Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-179
266 CLXX1X. ORSZÁGOS ulyanoknak a pragmatica sancfcioból folyó közös ügyek. Ennélfogva a kiigazított fölzet következőleg hangzanék: (Halljuk!) „Törvényjavaslat azon arányról, mely szerint a magyar korona országai az 1867. Xtl-ik törvényczikkben a pragmatica sanctio folytán közöseknek ismert államügyek terheit ezentúl viselik." Elnök: Méltóztatnak elfogadni a központi bizottság módositványát ? Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Miután a minisz^rium részéről történt a törvényjavaslatnak a ház elé terjesztése , van szerencsém nyilvánítani, hogy ezen módosítást, mely a tövény szavaival él, tökéletesen correctnek tartom és a magam részéről is hozzájárulok. Elnök; Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk!) Ennélfogva ezen felzet így fog módosítatni. RadiCS ÁkOS jegyző (olvassa a törvényjavaslat 1-sö szakaszát.) Csengery Antal előadó: Ezen szakaszt a középponti bizottság elfogadtatni javasolja. Ghyczy Kálmán: Tisztelt ház ! Tegnapi napon kijelentettem, hogy azon indítványomon kívül, a melyet szerencsém volt a ház asztalára letenni, a tanácskozás alatt levő törvényjavaslatra nézve még több észrevételeim vannak, melyeket a részletes tárgyalásnál leszek előadandó. Jelesül indítványozni kívánok a 4-dik szakasz után egy uj czikket, és az első szakaszra nézve egy módositványt. Bátor leszek most a részletes tárgyalás megkezdésénél felolvasni azon pótCEÍkket, melyet a 4-dik szakasz után javaslok, csupán azért, hogy, a mint indítványomat már tegnap az elnökségnek bejelentettem,ugy most is későbbi tárgyalás végett a ház asztalára letehessem. Azután módositványomat fogom az első szakaszra a tisztelt ház engedelmével előterjeszteni. (Fölolvassa a 16'8-di': számú irományt.) Mődositványom az első szakaszra nézve következő: A 138. számú törvényjavaslat első szakaszából ezen szavak: ..kölcsönös egyezmény utján folté telesen, míg t. i. ő felsége többi országai országgyűlésének vég nyilatkozata tudva lesz," kihagyafcván, a 30. arányszám helyett 28, a 70. arányszám helyett 72 tétessék. Indokaim, melyeknél fogva ezen módositványomat előterjesztem, következők. Kétségtelen, hogy ugyanazon egy államban is a honpolgárok az állami közterhek viselésére nem fejszám szerint, nem birtokaik becslés és osztályozás nélküli holdszáma, vagyis csupán területe szerint, hanem össszes tehetségeik és adóképességeik szerint kötelezhetők igazságosan. Ha két önálló állam kölcsönös védelmi szövetségre lép egymással, akkor, az igaz, ezen védelemnek költségeit mindenik állam a másik hozzájárulása nélkül maga viseli, de egyszersmind kiÜLÉS. (Decz. 3. 1867.) zárólag rendelkezik minden védelmi eszközeiről, és igy a dolog természetes folyama szerint azokról csak a nép tehetségének mértéke szerint rendelkezhetik, a védelmi eszközöket csak a nép tehetsége szerint állithatja elő. Ezen esetben is tehát a honpolgárok a külvédelem terheiben csak adóképességök szerint vesznek részt. Bármelyike vétessék tehát ezen két szempontoknak irányadóul azon arány meghatározásánál, mely Magyarország és ő felsége többi országai közt, a kül- és hadügyi költségek terheinek viselésére nézve, megállapítandó, mindig áll az, hogy ezen aránynak alapja csak az illető országok adóképessége lehet; s ez még inkább áll most, midőn közösügyi törvényünk szerint ő felsége többi országai és Magyarország között már nem csupán kölcsönös, hanem közös védelmi kötelezettség létezik. Az adóképesség levén tehát azon kulcs, j mely szerint a kül- és hadügyek közös költségei Magyarország és ő felsége többi országai között megosztandók: annak meghatározására nézve, hogy mi legyen az illető országoknak adóképessége, ugy Magyarország, mint ő felsége többi országai azon szerencsétlenül szerencsés helyzetben vannak, hogy az elmúlt években közelismerés szerint, mind két országgyűlésnek elismerése szerint,! s miként mindegyikünk saját tapasztalása után is észlelheti, a közadók a monarchiában az adóképesség legszélső határáig, Magyarországban azon tul is fölemeltettek. Ha tehát azon arány, mely szerint Magyarország a közös költségeket ezentúl viselendi, azon arány szerint határozandó meg, a mely szerint Magyarország eddig járult a közös költségekhez; ha a szerint határozandó meg, a mit Magyarország eddig adózott, eddig fizetett: akkor, t. ház, megtörténhetik az, hogy Magyarország a közösügyi költségekhez adóképességének mértékén tul is járuland; de az nem történhetik meg, hogy adó képességének arányánál kevesebbel járuljon, és az nem mondathatik, hogy Magyarország saját terheit, 6' felsége többi országainak túlterhelésével, kárával akarja könnyebbíteni. Azon kérdésre nézve, hogy mivel járult egy részről Magyarország, mivel járultak más részről a birodalmi tanácsban képviselt országok a mul: évekbea a közös ügyek költségeihez, mit és mennyit adóztak"? erre nézve az állami összes bevételekről, ugy a közvetett és közvetlen adókból, mint az állami tulajdonból eredetiekről évenkint vezetett számadások alapján a minisztérium által több rendbeli kimutatások készíttettek, több számitások tét ettek, jelesül kiszámíttatott először, hogy egy részről Magyarországnak, más részről ő felsége többi országainak mi volt összes bevétele minden közvetett és közvetlen adókból és .állami tulajdonból; fölszámittatott, hogy ezen bevételekből mi fordittatott mind-