Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-179

CLXXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 3. 1867.) 267 egyik részről az illető' országok saját közigazgatási költségeire, és ekképen kiszámíttatott a maradvány, a melylyel egy részről Magyarország, más részről a birodalmi tanácsban képviselt országok a központból fedeztetni szokott állami kiadásokhoz járultak. Ezen számlák a Bécsben működött országos küldöttséggel közöltetvén , azokban némi hiány tapasztaltatott. Ezen hiányokat az országos bizottságnak egy albizottsága megigazította, és ezen kiigazított számla az, mely a t. képviselőház minden tagjaival az osztályülések megkezdése előtt közölve volt. Ezen ekkép kiigazított, de az országos bizottság vizsgálatán keresztül nem ment számla szerint, az arány, melyben Magyarország a központból födöztetni szokott állami kiadásokhoz ó' felsége többi országaihoz aránylag a múlt években járult, ugy tűnik ki, mint 27-60, 72'40 irányában. Mért nem vezette ezen számítást az albizottság maga, miért hagyta befejezetlenül számítását ? azt nem tudom: de az általam megigazított okból ugy, a mint előterjesztve vannak, ezen számtani eredmény tűnik ki. Számításba vétetett ezután, t. ház, hogy egy részről Magyarország, más részről ő felsége többi országainak mi az összes úgynevezett bruttó bevétele minden közvetett és közvetlen adókból, az adóbehajtására fordított költségeknek és egyéb állami kiadásoknak levonása nélkül. Ezen számításból Magyarországra néve28'05, ő felsége többi országaira nézve 7195 arányszám tűnik ki. Számításba vétetett továbbá, hogy egy részről Magyarországnak, más részről a birodalmi tanácsban képviselt országoknak mi volt összes nettó bevétele minden közvetett és közvetlen adókból, az adóbehajtási költségeknek levonása után, de más állami kiadásoknak tekintetbe vétele nélkül. Ezen számítás, ha az állami jövedelmekhez a vámjövedék is hozzászámittatik, Magyarországra 28'53, ha pedig a vámjövedék az állambevételek számításából kihagyatik, 29" 14 arányszámot eredményez. Megjegyzendő azonban, hogy mindezen számításoknál az adónak egy nevezetes ága tekinteten kívül hagyatott, az t. i., mely az államkötvények tulajdonosai által az államkötvények kamataitól és a lotto-kölcsönök nyereményeitől oly módon fizettetik, hogy a kamatok és a nyeremények kifizetésénél mindjárt az állami pénztárnál levonatik. Ezen adó nevezetes összegre rug. 1865-ben hét millió hatszázezer forintnál többre ment, és a birodalmi tanács küldöttségének saját elismerése szerint ezen adónak három ötöde ő felsége többi országainak lakosai, mint államkötvény birtokosok által fizettetik. Ha már most ezen nevezetes összeg számításba vétetik, és azon arányban, a melyben a lajtántuli országok lakosai által fizettetik, ő felsége többi országai államjövedelmeihez hozzá számíttatik — pedig szükséges, hogy hozzá számíttassák, mert ez adó oly nevezetes, az adóképességet nagyban öregbíti, névszerinti értékben közel 2000 millió frtra tehető, és a mi az adófizetésnél fő, folytonosan készpénzben s állandóan jövedelmező olyan tőkét képvisel, a melyhez hasonló a magyar koronaországokban csak parányi öszvegekben van — ha, mondom, ezen adó ő felsége többi országainak államjövedelméhez hozzá számíttatik, azoknak arányszáma mintegy fél % -kai növekszik, a magyar korona országaié pedig ugyanannyival kevesbedik, s akkor az általam említett legnagyobb arányszám is, a 29"l4, 2863-ra száll le. Mindezekből, t. ház, kitetszik, hogy azon arányszám, mely a törvényjavaslatban foglaltatik, magasabb annál, mely a tett számitások bármelyikéből kitűnik, nagyobb terhet fog róni a magyar korona országaira, mint általok eddig viseltetett, és igy nagyobb azoknak adoképességi arányánál is. Mert, hogy azt is emlitetlenül ne hagyjam, azon 3G-as arányszám, melyet az albizottság a határőrvidék jövedelmeire minden részletezés nélkül átalánosan hivatkozva említ, positiv alapon nem nyugszik; a küdöttség által legalább semmi adattal nem támogattatik, és igy addig, míg adatokkal támogatva nem lesz, tekintetbe sem vétethetik ; és nézetem szerint az albizottság jelentésének azon része, melyben azt állítja, hogy az általam eddig említett számításoknál a határőrvidék minden jövedelmei tekinteten kívül hagyattak, alig állhat meg, mert közönségesen tudva van, hogy a határőrvidék indirect adójának nagy része, azon jövedelmek, melyek a dohány- és sóegyedáruságból, a postából, bélyegből, vámokból és lotteriából folynak be, régóta már részint a magyar-, részint a horvátországi pénzügyigazgatóság által kezeltetnek és szedetnek be: ezek tehát az általam említett zárszámadásokban Magyar-, illetőleg Horvátország államjövedelmeihez hozzá vanvak számítva, és azon arányszámok kifejtésében, melyeket említettem, factorként működnek, ezekre tehát másodszor is még a magyarországi arányszám öregbítése végett hivatkozni nem lehet. Midőn ezek szerint, tisztelt ház! el nem fogadhatom a törvényjavaslat első szakaszát: részemről a közvetett s közvetlen adóknak úgynevezett bruttó vagyis az adóbehajtási költségek számba vétele nélkül számított összes jövedelmét tartom az adóképesség leghívebb mértékének: mert azon összegek,melyek ezen bevételekben foglaltatnak, az illető adózók által mind megfizettettek, azok évről évre pontosan az utolsó fillérig kiszámíthatók, és igy biztos számítási alapot nyújtanak ; míg más részről, ha az adó nettó számítása, vagyis azon számítás 34*