Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-181

318 CLXXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Deci. 5, 1807.) jónak látott, s mert jónak látott,már követett a közösügyi törvény megalakításánál. Mert hiszen annak irányábanis lehetne vagylehetett volna kérdezni,minek a törvény,ha életbe nem léphet? mivel egy részében legalább az is föltételes. De ezen kérdésre a törvényhozás azt mondaná, vagy mondhatta volna: „Meghoztam a törvényt, s ha életbe léptetésének feltételei bekövetkeznek, akkor hasznát veszem; ha pedig nem következnek be,akkor nem fog az ártani" Épen azért, ha a képviselő úr azt kérdi, minek akkor törvény, ha az hatályba nem léphet ? — mert maga sem tagadhatja, hogy biztositékot tán törvény is adhat — ugy én megkisértem megmondani, hogy minek akkor is a törvény. Annak, mert, legalább igénytelen véleményem szerint, okos és jó dolog a jövő esélyeinek minél kevesebb tért hagyni fen, a jövő véletlenét minél kisebb körre szorítani: jó és okos dolog a fenforgó esetben csak azt bízni a jövendőre, hogy mikor lépjenek életbe a tett megállapodások, nem pedig azt is, mely megállapodásoknak kell bekövetkezni majd egykor. Én a jelen esetben azt látom, hogy a 30 százalékos hányadnak 10 évre elfogadása jó dolog, s ugyanazért csak annak eldöntését bíznám í a jövőre, hogy mely időben lépjen az hatályba. Ha a törvény tzt sem mondaná ki, s ha elfogadnék Komárom városa t. képviselőjének nézetét, ugy a jövőben még az is kérdés lenne, ha vajon 30 százalék legyen-e a quota, ha bekövetkeznek a kívánt feltételek? valamint az is, hogy 10 évre fogadjuk-e el azt ? De én nem látom át. miért bízzuk mindezt is a jövendöre,'a melyet nem ismerünk? En részemről már most törvénynyel kívánom biztosítani mindezt, és pedig azért, mert én, teljesen eltérőleg a túlsó féltől, valóságos áldásnak tartom, ha mindez már ma törvény erejére emeltethetik. De ha mindezek fen nem forognának is, a határozati javaslatot még sem fogadhatnám el, már csak szövegezésénél fogva sem. Nem fogadhatnám el ennélfogva azért , mert van benne egy eszme, melyet nagy figyelemre tartok érdemesnek. Ott nem csak az van mondva, hogy akkor lépjen életbe e törvény, mikor az életbelépésnek a Xll-ik czikkben megirt feltételei már bekövetkeztek, hanem akkor, mikor túlnan már a többi, jelesen az államadósságokra, a vám- és kereskedelmi szövetségre vonatkozó törvény is elfogadtatván, 6' felsége által szentesittetett. E további feltételnek is felvétele által eltérnénk azon eljárástól, melyet a mi kormányunk, vélekedésem szerint, igen helyesen követett, az államadósságokra vonatkozó törvény életbe léptetését a quota elfogadásához ugyan hozzá kötvén, de nem megfordítva a quotaról szólóét is az államadósságokról szólónak elfogadásához. A t. képviselő úr épen megfordítja a dolgot, és azon álláspontra lép, mely a birodalmi tanács küldöttségének volt álláspontja, melyet, hogy az miért választott, azt tökéletesen értem; de nem értem, miért választanok mi ? Ama küldöttség ugyanis azt mondta: „Ennyi quotával beérjük, hakivánt mennyiséget vállaltok az államadósságból. „Ezt ő tőle értem; de nem azt, miért ne elégedjünk mi meg 30 percenttel, a nélkül is. Másik ok, a miért én a határozati javaslatot nem pártolhatom, azon szempont, melyet miniszterelnök úr is megérintett. Az van ama határozati javaslatban mondva, hogy a törvényjavaslat, mely épen tanácskozásunk tárgyát képezi, ugy a magyar korona, mint ő felsége többi országait illetőleg egyetemleg eszközlendő királyi szentesítés alá terjesztessék. Ki által? Miáltahmk. Mi végett? A végett, hogy egyidejűleg amaz országokat illetőleg, is szentesittessenek. En is azt hiszem, t. ház, hogy ezen megállapodásokhoz nekik is accedálniok kell, ha azt akarják, hogy a kiegyezésből valami legyen ; de ha accedálnak, ez oly tény lesz, mely tisztán az övék. Ugyanazért, őket illetőleg, ők terjesztik majd fel illető megállapodásukat, szentesités végett. Ez az ő joguk, s nem a miénk. Mi is felterjesztjük, hogy minket illetőleg legyen meg a szentesités, de csak azért. Annyira igaz ez, hogy nekik császári szentesítésre van szükségök, nekünkpedig királyira,(//elyedés jobbról) tehát a szentesités sem közös és egyetemleges. A határozati javaslat elfogadása által azon térre lépnénk ennélfogva, a melyen lefoglalnék előlök az őket megillető jogot, oly példát adva, melynek követésén, ha arra nekik kedvök jönne, aligha nagyon örvendenénk. (Helyeslés jobbfelöl.) Az első bekezdés vég soraira van még észrevételem, melyek szerint akkor kellene történni a szentesítés alá terjesztésnek, midőn mindezen törvényjavaslatok ő felsége többi országainak országgyűlése által, Magyarország országgyűlésének megállapodásaival megegyezöleg,elfogadtattak.Hogy a quotát illetőé törvényjavaslat és a vámszövetségre vonatkozó, általok ell'ogadandók, az természetes; de már az államadósságokra nézve azt elégnek nem vélem: mert ha azt a központi bizottság megállapítása szerint kellene elfogadniok, azt ők nagyon könnyen elfogadhatnák, mert az rajok alig róna terhet, mivel azon megállapítás szerint az 1. §-ban csak az van kimondva, hogy Magyarország mit vállal el az államadósságok terhéből, de nem az, a mit ő felsége többi országai fognak elvállalni. Ennélfogva nem csak ezen törvényjavaslatot kell elfogadniok, hanem egy ennek megfelelő másikat is. A mi a vég bekezdést illeti, a melyben mondatik, hogy: „elvárja a képviselőház,hogy az ezen törvényjavaslatok tárgyai felett fí felsége többi