Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-180

288 CLXXX. OESZÁGOS ÜLÉS. (Deez. 4. 1867.) képessége kimutatására kulcsul épen nem szolgálhatnak, és pedig azért, mert az erre megkívántató tárgyak nagyobb részéről épen nem is szólanak. E hiányos adatokra támaszkodni annyi lenne, mint egyszerre valónak állítani azt, a mi problematikus, elméletileg megoldani akarni azt, a mi gyakorlati megoldásra vár. Azt hiszem, tisztelt ház, hogy iíyeü természetű tárgyakat merő elméleti fejtegetések tömkelegébe vezetni sem helyes, sem czélszerü, legkevésbbé pedig tanácsos, Nena helyes azért, mert saját érdekünk kívánja, hogy a birodalom másik felével a közösügyi kérdésekre nézve minél előbb tisztába jöjjünk. Nem lenne czélszerü azért, mert az ilyen fejtegetések legfeljebb is az épen oly fontos, mint sürgős tárgy elodázására vezetnek. De nem is tanácsos, mert int az idő, még pedig komolyan, hogy saját házunkban is már valahára, s a lehető leggyorsabban rendezkedjünk; s én azt hiszem, hogy mindaddig, mig rendezve nemleszünk, minden perczben a véletlen martalékává válhatunk. Gyakorlati szempontból indulva ki tehát: törekednünk kell a dolgot megoldani ugy, a miként a viszonyok azt kívánják és megengedik; de oldjuk meg most — bárha óvatosan — de minden esetre. Nem levén kellő mennyiségű adataink, melyekből az összes birodalom adózhatási képességét kellőleg tanulmányozhatnék, se ilyenek beszerzésétől a kérdést függőben tartani nem lehetvén, ha csak az összes birodalmat lehetetlen helyezetbe állítani nem akarjuk; ha a dolognak gyakorlati megoldást adni óhajtunk — látva azt, hogy az előttünk fekvő hiányos adatok a legszorosabb számítás mellett is részünkre 28 — 28 V

2 százalékot mutatnak — igenis elmehetünk a 30 százalékig is. Ezt minden, hazánk' érdekein teendő sérelem nélkül tehetjük; de tennünk is kell több okokból: Tennünk kell, ha a lajtántuliak megállapodását s megnyugvását ez által remélhetjük. Tennünk kell, ha ez által az összes birodalom, illetőleg saját hazánk rendezését remélhetjük. Tennünk kell, mert az áldozatot saját hazánk védelmére teszszük. De véleményem szerint tennünk kell azért is, hogy bárha a folyó évi 12. czikk e tárgy elinté. zéséről még más utón is rendelkezik, mint parlamentáris ember óhajtom, hogy e kérdés megoldása egyenesen az illető képviseletek kebeléből folyjon ki. De tehetjük is: mert tekintve azt, hogy ha külön hadsereget és külügyet kellene fentarTehetjük, mert a mit teszünk, csak ideiglenes, s e tekintetben kérdés alá jöhetne legalább a kitűzött idő, mely lehet hosszabb vagy rövidebb. És végre tehetjük, mert oly ország felett rendelkezünk, melyet sokan Európa magtárának szeretnek nevezni, s ebben van is valami. Minden esetre egy nagy kiterjedésű ország, mely a természettől nem épen mostoha kézzel lőn kiállitya

; mely bizonyosán nagy fejlődésnek kell hogy induljon, a melynek igen szép előjelei már is mutatkoznak, s a minek következtében adózhatási képességünknek csak egy pár év alatt nagyon emelkednie kell. Mindezen okoknál fogva a miniszteri törvényjavaslatot gyakorlati tekintetekből egész terjedelmében elfogadhatónak vélem. (Helyeslés jobbfelöl.) Böszörményi László: Tisztelt képviselőház! Azon mű, melyet ez országgyűlés két év ótai előkészületek és értekezések folytán előállitani akart, (Közbe'.iáltáso'c a jobb oldalon: Es fog!) a ház előtt jelenleg tárgyalás alatt levő részletek érvényre emelése által fog befejeztetni; és igy a háznak jelenlegi tanácskozása fő részét képezi azon munkálkodásnak, melyet eddigelé ez országgyűlés kifejtett. Rendkívül fontos a ház hivatása azért épen e perczben is, ép oly fontos, mint volt akkor, midőn magát a közösügyi törvényjavaslatot elfogadta. Üdvözlöm Zsedényi Ede képviselőtársam azon kijelentését, miszerint hazánk ily fontos érdekei körül óvakodjunk nagyon is attól, hogy egymás irányában rósz akaratot vagy lealázó érdekeltséget föltételezzünk véleményeink nyilvánításánál. (Helyeslés.) Ismeretesek elveim a t. ház előtt, határozottan szoktam magamat kifejezni; de ily vádaskodást, ily insinuatiot ellenem senki föl nem hozhat. (Felkiáltások a jobbon: Magyar Újság !) T. ház! A tegnapelőtti ülésben Madarász barátom fölolvasásait neheztelte b. Kemény Gábor t. képviselőtársam. Megkérem őt, ne aggódjék, hosszas idézeteket nem fogok tenni; hanem felszólalásomnál legelőször is az ő szavaira akarván hivatkozni, nehogy helytelenül idézzem, mit minden áron kerülni akarok, kénytelen vagyok szavait felolvasni. Azt mondta ő Madarász József képviselőtársam fölolvasására, melyet a központi bizottság t. előadójának Kossuth Lajos 1848. jul. 21-én mondott szavaira hivatkozása ellenében tett, hogy: „Nem 1867-ből, hanem 1848-ból kellett volna idézetet fölhozni a központi bizottság idézete ellenében: mert ha valakinek ki akarjuk menteni politikai mtanunk, bizonyosan sokkal nagyobb költséget tét, szilárdságát, nyilatkozatait, nem fogjuk tekm kellene rá forclitanunk; tehát ahhoz képest juta- télyét az által emelni, ha egy nyilatkozata ellenenyosan jutunk hozzá. 1 ben ellenkező nyilatkozatot hozunk föl és magún'