Hevesmegyében föntartani; én pedig az iránt szólitom fel a minisztériumot, hogy Heves és Külső-Szolnok vármegye irányában követett azon eljárását, mely szerint a királyi biztos a bizottsági gyűlések tartását határozatlan időre felfüggesztette, igazolja. (Helyeslés a bal oldalon.) Elnök: A királyi ügyek igazgatójának hivatalos levele következtében beadott indítvány tárgyalása van mai napra napirendre kitűzve. A jegyző úr fel fogja az indítványt olvasni. " Gajzágó Salamon jegyző (olvass Somssich indítványát.) SomSSiCh Pál: T. ház! Indítványom istápolására igen kevés mondani valóm van. Természeteskövetkezése az az alkotmányosságnak, melv alatt valamint senkit törvénytelen üldözés tárgyává tenni nem szabad, ugy a jogszerüleg eljáró törvényes bírónak hatása alól kivenni senkit sem lehet. Azon alkotmányos előjoga a törvényhozó testület tagjainak, mely szerint őket a illető házak előleges jóváhagyása nélkül köz kereset alá fogni nem lehet, nem czélozhat arra. hogy Ők a jogszerüleg eljáró törvényes biróság hatása alól kivonassanak, hanem csak arra, hogy törvényhozói állásukban minden törvénytelen üldözéstől megóva.és mind felülről, mind alulról eredhető zaklatások ellen védve legyenek, ők, mint tagjai egy törvényhozó testületnek, mely a nemzetnek ezen souverain jogát a koronával megosztva gyakorolja, kötelesek levén keblüknek tiszta meggyőződését mindig és mindenben szabadon és függetlenül kimondani. (Helyeslés.) A most mondott átalános elveket alkalmazva a jelen esetre, vélekedésem szerint, mielőtt a t. ház a napirenden levő tárgyban érdemileg határozni fogna, biztos tudomást és ezen alapuló tiszta meg győződést kell magának szereznie a közvádló által indíttatni kivánt perbe fogásnak jogosságáról, tudomást kell magának szereznie arról, hogy az, ki a perbe foghatásra engedélyt kér, arra törvényesen jogosult egyéniség-e? a biróság, mely elé idéztetik , törvényes, alkotmányos biróság-e ? és végre a törvények, melyekre hivatkozik, alkotmányos törvények-e? Kern indokolatlan, nem alaptalan ezen, első pillanatra talán túlságosnak látszó óvatosság. A régibb időkből történetileg, a jelenből pedig szomorú saját tapasztalásunkból tudjuk, hogy törvényellenes vádló által, nem alkotmányos, hanem csak kivételesen, önkényileg alakított biróság elé idéztettek e hon polgárai, és nem alkotmányos törvényekre, hanem szintén csak teljhatalommal kiadott rendeletekre hivatkozva, követelték elitéltetésöket. Ily törvénytelen eljárás, ily önkényes üldözések ellen kívánják az alkotmányos törvények megvédeni e honnak minden polgárát, kiválólag pedig a törvényhozó testület tagjait, melynek — mint már többször is említem — törvényes szabadsága és teljes függetlensége egyik alapföltétele a valódi alkotmányosságnak. Hogy azonban a ház magának biztos tudomást és ezen alapuló tiszta meggyőződést szerezhessen, vélekedésem szerint legczélravezetó'bb volna az, ha a jogi téren szakavatott egyénekből aláirtandó választmány küldetnék ki, mely választmány szigorúan megvizsgálván a köz vádló által beadott keresetet, a hozzá csatolt irományokkal és a vizsgálat alatt netalán felmerülhető körülményekkel együtt, mind ezek tekintetbe vételével indokolt véleményét ezeknek jogossága felett mondja ki, melyre azután a ház határozatát alapíthatná. Ezek voltak azok,miket indítványom istápolására röviden fölemlíteni kívántam, és ennélfogva azt a t. ház pártolásába ajánlom. Ghyczy Kálmán: Tisztelt ház! Azon kérdés, vajon Böszörményi képviselő úr sajtóvétség miatt vizsgálat, illetőleg közkereset alá vétethetike, sok tekintetnél fogva s különösen a ház függetlenségének s a képviselők jogai megőrzésének szempontjából nagy figyelmet érdemel, s azért egyetértek az indítványozó úrral abban, hogy már ennélfogva is e tárgy előleges bizottsági megfontolás alá bocsátandó. Mindamellett azonban ugy magára a beadványra, mint a tett indítványra nézve vannak észrevételeim. A mi a beadványt illeti, Ráth Károly úr, a sajtóügyekben eljáró pesti esküdtszék mellé az igazságügy iminiszter által kinevezett közvádló, a ház elnökéhez intézett levelét, mely itt a házban múltkor fölolvastatott, mint kir. ügyigazgató irta alá. i A kir.ügyek igazgatójának kétségen kivül megvan a
