Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-175

CLXXV. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Nov. 18 1867.) 227 ben a solidaritasnak semmi nyoma. Érezte ezt maga a közvádló is, és midőn észrevette, hogy a szerzőnek Turinban október 24-én kelt nyilatko­zatával az egyetlen jogalap, a melyre állhatott, öszedült, rögtön uj alapot keresett, állítván, hogy „mert a szerző nem lakik a haza földén, az feleletre nem vonathatik." A közvádíó ezen állí­tásának valódiságát, mit egyébiránt bebizonyitni meg sem kísérlett, legyen szabad egyszerűen két­ségbe vonnom, ugy mint azt Nyáry Pál tette, és szabad legyen a t. képviselőház figyelmét felhív­nom a t. igazságügyér úr által május 17-én a sajtó­ügyre vonatkozólag kibocsátott rendelet 5. és20-ik szakaszára, a mely szakaszok a külföldön lakók által elkövetett sajtóvétségekre vonatkoznak. Az ügyek megváltozott jelen állásában tehát vajon lehet-e a bizottság véleményében feltett min­den kérdésre igennel felelni'? Nem lehet, t. ház. Két kérdésre, az én nézetem szerint, határozottan nemmel kell felelni. Az egyik kérdés az, tisztelt ház, hogy az állítólagos bűntény vagy vétség és a vád alá helyezendő képviselő egyénisége közt mutatkozik-e összefüggés vagy a vonatkozás né­mi jelensége ? Jelenleg semmi ily összefüggés nem mutatkozik, sőt nem is létezik mindaddig, mig a szerzőnek feleletre vonathatása a lehetőség korlá­tai közt van. A másik kérdés az, vajon* a közvádló ujabb kérvénye egészen ment-e az anyagi és er­kölcsi nyomás és zaklatás jellegétől ? Nézetem sze­rint nem ment az ezen jellegtől, mert a közvádló, saját nyilatkozatainak, saját elveinek és a törvény világos rendeletének ellenére, egészen uj s törvé­nyeinkben egyátalában nem gyökerező alapot keresett arra, hogy Böszörményi László képviselő­társunkat perbe foghassa, mint ezt Nyáry Pál tisz­telt barátom igen helyesen jelezte. Nem akarja köz­tünk senki azt, mit Horváth Lajos képviselőtársunk emiitett, hogy a képviselő csupán azért mert kép­viselő, minden körülmény közt élvezze az immu­nitást. De azt akarjuk mindnyájan, sőt akarnunk kell, hogy ott, a hol a zaklatásnak, az anyagi és erkölcsi nyomásnak jelenségeivel találkozunk, az immunitást a képviselőház integritása érdekében is megvédelmezzük. {(Helyeslés a bal oldalon.) Ennyi az, t. ház, mit, habár az előttem szólott Nyáry Pál tisztelt barátom által mondottaknak némi ismétlésével is, a dolog érdemére nézve a tisztelt ház figyelmébe ajánlani szükségesnek találtam. Érzem, tisztelt ház, hogy sokkal könnyebben szólhattam volna a tárgyhoz, ha a képviselő, kinek vád alá helyezése vagy ki ellen vizsgálat kéretik, esetleg a szélső jobb oldalhoz tartozik vala, és ha e gy ellenzéki lap szerkesztője helyett p. az „Idők raaujV vagy a „Pesti Hírnök" szerkesztőiről volna Sz ó, mert ez esetben nem kellene tartanom azon, bár alaptalan gyanú terhétől, hogy a jelen nagy fontosságú kérdésben nem bírtam a pártnézet szín­vonaláról magasabb politikai látpontra fölemelked­ni. Azonban fogadja tőlem a tisztelt túlsó oldal azon esetben, ha a t. túlsó oldal valamelyik t. tagját ha­sonló esetben érintené a közvádló látogató keze — (Derültság) mert hiszen a szerencse kereke nagyon forgandó és a politikai hullámzások súlya alatt na­gyon is sebesen forog az — biztosithatom, mondom, a tisztelt túloldalt arról, hogy én, miután mindaz, mit a tisztelt ház előtt e tárgyra vonatkozólag el­mondottam, benső meggyőződésem kifolyása, hasonlólag fognék nyilatkozni. (Felkiáltások jobb­ról : Köszönjük szépen!) Végül engedje meg a t. ház, hogy most, mi­dőn a t. iázat illető azon jogot, hogy a jelen concret esetben egy képviselő immunitásának fentartása vagy elvonása felett intézkedjék , a mindnyájunkra egyaránt nehezedő komoly kötelesség súlya alatt gyakoroljuk; hogy most, midőn azon szerfölött kellemetlen helyzetbe jutottunk, hogy a bizottság által előterjesztett elveknek határozatra emelése előtt már azon elveknek alkalmazásához is kény­telenek vagyunk hozzá szólni; most, midőn oly intézkedésről van szó, mely a sajtótörvény revi­deálásánál vagy egy immunitási törvény alkotá­sánál zsinórmértékül fog szolgálni: engedje 'meg a t. ház, hogy kérhessem: méltóztassék a törvény korlátai közt a képviselőnek immunitását és a ház függetlenségét inkább biztosító és általam kör­vonalozott értelmezést adni; és kérem a t. házat, méltóztassék a bizottság véleményében kifej­tett alapelvek elfogadása mellett kimondani azt, hogy a Böszörményi László ellen kért vizsgálat­nak ez alkalommal elrendelésére vagy engedélye­zésére a szerző által okt. 24-én kiadott nyilatkozat után semmi törvényes ok fen nem forog-. (Helyes­lés a hal olialon.) Zichy Antal: T. ház! Midőn részemről a tizes bizottság véleménj^ét pártolom, engedjék meg, hogy igen röviden, e^ak azzal indokoljam ezen szavazatomat, a mivel általam mélyen tisztelt tagtársunk Nyáry Pál beszédét kezdette, hogy t. i., mihez én teljesen járulok, az én csekély felfogásom szerint is, ez egyátalában nem pártkérdés, és nem pártszempontból bírálandó meg, hanem egyedül az immunitás kérdésének jelenben igen fontos, mert jövőre előzményül szolgálható tényleges alkal­mazhatásáról van szó. Arra nézve pedig, minthogy t. tagtársunk, kire az imént hivatkozám, azon né­zetét is kifejezte, hogy ő azt mellesleg elintézni nem tartja elegendőnek, hanem a kérdés ez olda­lára nézve külön házhatározatot is óhajt: legyen szabad részemről hozzá tennem azt, hogy én még ebben sem nyugszom meg, hanem óhajtanám, hogy mentül előbb törvényjavaslat tétessék le a ház asztalára (Élénk helyeslés), mely ezen mindnyájunkat

Next

/
Oldalképek
Tartalom