Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-180

284 CLXXX. ORSZÁGOS ÜLÉS (Deez. 4. 1867.) cetünk minden tekintetben, fó'leg biztosított önkormányzata által többet nyer, mintha azt visszautasítjuk: azért a központi bizottság véleményét pártolom. (Eénk helyeslés a középen.) Elnök; Mielőtt a napirenden levő tárgy felett a tanácskozások folytattatnának, miniszterelnök úr kíván szóllani. Andrássy Gyula gr. miniszterelnök: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Mindenekelőtt engedelmet tartozom kérni, hogy a tanácskozások folyamát vagyok kénytelen megszakítani; de csak azon esetre teszem ezt, ha a t. ház engem erre elő leg fölhatalmaz. (Halijuk! Halljuk!) Zala-Egerszeg t. képviselője saját és társai nevében egy interpellatiot intézett hozzám tegnap, mint honvédelmi miniszterhez. A t. képviselő úr interpellatioját, mint ez jogában volt, különböző okokkal támogatta. De megvagyok győződve, hogy se a t. ház, se a t. képviselő úr nem fogja azt várni, hogy én most a kormány nevében a felhozott indokok taglalásába bocsátkozzam. Erre nézve fentartom magamnak azon jogot,hogy a kormány nézeteit annak idejében kifejthessem, és azt reménylem, mind a t. képviselőház, mind pedig a t. képviselő úr meg lesz azzal elégedve, ha jelenleg csupán csak magára a kérdésre válaszolok. A kérdés bárom pontban foglalható össze: 1-Ör szándékozik-e a kormány átalában a védrendszer és a honvédelmi rendszer átalakitása és megállapítása iránt javaslatot terjeszteni a ház elé?2-or mi módon kivánja ezt tenni? és 3-or gondolja-e, hogy ezt még ezen év folytán teheti ? A mi az elsőt illeti, bátor vagyok válaszolni, hogy a kormány mélyen át van hatva a honvédelmi rendszer átalakításának és végképeni megállapításának szükségéről, és ennek következtében kötelességének fogja tartani e tekintetben törvényjavaslatot terjeszteni a t. ház elé. A mi a módot illeti, a kormány igen természetesen csak azon módot követendi, a melyet a t. képviselő úr is idézett, t. i. azt, mely a 12-ik törvénycz. 13-ik szakaszában van megemlítve, mely azt mondja, hogy midőn a honvédelem átalakításáról és megállapításáról lesz szó, a két minisztérium előleges egyetértés utján egyforma fő elvekből kiinduló javaslatot fog terjeszteni a két törvényhozás .elé. Miután azonban ezen mód szerint előleges bizottságok nem fognának kiküldetni, és a minisztériumnak érdekében van, hogy eredményt érhessen el, mentül inkább ismernie a különböző nézeteket : azért egyszersmind van szerencsém kinyilatkoztatni, hogy én bátor leszek a háznak azon t. tagjait, a kikről felteszem, hogy e tárgygyal már eddig is foglalatoskodtak, fölkérni, hogy nézeteiket velem közölni és nekem e téren gyakorlati tanácsokat adni szíveskedjenek. A mi a harmadik kérdést illeti, hogy még az idén terjeszthet-e a kormány ily javalatot a ház elé ? erre nézve — mivel soha sem szoktam Ígérni olyant,mit megtartani nem tudnék,akár magam,akár a kormány nevében — kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a kormány nem Ígérheti ugyan, hogy még az idén veszi föl e tárgyat; de igenis igéri azt, hogy a lehető legrövidebb idő alatt, t. i. a mint az előmunkálatok annyira haladnak, hogy ezt megtehesse, javaslatát a t. ház elé fogja terjeszteni, minden esetre pedig még ezen ülésszak alatt. (Tetszés.) Óhajtom ezt minél előbb megtehetni; csak egyre nem kötelezhetem a kormányt, arra, hogy ily nagy fontosságú és messze kiható kérdésben négy hét alatt tegyen előterjesztést, a mi bizonyosan a czélnak sem felelne meg. (Helyeslés.) Perczel Mór: Miután az interpellatiot nem csak a magam, hanem több képviselő bajnoktársam nevében és egyetértésével adtam be, nem volna hozzám illő, hogy az ezen fontos tárgyban adott feleletre most nyilatkozzam. Talán közelebb, ha erre nézve képviselőtársaimmal véleményeinket kicseréltük, ki fogom jelenthetni, mennyiben elégített ki a miniszter úr válasza. (Helyeslés.) Elnök: Már most folytatjuk a napirenden levő kérdés fölötti tárgyalást. GubodySándor (aszószékről): T.ház ! (Zaj.) A hányad megállapítása érdekében eddig hallott vitatkozásokból azon meggyőződésre jutottam,hogy minek utána magok a 30 % quota championjai is érezték, hogy e tekintetben a hideg számtan segítségére nem támaszkodhatnak, más meginditóbb érvekhez nyúltak, hogy elhitessék a t. képviselőházzal, hogy a Ghyczy Kálmán t. képviselőtársunk által ajánlott 28% quotán felül 30-at kellelfogadnunk. Némelyek félelemből a jövőre nézve, némelyek vérmes reményekből a jövő iránt, némelyek a lajtántuliak iránti könyörületességből, generositasból, némelyek pedig politikai okokból kívánják, hogy fogadjuk el a 30 %-kot. Én a t. háznak engedelmével igyekszem — a mennyire lehet — kimutatni azt, hogy a 30, sőt 28 quotán alul is van olyan quota, mely szigorúan absolute véve egyedül igazságos ; valamint igyekszem kifejteni azt is, hogy miképen emelkedett apródonkint a quota-szám 30 %-ra. A magyar korona országai alatt lévő országok a bécsi államszámvevői hivatal által 1860-tól 1865. évekre készített és az illető minisztérium által mindkét küldöttséggel hivatalosan közlött zárszámadások átlaga szerint a nettó jövedelemből a birodalom közös pénztárába 25, a német és szláv tartományok pedig 75 °/

0-ot szolgáltattak be. Ez tisztán áll. Ugyanazon 1864—65. években befolyt bruttó jö-