Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-158
CLVni. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Ofcfc 10. 1867) 19 lezi föl önálló állam-pénzügyünkre; és épen azért, hogy ezt megbírhassuk, kell a nemzetgazdasági erők emelésére mindent megtenni. A szabad fejlődés, érdekeink érvényre hozatala, szorgalom és munka, takarékosság és az átalános ismeretek terjedése nevezetes tényezői lesznek hazánkban az anyagi fejlődésnek; de, hogy az előhaladás hatalmasan fejlődhessék, mindenek fölött, a hitelintézmények szabad fejlődésén kivül, a tökéletesített közlekedési eszközök nagy mérvű létesítése egyik fő föladat. A közlekedési eszközök mindenütt nevezetes tényezői az anyagi jóllétnek, de hazánkban annak első föltételét képezik. Nem szükséges ezt bizonyítani; bizonyitá a tapasztalás. Biztos és olcsó szállítás, miután nyers termények képezik majdnem kizárólag összes készítményünket, az anyagi fejlődés első föltétele. A tapasztalás bizonyitá, h ogy minden vasút megnyitása, ámbár a szállítási árak létező vasutainknál aránylag nagyobbak, mindenütt emelte a termelést, mindenütt nevelte, sőt sok helyt megkétszerezte a birtok értékét. De hol állunk még közlekedési eszközök tekintetében ! Ha fölveszszük, hogy Angliában minden másfél D mértföldre egy mértföld vasiít, Belgiumban minden két mértföldre esik egy mértföld vasút, nálunk pedig jelenleg körülbelül 19 D mértföldre csak egy mértföld vasút esik: be fogjuk látni, hogy egyik fő teendő közlekedési eszközöknek, különösen vasutaknak létesítése. (Helyeslés.) A tökéletesített közlekedési eszközök nevezetes tőkék beruházását igénylik, különösen nálunk, hol még ez irányban annyi a teendő. Habár évről évre sok milliót ruháznak be a földmivelésre és a földmivelési iparágba, készpénz tőkében azonban szegény ország lévén, és addig mig eg}^szer eljön azon idő, midőn készpénz tőkéink megszaporodnak, nem várhatván: nem marad más hátra, mint a külföld tőkéit ruházni be közlekedési eszközeink tökéletesítésére. Ezen indokból kért a kormány fölhatalmazást az országgyűléstől hasznos beruházások végett egy nevezetes kölcsön kötésére ; ezen meghatalmazást megnyerte július 2-án. A kölcsön létesítésére fölhasználtam a törvényhozás elnapolásának idejét, s az első ülés alkalmával kértem egy bizottság kiküldetését a kölcsön megvizsgálására, és a fölötti véleményadás végett, hogy ezen véleménynyel együtt a minisztérium által tervezett törvényjavaslatot előterjeszthessem. Engedje meg a tisztelt ház, hogy midőn ezen javaslat napirendre kerül, szóljak most magáról a kölcsönről. (Halljuk !) A július 2-án kelt határozat csak a vasutak épitése végett kötendő kölcsönről szólott; azonban a kölcsön-szerződésben föntartottam az ország , számára azon jogot, hogy a kölcsönből befolyandó I összegek egy részét csatornák építésére is fordíthassa. Ezen eltérést a következőkben indokolom: A törvényben nincs kifejezve, mennyi részét köteles az állam vasutak, mennyit csatornák építésére forditani; ez tehát egyenesen a törvényhozás tetszésétől függ. Tulnépes, nevezetes iparral biró államra nézve a vasutak mindenek előtt nagy fontossággal birnak; azonban oly államra nézve, mely leginkább nagy sulyu nyers terményeket szállít, melynél nagy fontosságú kérdés lehet a létező természetes vízi utakat egymással kapcsolatba hozni, mely a csatornák építésénél, a szállításon kivül, a gyakran annyira szükséges öntözést is tekintetbe veheti: szükséges volt ezen kölcsönnek bizonyos mérsékelt részben csatornák építésére való fordítását is föntartani. (Helyedéi,.) A kik mindenek előtt vasutakat kivannak, meg lesznek azon nyilatkozat által nyugtatva, hogy a minisztérium nézete szerint legföljebb két csatorna-vonal van, melynek építése mindenek fölött szükségesnek mutatkozik, és ezen kölcsönből csak mérsékelt, néhány milliónyi összeg lenne a csatorna-építésre fordítandó; a csatornákra szükséges tőke nagyobb része az építést elvállalandó társulatok által lenne összehozandó. Ezen vonalak egyike és legfontosabbika: a Tiszát a Dunával Pestnél összecsatolandó csatorna, mely, összekötve egy egész raktár- és dok-rendszerrel Pesten olykép, hogy azzal mind a három fővárosi vaspálya kapcsolatban lenne, fővárosunk és hazánk kereskedési fölvirágzásának előmozdítására nevezetes tényözőül szolgálna, kivált, ha a beérkezett áruk értéke kibocsátandó warrantok által eladás előtt nagyobbrészt folyóvá tehető. Senkisem fogja tagadhatni ezen csatorna nagy fontosságát, melyen a Felső- és Közép-Tiszán rakodott hajók kevés költséggel a raktárakig jöhetnének, és az olcsó szállítás mellett az átrakodási költségek is megkimélhetők volnának. Egy nevezetes pénzerővel rendelkező társulat ezen fontos munka kivitelére alakulóban van. A másik csatorna, melynek épitése igen ajánlható : az alföldi, mely Tokaj körül kiszakadva a Tiszából a Kőrösre vezettetnék; s miután a Tiszát a Dunával összekötő csatorna Csongi'ádról indulna ki, szoros kapcsolatban lenne a két csatorna egymással. Ezen csatorna nem csak termények szállítására volna alkalmas, hanem ellátná olcsó kővel és épületfával az alföldet s a kőutak építéséi; itt is lehetővé tenné; de végre több százezer hold öntözésére is szolgálhatna. Miután pedig ezen csatorna egyszersmind vidéki érdekű, létesítésének egyik föltétele volna a vidéki érdekeltség részéről való nevezetes hozzájárulás. 3*
