Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-158

18 CLVIH. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Okt. 10. 1867.) Beregmegye közönsége a szerencs-szigeti va­sutat, mely az 1836 : 25. t. czikknek leginkább megfelel, a szatmár-szigeti vonal mellett egyszerre kéri fölépíttetni. Temesvár városa a debreczen-szatmár-szigeti vasutvonalat pártoltatni kéri. Czegléd városa több lakosai a magyar bank­jegyekért kárpótlást kérnek eszközöltetni. Pyrker Mária tyroli lakos' örökösödési kere­setének mielőbbi elővételét ujabban sürgeti. Szeged városa csizmadiaezéhbeli elöljárói az 1849-ik é^ben a magyar hadsereg részére kiszol­gáltatott munkákért járó 8366 frt 19 kr kifizeté­sét kérik eszközöltetni. Torda város képviselő testülete, a nagyvárad­kolozsvár-brassói vasutvonalat Torda városán át kéri vezettetni. Czifra János volt honvéd huszár fó'százados az 1849-ik évben a sebesült honvédek gyógyítá­sára saját erszényéből fordított s még hátralévő költségeit megtéríttetni kéri. Baranyamegyébe kebelezett Kemse község elöljárói a pécsi káptalan ellen indított úrbéri pe­rök megujithatását, vagy a sérelmes Ítélet enyhíté­sét kérik kíeszközöltetni. Török József zemplénmegyei Berzik község­beli ref. lelkész, 1863, 64, 65-bsn az aszály miatt, 1866-ban pedig a fagy által okozott tetemes ká­rait panaszolván, az azon évekről hátralévő 159 frt 96% kr. adóhátralékát elengedtetni kéri. Valamennyi kérvény a kérvényi bizottságnak adatik át. Tisztelt ház! A mai napra a vasúti kölcsön tárgyában beadott törvényjavaslat tárgyalása van kitűzve. A törvényjavaslat és a jelentés föl fog olvastatni. GajzágÓ Salamon jegyző (fölolvassa a fór­vényjavaslatot és a bizottsági jelentést.) Elnök: Lónyay Menyhért pénzügyminiszter ur kért szót. Lónyay Menyhért pénzügyéi*: T. ház! Hazánkban sokan vannak, kik az eddig elért eredményeket kicsiny lik, sőt egyenesen tagadják; és tagadják az alkotmányos szabadság és önállás tekintetében rövid idő alatt történt haladást: a minek oka, hogy nem tekintenek a legközelebb s távolabb múltra. Az eddig elért eredményt pedig igen kézzel foghatólag és világosan tanúsítja többek között azon tény is, hogy most, a nemzet szabadon •választott képviselői előtt, annak többségéből ke­letkezett alkotmányos kormány nevében és a ko­ronás király megegyezésével előterjesztett tör­vényjavaslatot a legelső hasznos beruházási köl­csön iránt, melyet Magyarország, a mióta fönáll, kötött, itt tárgyaljuk. (Helyeslés.) Már maga azon tény, hogy sikerült a magyar kormánynak a je­len mostoha pénzügyi és hitelviszonyok között, a birodalom átalakulási korszakában előző egyez­ményt kötni: állapotunk megszilárdítása és jövőnk iránti bizalmi szavazat épen azok részéről, kik leg­bizodalmatlanabbak: a pénzemberek részéről. Már maga azon körülmény, hogy hazánk törvényho­zásának alkalma van rendelkezni azon eszközök fölött, melyek anyagi fölvirágozását czélozzák: világos bizonysága annak, hogy hazánk elérte vég­re azon időszakot, midőn először rendelkezhetik önállóan anyagi teendői fölött, midőn tehát ura lett saját anyagi jövőjének is. Talán szabad magamról elmondanom, hogy föl vagyok jogosítva annyira, mint bárki más, ezen körülményt nagyra becsülni tudni, ki már egy negyed század óta részt vettem minden moz­zanatban, mely hazánk anyagi fejlődésére megkí­sértetett; ki eléggé sajnosán tapasztaltam azon számtalan akadályokat, metyekkel meg kellett küzdenünk, és csak azon csodálkozom, ha azokra visszagondolok, hogy abban nem hagytuk ezen törekvést, s mindezek daczára mégis sikerült néha­néha valami üdvöst alkotnunk. Ha ezek ellenében meggondolom, hogy a jelenlegi állapot anyagi tekintetben mily nagy előnyöket nyújt: azt hi­szem, bízvást elmondhatom, hogy a következés ki fogja mutatni, hogy egy szabad, alkotmányos törvényhozással, szabad kormányzattal bíró nem­zet saját anyagi érdekeire nézve rövid egy-két év alatt több eredményt fog előmutatni, mint a múlt évtizedek alatt kiküzdeni lehetséges volt. (Helyeslés.) Eszembe jut — kölcsönről levén szó —• hogy most épen két évtizede, midőn azon nagyszerű vállalat kezdeményezése alkalmával, mely által több mint 200 D mértföldnyi, egy kis királyság­gal fölérő területnek a földmivelés számára való elfoglalásáról volt szó —. értem a Tisza-szabá­lyozást, mely több mint 2,000,000 holdnyi terü­leten ad százezreknek foglalkozást, és milliókra menő értéket visz a világ piaczára — nyomorult 400,000 forint fölvétele iránt mennyire fáradozott Széchenyi, és csak sok járás-kelés, lótás-futás után voltképes kikoldulni egy oly nyomorult összeget, mely a mostani kölcsön egy 150-ed részét teszi, és ezt is csak az összállam jótállása mellett volt képes elnyerni. Van tehát egy kis különbség a még általunk is átélt hajdan és a jelen között: csak emlékezni tudjunk és akarjunk (Tetszés.) Föladataink minden irányban nagyok, annyi­val nagyobbak, mennyivel nagyobb elmaradá­sunk ; teendőnk végtelen mind politikai, mind szel­lemi és anyagi tekintetben. Anyagi tekintetben kettőztetett munkásságra van szükségünk, mert midőn századok mulasztá­! sait kell pótolni, ez nagy terhek elvállalását tété-

Next

/
Oldalképek
Tartalom