Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-169

CLXIX. ORSZÁGOS mely ágával összeköttetésben nem álló. csupán véleménynyilvánítást magában foglalt végzését megsemmisíteni elmulasztotta, e miatt már az alkotmányos kormányzat Heves vármegye egész területén lehetetlenné vált. (ügy van! a bal oldalon.) Arra, hogy a megj'ék végrehajtás előtti fölírási jogánál fogva az alkotmányos kormányzat az országban nincs lehetíenné téve, épen magavallásés közoktatásügyi miniszter úr és Tóth Vilmos barátom becses adatokkal szolgáltak, mert nyilvánították, hogy az ország törvényhatóságainak legnagyobb része, hiven seeundálván a minisztérium intentioit, nehézségre okot nem szolgáltat. Valóban, ha fontolóra veszem, hogy midőn Magyarországban és Erdélyben, megyéket és városokat együttvéve, talán száznál több önálló törvényhatóság van, s ezek közölt a minisztériumnak csak egynehány törvényhatósággal, és itt is csak néhány kérdésre nézve van nehézsége, nem hihetem, hogy mondani lehetne, hogy a többi megyének alkotmányos kormányzata lehetíenné tétetett. Átmeneti korszakban élünk, mondatott itt már, s való is, hogy polgártársaink véleményei több fontos közjogi kérdésekre nézve nincsenek tökéletesen kifejlesztve és, hogyugy mondjam, megállapodva. Igaz az is, hogy ámult idők traditioi jelenleg is még küzdésben vannak az ujabb korban föltámadt eszmékkel ; és midőn ily körülmények közt, ily átmeneti korszakban az ország annyi törvényhatóságai között csak némelyekkel vannak a kormánynak némi nehézségei, én abból a megyei kormányzat életrevalóságára vonok következtetést, és nem ismerhetem el, hogy a megyékkel ne lehessen, csak törvényesen kell kormányozni. {Helyeslés bal felöl.) Fölhozatott itt, s cultusminiszter úr különösen kiemelte, hogy a megyéknek általam emiitett fölirási joga korlátolja a törvényhozás hatalmát, mely arra van felhíva, hogy irányt adjon a minisztérium eljárásának. Erre nézve bátor vagyok kérdezni: mit kivan a jelen pillanatban a minisztérium ? mit cselekszünk mi most ? A ház véleményt fog mondani a kormánynak Heves megye irányában követett eljárása iránt s ez által kétségtelenül tettleg befolyást is gyakorol a kormány irányára. Vehetjük-e kétségbe azt, a mit az egész nemzet szemeláttára nyilvánosan cselekszünk? Mondatott többször az is, hogy Eger városa áthágta törvényes hatáskörét, midőn politikai vitatkozásba bocsátkozott; és ez állítás azzal indokoltatik, hogy az 1848-ik esztendei 24-ik t. ez. csak a választásokra nézve teszi egyenlőkké az első biróságu mezővárosokat a királyi városokkal, s hogy ennélfogva a politikai kérdések megvitatásának joga, melylyel a kir. városok bírnak, "7 városokat meg nem illet. En megengedem, "°gy az 1848-iki 24. t. ez. csak a választásokra ÜLÉS. (Nov. 4. 1867.) H? nézve tette az első bírósági hatósággal biró városokat egyenlőkké a királyi városokkal, (Ellenzés a szélső bal oldalon) sőt azt is állitom, hogy 48 előtt uri hatóság alatt álló egy városnak vagy községnek sem volt joga politikai vitatkozásokba bocsátkozni, azért, mert az alkotmány sánczain kívül állottak, teljes polgári jogokkal nem bírtak s igy politikai j"ogokat nem is gyakorolhattak. De ezen állapot 1848-ban megváltozott. Az úri hatóság s az úrbéri viszonyok megszűntével szabaddá és önállóvá lett e hazának minden lakosa, minden községe, az alkotmány sánczain belül állanak, egyenlő polgári jogokkal birnak mind. Politikai jogok gyakorlata tehát, az átalános politikai jogok gyakorlata a hazának egy önálló polgárától és községtől sem tagadtathatik meg, (Zajos helyeslés a bal oldalon) ezek közé pedig a politikai kérdések fölötti véleménynyilvánítás, mondom ismételve , véleménynyilvánítás, tehát az e vélemény megállapítására szükséges vitatkozási jog is kétségtelenül tartozik. Elismerik ezt, t, ház, ő felsége többi országaiban is. A legújabb esetre hivatkozom. Talán százankint jöttek a községektől a monarehia minden részeiből kérvények a concordatum megszüntetése iránt. (Mozgás. Fölkiáltás a jobb oldalon: De csak is kérvények!) Ez vélemény-nyilvánítás egy nagyfontosságú politikai, kérdés felett, mely vélemény megelőző, ugy politikai, mint vallási vitatkozás nélkül bizonyosan "nem állapíttathatott meg. (A bal oldalon: Ugy van!) Bocsánatot kérek, hogy kénytelen vagy ok ez alkalommal egy tárgyat megpendíteni, mely e házban már ismételve felhozatott. (Halljuk!) Pulszky Ferencz képviselő úr felhívása folytán is kell tennem ezt. Nem azon t. barátom érdekében teszem azt, a kire a kérdés vonatkozik, és ki e vitatkozás alatt felszólalt, mert ö védelmemre nem szorult, hanem teszem a históriai igazság érdekében a tényállás tisztába hozatala végett. Tóth Vilmos, Nyáry Pál képviselő úr 1848-iki esztendőben a képviselőház előtt mondott beszédének egy részét idézte; de csonkán, mert nem emiitette azon eset körülményeit, a melyre a mondottak vonatkoznak; és épen az eset, a tárgy az, a mely e mondatok valódi értelmét jelzi. Az eset következő. (Halljuk, halljuk!) Kraszna megye a törvény által engedett két követ helyett három követet választott. Ezen választást a törvény is tiltotta, de eltiltotta Kraszna megyét ezen választástól egy a választást megelőzött belügyminiszteri rendelet is. A képviselőház a választást természetesen megsemmisítette; akkor azután Nyáry Pál képviselő azt kívánta, hogy a törvényt és az abban gyökerező miniszteri rendeletet megszegő főispán és megyei bizottmányi tagok előleges vizsgálat után felelet és büntetés alá vonassanak. Ezt azonban többen a házban a megye municipalis jo-