Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-158
_ 0 CLVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Okt, 10. 1867.) Ezekben megfejtvén azon indokokat, melyek1 nél fogva a kölcsön egyszersmind csatornák _ épi¬ tésére fordítandó — természetesen csak biztos jövedelmű, mindenek előtt fontos vonalaknál s mér¬ sékelt összegekben — engedje meg a t. ház, hogy mielőtt magáról a kölcsönről szólanék, elmondjam azon előnyöket, melyek egy ily nevezetes kölcsön megkötése által a vasutak készitésének czélszerü kivitelénél előállanak. (Halljuk!) _ Tudvalevő dolog, hogy a vasutak építésénél többrendbeli rendszerek divatoztak. Épített az állam saját költségén, B jó sikerrel mindenütt, hol az államhitel elég olcsó tőkét adott az állam rendelkezésére, különösen Belgiumban és a német birodalom államaiban épültek a legszámosabb állami vasutak; a kamatbiztositás rendszere mellett majdnem mindenütt, Angliát kivéve; de épültek vasutak az állam minden segélye nélkül is, mmt Angliában, hol egy egyszerű bili által adatnak engedélyek vállalkozó magán társulatoknak ; épültek végre vasutak az állam és magántársulatok együttes működése által is, mint ez Francziaországban történt. Melyik rendszer jobb és czélszerübb: az egészen relatív dolog; azt mindig az adott viszonyok és létező körülmények határozzák meg. Hazánkban kizárólag egy rendszert alkalmazni nem volna tanácsos. Az eddig épült vasutak a kamatbiztositási rendszer szerint készültek; de annyi áll, hogy azon föltételek, melyek mellett hazánkban és ő felsége többi országaiban az utolsó időben vasutak engedményeztettek, oly nagy terhet rónak az államra, hogy a vasúthálózat kiépítése egyedül ezen mód szerint elviselbetlen volna. A kamat-biztosítási rendszer másik hátránya az, hogy a vállalkozókat be kell várni, s az állam az időnkint kínálkozó vállalkozók ajánlataihoz van kötve; ennélfogva szabadon nem határozhatja meg a hálózat kiépítésének rendjét. (Ugy van !) Ha azonban nevezetes tőkével rendelkezik az állam, a kamatbiztositást kérő társulatokkal is sokkal szabadabban és önállóbban egyezkedhetik. A kölcsön által koránsem volna kizárva a magánvállalkozás tevékenysége, nem volna kizárva a kamatbiztositás alkalmazása sem; sőt a kormány jelenben is alkudozásban van az alföldi vasút kamatbiztositása iránt. (Helyeslés.) Van azonban két vonal, az egyik a kolozsvári, a másik a fiumei, melyeknél időt veszíteni nem szalad (Helyeslés), melyeknek építése tehát előleg az állam költségén kezdendő meg. Már ezen körülmény is szükségessé teszi a kölcsön megkötését. Magáról a kölcsönről és föltételeiről következőket mondhatok. (Halljiűt!) A kölcsönkötés mindig a pénzpiacz körülményeitől függ, és épen azért jövőre nézve szükséges • sz a törvényhozásnak nem csak az egyezmény megállapításával, de egyszersmind a kölcsön létesítésével megbízni a minisztériumot, hogy ez a gyakran változó conjecturák előnyeit czélszerüen fölhasználhassa. A most fölolvasott bizottsági jelentés és törvényjavaslat tanusitj'a, hogy azon kölcsön iránti egyezmény, mely a bizottsággal közöltetett és melynek létesítésével a minisztérium megbízatni javaltatik, egy érczpénzbeli kölcsön 50 évi törlesztéssel összekötve, mely szerint az állampénztárba valósággal és teljes érték szerint befizetett minden 100 ezüst forint után 7 s / 4 százalék évjáradék fizetendő. Ezen évjáradékok lefizetése után a kölcsön teljesen törlesztve lesz. Ezen föltétel ki van fejezve a törvényjavaslat első pontjában, mely szerint a befizetendő 60,000,000 forint után 4,650,000 frt évi járadék van kötelezve; ennélfogva az évjáradék a valósággal folyóvá teendő összegnek 7 % százalékát teszi. Meg kell még jegyeznem, hogy ezen évjáradék félévenkint fizettetik, és tart 50 egymás után következő évekig: ha tehát a nem egészen egy harmad százalékot tevő törlesztési összeget leszámítjuk, a kölcsön valóságos kamatlába megközelítőleg 7 '/, százalék. A törvényjavaslat második pontja kifejezi, hogy a törlesztés 50 évig tart: ennélfogva 50 év múlva mindazon munkálatok, melyek ezen kölcsön erejével létesültek, az állam tehermentes tulajdonává válnak. A törlesztési tervet közöltem a kiküldött bizottsággal. Az államra nézve lényeges föltétel tehát benfoglaltatik magának a törvényjavaslatnak első és második pontjában. A kölcsönnek kibocsátása ezen alapon történik, s miután az évjáradék öszszege és időtartama tudva van, oly alakot választhat a kormány a kibocsátásnál, mely az aláírókra nézve a legelőnyösebbnek látszik; a szándékolt alak pedig, mint a bizottsággal részletesen közöltetett : 120 frtnyi vagy 300 franknyi, 5 százalékot kamatozó kötvények kibocsátása. A törvényjavaslat 3, 4 és 5-dik pontjai tartalmazzák azon előnyöket, melyek ezen kölcsön aláíróinak biztosittatnak. Ezen előnyök mindenek előtt, hogy a kölcsön biztosítására szolgálnak a belőle építendő vasutak és csatornák s hogy a kölcsön azokra, mint zálogra, első helyen bekebeleztetik ; továbbá, hogy a kölcsönért az állam összes jövedelmeivel is kezeskedik; végre, hogy e kölcsön kötvényei és kamatszelvényei jelenben és jövőben , illeték- és adómentesek. A törvényjavaslat többi két pontja, a 6-dik és 7-dik meghatározza, hogy ezen kölcsön csak azon vasutakra és csatornákra fordítható, melyeknek építését a törvényhozás elrendelte; végre,
