Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-181

CLXXXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 5. 1867.) 319 országainak országgyűlésében folytatott tanácsko­zások eredményéről s az emiitett feltételeknek tel­jesültéről, a minisztérium által, az idézett törvény értelmében,mielőbb kellőleg értesíttetni fog," abban én is osztozom és elvárom azon értesítést. Hanem elvárom azt egész nyugalommal, tudva, hogy ezt a XII- t. ez. 20. §. már kötelességévé tette a kor­mánynak , s ez azt tudni és kötelességét teljesíteni fogja, ha eljön az idő; tudni s teljesitni fogja, ha nem mondjuk is ki batározatilag, hogy ezt tőle várjuk. Én tehát nem pártolhatom a határozati ja­vaslatot. (Zajos helyeslés a jobb oldalon.) Ghyczy Kálmán: Azok után, t. ház, miket Debreczen város egyik kerületének érdemes kép­viselője előadott, nekem az itt mondottakra csak kevés felelni valóm van. A t. pénzügyminiszter úr azon vélekedésben van, hogy az általam tett indítvány fölösleges: mert mind azok, a mik indítványomban foglal­tatnak, már a törvény által is ki vannak mondva. En részemről köszönöm pénzügyminiszter úrnak ezen nyilatkozatát: mert magam is csak azokat akartam indítványomban felemlíteni, a mik tör­vény által már kimondattak. Egyátalában távol van tőlem az, a mivel t. pénzügyminiszter úr vádol, hogy én vádat akar­tam emelni a minisztérium ellen: hogy nem telje­síttette a törvény rendeletét, és nem tudósította a házat azokról, a mik másutt, más helyen tör­téntek. Azokból, a miket mondottam, kitetszik, misze­rint tudom, hogy az, a miről a minisztériumnak tudó­sítani kellene az országgyűlést, mind még meg nem történt. Hiszen tudva van, hogy a kérdéses három törvényjavaslatra nézve a birodalmi tanácsban még megállapodás nem történt s a delegationalis törvény iránt is legközelebb történt csak megálla­podás , az alkotmányos alaptörvényjavaslatok pedig ő felsége által szentesítve nem lettek. Ezt magam is tudom, és eszem ágában sem volt azzal vádolni a minisztériumot, hogy olyanokról nem tudósította a házat, a mik még meg nem történtek. En csak megemlitettem, hogy szükséges lesz, | hogy a minisztérium annak idejében mindazokról, j a mik történni fognak, értesítse a házat; s ezt j szükségesnek tartottam és tartom azért, mert a I törvény azt rendeli. Szememre vettetett, hogy indítványomban j hivatkoztam az 1867.12-ik t. ez. több szakaszaira; de különösen nem emiitettem a 27-ik §-t. Azt hí- | szem, hogy a 27-ikt. szakaszt, a mennyiben szüksé­ges, említettem ; de nem volt szükséges említeni: mert a 27-ik §. nem a birodalmi tanácsban képviselt országok alkotmányosságáról szól, ha­nem szól a közös ügyek mikénti kezeléséről. A 26-ik szakasz ezeket mondja: „Ezen két alap ­feltétel mellett a közös ügyek kezelési módja kö­vetkező lesz;" és utána a 27.dik szakasz így szól: „Egy közös minisztériumot kell felállítani azon tár­gyakra nézve, melyek, mint valósággal közösek, se a magyar korona országainak, se ő felsége többi országainak külön kormányzata alá nem tartoz­nak u Ez charakteristikája a közösügyi miniszté­riumnak. Hogy ahhoz, miszerint a teljes alkotmá­nyosság életbe lépjen, ő felsége többi országaiban a parlamenti minisztériumnak ottani kinevezése szükséges, az magában a teljes alkotmányosság fogalmában benne foglaltatik, mert a nélkül teljes alkotmányosság nem létezik. Midőn én tehát a 25-dik szakaszra hivatkoz­tam, mely a közösügyi törvény életbe léptének feltételéről emlékezik, azt mondván: „a másik alapfeltétel az. hogy a teljes alkotmányosság 6' felsége többi országaiban is életbe lépjen," közös­ügyi törvényünknek ama szakaszára hivatkoztam, mely egyenesen ő felsége többi országainak alkot­mányos életére vonatkozik és a teljes alkotmá­nyosság eszméjében aparlamentiminiszteriumkiue­vezése szükségének kifejezését is magában foglalja. Az igen tisztelt miniszterelknök urnák elő­adására is leszek bátor néhány igen rövid észre­vételt tenni. Azt mondta igen tisztelt miniszterelnök úr, hogy határozati javaslatom túlterjed a magyar országgyűlés törvényhozási hatalmának körén, mert oly dolgokról rendelkezik, melyek jogkörén kívül állnak. Azt hiszem, határozati javaslatom egyenesen Magyarország törvényhozásának körébe tartozó dolgokról szól, mert csak azt akarja elérni, hogy azon tárgyak, melyek kölcsönös egyességgel elin­tézendők, kölcsönös egyetértéssel intéztessenek el, és nehogy azon dolgokról, melyek minket is illet­nek, mások által olyanok végeztessenek, melyek­hez, ha tudomásunkra jutnának, a mi hozzájáru­lásunk nem következnék be. Nem azt akarom, hogy befolyást gyakoroljon a mi törvényhozásunk ő felsége többi országainak ügyeire, hanem azt, hogy az ő törvényhozásuk ne gyakoroljon befo­lyást a mi ügyeinkre , [Helyeslés a bal oldalon) s hogy ezen ügyek iránt magunk, minden körülmé­nyek ismerete után, hozhassunk határozatot. Azt mondotta többek között Kerkapoly t. barátom, hogy a határozat nem biztosíték, a tör­vény biztosíték. Igen is, t. ház, a törvény biztosí­ték; de ez esetben a határozat, melyet indítványo­zok, a törvénynél is inkább biztosit: mert ezen ha­tározatnál fogva arról, hogy teljesittettek-e a kö­zösügyi törvények életbe léptére kikötött feltéte­lek vagy nem, az országgyűlés fogna határozni; a szerint pedig, mit a központi bizottság javasolt,

Next

/
Oldalképek
Tartalom