Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.
Ülésnapok - 1865-169
118 CLXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Nov. 4. 1867.) gainak tekintetéből ellenezték. Ezek ellen mondta azután Nyáry Pál íir azon erélyes szavakat, melyeket Tóth Vilmos képviselő tír idézett. Nem azt mondotta ő, mi most kívántatik tőlünk, hogy a kormánynak minden rendeleteit feltétlenül teljesíteni kell, hanem azt mondotta, hogy a törvényt és az abban gyökerező miniszteri rendeletet megsértő főispán és megyei bizottmányi tagok feleletre és büntetésre vonassanak. felállitván azon elvet, hogy a miniszteri felelősség behozatala után a végrehajtó hatalom minden közegeinek felelőseknek kell lenni. (Helyeslés a bal oldalon.) Ez oly correct állítás, melyet Nyáry Pál képviselő barátom, a házban mondott beszéde után most is következetlenség nélkül elmondhatna, (Helyeslés a hal oldalon.) De nincs helyén, t. ház, oly beszédeket, a melyek egészen más idők és más körülmények között, évek, évtizedek előtt tartattak, e házban felemlíteni. Változhatnak az egyesek nézetei, ele ezen nézetváltozások azon országos kérdések eldöntésére, melyek itt tanácskozás alatt vannak, semmi befolyással nincsenek: ép ugy, mint azon nagy fontosságú kérdésnek eldöntésére, hogy a megyerendszer a felelős kormányzat rendszerével miképen legyen összeegyeztethető, befolyással nem lehet Tóth Vilmos képviselő úr által felemiitett azon körülmény, hogy ö ezen két rendszer között, azok összeütközésének esetében, már választott. Higye meg a t. képviselő úr, se őt, se a kormánynak bármely tagját azon hííség köteles teljesítésében, melylyel alko tmányunkés fejedelmünk irányában mindnyájan tart ózunk, senki e házban nem kívánja meggátolni. De legyen szíves elhinni azt is, hogy a hatalomnak sok szór szintén oly híí és hasznos tanácsosai azok, kik azt netán elkövetett hibáira figyelmessé teszik, mint azok, kik a hatalom hibáinak védelmét tűzik feladatukul. (Felkiáltások a bal oldalon: Igaz!) Nem akarom, tisztelt ház, tovább folytatni a vitatkozást e kérdésről, mely tán e pillanatban közel ide hozzánk Pest megye teremében egy uj stádiumba lép. Záradékul még csak a megyék jövendő rendezésére vonatkozólag vagyok bátor egyéni nézetemet kijelenteni. Ha sürgős — a mint magam is sürgősnek tartom — a törvényhatóságoknak rendezése, vétessék az országgyűlési tárgyalás alá. Ez alkalommal a törvényhozás mondhatja a megyéknek, az alkotmány eddigi őreinek s fentartóinak: „A szerecsen megtette szolgálatát, a szerencsén elmehet. tí (Felkiáltások a jobb oldalon: Nem mondjuk ! Bal felöl: De igen !) Ez alkalommal rendezheti a törvényhozás a megyéket ugy, hogy azok, mint a legközelebbi múltban', csak kormányhivatalnokok gyülekezetei legyenek. {Ellenmondások a jobb oldalon.) De vegye tekintetbe, hogy midőn ezt teszi, ne j irtsa ki a polgárok szivéből a közügyek iránti ér| dekeltséget, [EUenmondásoli a jobb oldalon) s ezzel ! együtt a közügyeknek ismeretét, az önföláldozásra kész hazafiságnak és a törvények iránti tiszteletnek érzését, melyek alkotmányunkat ez ideig föntar • tották, és melyek nélkül az alkotmányosság tartósan fön nem állhat egy országban sem. Én egyébiránt szavazatommal tisztelt barátom Tisza Kálmán indítványát pártolom. (Zajos helyeslés a bal oldalon.) Somssich Pál: Tisztelt ház! Ugy jártunk a hevesi kérdéssel, mint nem egy háborúval járt az európai világ, melyet minden áron localisálni akartak, de az bizony minden erőködések daczára nagyobb dimensiot vett. A hevesi kérdés a helyhatósági kérdésnek átalanos vitatását idézte elő, és azt annyira előtérbe állította, hogy alig hiszem, hogy a tisztelt kormány ezentúl késni foghat az 1848-iki 16. t. ez. azon rendeletének teljesítésével, mely szerint a megyék rendezésének kérdését a legközelebbi országgyűlés elé kell terjeszteni. (Atalános helyeslés) Bár volna már előttünk e tárgy, bár feküdnék itt egy törvényjavaslat, hogy részemről megmutathatnám t. barátom Ghyczy Kálmán képviselő úrnak, hogy ezen oldalon, velem együtt sokan, mind ugy vagyunk lelkesülve, hogy a megyék rendezését ; nem amúgy a szerecsenről vett példa szerint kívánjuk elintézni. (Zajos helyeslés a középen.) Ivánka Imre: Elvárjuk! Somssich Pál: Ezen várakozásnak megfogok felelni -és a fölszólításnak elébe állok. (Elénk tetszés.) Hanem a megyék rendezését ugy kívánjuk eszközölni, hogy legyen a megye a megváltozott alapon alkotmányunknak oly védbástyája, mint volt a leértnek 800 esztendeig. (Atalános helyeslés.) Egyébiránt lehetetlen már a discussio e stádiumában nem mondanom el nekem is e tárgyra vonatkozó nézeteimet és ismételnem azokat, miket 17 esztendővel ez előtt, midőn az absolut kormány önkénye a megyeházak tanácstermeit bezárta, s a helyhatóságoknak minden működéseit eltiltotta, leírni hazafias kötelességemnek tartottam. (Élénk éljenzés?) Átgondolt meggyőződésemnek vallomása lesz ez, mert ma ép ugy gondolkozom e tárgyról, mint 17 évvel ezelőtt irtam. Elmondanám, ha e tárgy már előttünk volna, hogy az én meggyőződésem szerint a képviseleti rendszer, még ha parlamentáris kormánynyal párosult is, egy magában nem képes az alkotmányos szabadságot se megállapítani, se garantirozni; (Atalános tetszés) elmondanám, hogy a franczia iskolának azon modern, szám szerint kivetett képviseleti formája nem képviselheti valóban az országnak minden érdekeit; (Helyeslés; a szélső
