Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-180

CLXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 4. 1867.) 287 lenére annak, hogy a magyar küldöttség, a nemzet részére egyedül azon magyar tartományokhoz való jogát tartván fen, belenyugodott abba, hogy csak a tényleges állapot vétessék a quota alapjául: azon tartományok bevételi és kiadási hat évi átlagából a megközelített 29-hez, mint valami csekélységet, oda vet még egyet — s igy jött ki a 30 quota. T. ház! Mindaz, a mit elmondottam, hű kivonata magának a t. küldöttség munkálatának. És én ujolag kimondom, hogy, szoros igazság szerint, 25%-os quotánál többet el nem vállalhatnánk, midőn ismétlem, hogy Magyarország a had- és külügy költségei fedezéséhez az előterjesztett nettó jövedelmek átlaga szerint 25 quotánál többel nem tartoznék járulni, s ha a laj tán túriakban keresztyén sziv dobogna, s azt az erkölcsi felebaráti szeretet melegítené, inkább öbennök kellett volna irányunkban szánalomnak keletkezni, mint mibennünk ő irányukban. A mi pedig a magyar küldöttséget illeti, mely 13-ik ülésében oly eleven színekkel ecse- j telte méltatlan és igazságtalan terheltetésünket s ! abból következett szánalomra méltó anyagi állapo- ' tinkat, meg nem foghattam, mi ok indíthatta a nem- : zet elbírhatatlan terheltetekére, oly generositasra, ' milyent a 30-as quota elvállalása nyilván hirdet, de tegnaptól fogva értem, a tegnapi s mai vitatkozások azt megfoghatóvá tették. Bezárólag pedig részemről kijelentem, (Halljuk!) hogy mindaddig, míg a t. minisztérium czáfolhatlan adatokkal azon zárszámlákból, melyek alapul j mindkét küldöttség által elfogadtattak, be nem mu- j tatja, hogy az azokból első ízben kiszámított 25 quotán felül többet elfogadni törvényben gyökerezett kötelességünk; mindaddig, míg nem csak számokkal, hanem tényekkel is meg nem mutatja, hogy még azon esetben is könnyebbülni fog sor- ! sunk, ha oly nagy arányban vállaljuk el a közös terheket, mint a milyenben annak elvállaltatása szándé- ,; koltatik : a generozitásra hajlandó nem vagyok, J mert Isten, emberelőtt azok irányában, kik minket } koldusbotra juttattak, a kiknek lételeért, életben | maradhatásaértfelejthetetlen jogainkat,önállásunkat — azon reményben, hogy az anyagi téren mindazon veszteségért bő kárpótlást nyerendünk — feláldoz- j tuk, azzal nem tartozunk. Amennyiben pedig tekin- í tély nélküli csekélységem érzetében előre is tudom, j hogy véleményem nyomatéktalanul fog elhangzani, j 8 a körülmények pressioja hatásától én sem vagyok j ment; miután az alap,melyre a küldöttség a quota j «ruálását fektette, annyira hibás , s idő azoknak szí- j goru megvizsgálására nem engedtetett — inert való- j ban velünk ugy bántak, mint a vasúti vendéglő pin- 1 czérje az utassal, hogy midőn már másodszor is csen- i gcttek, mondja ki az utasnak, mivel tartozik, hogy ! ne lehessen ideje a számla megvizsgálására —; > « miután csak a bruttó bevételek és kiadások hat ! évi átlaga azon biztos alap, melyen igen t. Ghyczy Kálmán képviselőtársam számítása nyugszik, a I mennyiben egyedül azon zárszámla ellen se a j magyar küldöttség kifogást nem tett, se az osztrák küldöttség Magyarország terheltetetésére abban tévedésekre nem utalt: a Grhyczy Kálmán által kimondott 28 quotát pártolom. (Helyeslés bal felöl.) WaSS Sámuel gr.: T.ház! Midőn tegnap a tárgyalás alatt levő miniszteri törvényjavaslatnak részletes tárgyalása megkezdetett, már az első pontra nézve azon ellenvetés hozatott föl, hogy az abban előterjesztett hányad-arány mennyisége Magyarországot illetőleg tul ment volna a kellő határokon, és ezen állítást arra vonatkozó számítással bizonyiták. Ezen állitásra igen illetékes helyről mind számtanilag, mind pedig politikai szempontból tüzetesen felelve van, a mely oldalról, ha én is hozzá szólni akarnék, csak ismétléseket kellene tennem: legyen azért szabad nekem a tárgyhoz gyakorlati nézetekből szólanom. (Halljuk!) Teljesen igaza van Komárom városa nagyérdemű képviselőjének abban, hogy uralkodónk összes birodalmában a közöseknek elismert költségekben az illető két félnek azon arányban kell részesülnie, a milyen arányban mutatkozik a két fél adózhatási képessége egymás irányában ; ez bizonyosan az egyedüli kulcs, mely az illetékes arányt határozottan kimutathatná. De méltóztassék a tisztelt képviselő úr nekem megbocsátani, ha el nem fogadhatónak nyilvánítom az adózhatási képesség meghatározását azon modorban, d, mint azt fölállítania tetszett. Valamely országnak adózhatási képessége nem határozható meg se területéből, se népességéből , se a befolyt direct és indirect adókból külön : lehetnek ezek egyes tényezők ; de ezeken kívül sok más tárgynak kell azon adatok ösz~ létéhez járulni, melyek a nép vagyonosságáról és munkaképességéről teljes ismeretet adva, elvégre az ország adózhatási képességének meghatározhatására biztos adatokat nyújthatnak. Valamint nem lehet a területből és népszámból az adózhatási képességre nézve egyenes következtetést vonni, mert ez igen sok körülmények- és viszonyoknál fogva igen különböző lehet: épen ugy nem lehet a befolyt adókból se helyes arányt vonni, mert ez még sokkal nagyobb mérvben alá van vetve a viszonyok befolyásának: s e tekintetben mutathat csakis két egymás után következő év rendkívüli nagy különbséget, de ha netalán több év átlagosságát veszszük is számításba, az sem nyújthat jelentékenyen biztosabb alapot. A kormány által előterjesztett azon adatok, melyekből a küldöttségeknek számításaikat tenni kellett, az összes birodalom népeinek adózhatási