Képviselőházi napló, 1865. V. kötet • 1867. szeptember 30–deczember 9.

Ülésnapok - 1865-169

116 CLXIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Nov. 4. 1867.) elvetve, csírázván, megtermendi egykor — akkor talán, midőn mi e helyeken már nem ülendünk — gyümölcsét, s eszközölni fogja, hogy a kormány minden kivétel nélkül — mint óhajtom — alkalmazkodjék minden esetekben a törvényhez, vagy ha azt ismételt felszólításokra nem tenné, lépjen vissza a közvéleménynek ekkor ellene méltán nyilatkozandó tekintélye előtt. Ezen szempontok azok, melyekből, midőn ugy ezen tárgyban, mint több másokban, kiindulok, nézetem szerint azon polgári kötelességet teljesítem, melylyel képviselői állásomnál fogva a hazának tartozom. Válaszolván ezek szerint igen tisztelt barátaimnak, a mi már magát a tanácskozás szőnyegén forgó tárgyat illeti : hogy a kormánynak eljárása Heves megye irányában törvénybe ütköző volt, erre nézve több elvbarátaim részéről számos érvek hozattak fel. Nekem tehát elég egyszerűen fölemlítenem azokat, melyekből kiindulok. Nézetem szerint a kormány kérdéses eljárása hibás volt: Mert 1-ször Eger városát nem csak bírói ítélet előtt, hanem meghallgatása előtt is (Zaj a jobb oldalon) közigazgatási utón elmarasztalta; mi politikai hatóság köréhez nem tartozik. 2-szor azért, mert Heves megye irányában követett eljárásában túllépett a törvény által kezébe adott hatalom korlátjain, törvény által rendelkezésére nem bízott eszközöket használt, és a megyei bizottmány működésének illetéktelen felfüggesztésével érvénytelenítette a hazának egy fontos törvényét, azt, mely a megyei közigazgatást a megyei bizottmányok kezébe adja. Hibás volt a kormány eljárása harmadszor azért, mert ő felségét, ki a végrehajtő hatalmat csak a törvények értelmében gyakorolhatja, megkérvén, hogy a törvények egy részének, habár csak ideiglenes felfüggesztéséhez hozzájáruljon, ekkép alkotmányos életünkbe egy uj factort hozott vissza: a királyi teljhatalmat, mely ahhoz nem tartozik és alkotmányos fogalmak szerint nem is tartozhatik. (Zajos helyeslés a bal oldalon.) Es mindezt akkor tévé, midőn ugy a veszélyeseknek hirdetett tanok terjedésének meggátlására, mint Heves megye állítólagos törvénytelen ellenszegülésénekmegfékezésére ugy a sajtótörvényben, mint a Ráday László barátom által idézett 1805: V-ik t. czikkben, mely egyenesen a törvényhatóságok kebelében elkövetett törvénysértések megtorlásáról szól. a törvényes eszközök rendelkezésére állottak. Azon vélemény ellen, melyet előterjesztettem, több oldalról számos ellenvetések tétettek. Igen óhajtanám, hogy a discussio ezen előhaladott szakaszában (ügy van! a jobb, Halljuk ! a bal oldalon) rövidebbre szoríthatnám előterjesztésemet; de nem lehet, hogy ne válaszoljak egy némelyikére azon ellen vetéseknek, melyek nézetem szerint kellőleg megczáfolva még nem lettek. (Fölkiáltások: Halljuk !) Vallás- és közoktatásügyi miniszter úr elemezvén az 1848. esztendei 16. t. ez. értelmét, azt állitá, hogy azon teljes függetlenség a központi kormánytól, melyet Heves megye a felirati jognak gyakorlatából követel magának, az 1848-iki 3-ik t. ez. által megállapított felelős kormányzati rendszerrel egybe nem férvén, a megyéket meg nem illeti azért, mert e felirati jog által az alkotmányos kormányzást lehetetlenné tehetnék. (Zajos ellenmondás a jobb oldalon; fölkiáltások: Nem a fölirási jog által! az dlentállás által!) Tehát ellentállás által lehetetlenné tétetnék, a miniszteri felelősség illusoriussá válnék, és korlátoltatnék az országgyűlés hatalma, melynek feladata irányt adni a kormány eljárásának. Ha athesis így állíttatik fel, mint felállíttatott, kétségtelenül áll; hosszabb indokolást nem igényel. De teljes és tökéletes függetlenséget a központi kormánytól a megyék részére ki követelt? Ezt nem követeli senki, és nem követelte soha. (Fölkiáltások a jobb oldalon: Dehogy nem!) A kérdés egyszerűen ez: vajon a törvényhatóságoknak a központi kormánynak némely egyes concret esetekben hozzájok intézett rendeletei ellen azok állítólagos törvénybe ütközése tekintetéből végrehajtás előtt fölirni lehet-e? (Fölkiáltások jobbról: Senki sem tagadta !) Azért, mert ez némely esetekben megtörténik, nem lehet azt mondani, hogy az alkotmányos kormányzás lehetetlenné válik, a miniszteri felelősség illusoriussálesz: mert ezen néhány egyes eseteken kivül terjed el a közigazgatás véghetettetlen tere, melyen a törvény korlátai közt a kormány teljesen szabadon mozoghat és kormányzati tevékenységét felelősségének terhe alatt érvényesítheti, a mint a mindennapi tapasztalás szerint érvényesíti is. Hogy a megyéknek fölirási joga nem szünteti meg a miniszteri felelősséget, hogy a fülirási jogot maga a törvény a miniszteri felelősséggel egyesithetőnek vélte, azt igazolja azon törvén yczikk. melyet vallás- és közoktatási miniszter úr maga is idézett: s ez a 32-ik szakasza az 1848-iki 3-ik t. czikknek, melyben épen a törvényhatóságok részére engedett jogok tekintetéből a törvények végrehajtásában elkövetett mulasztásokért a kormány felelőssége csak annyiban mondatott ki, a mennyiben azok törvényes eszközökkel elháríthatok voltak. Azon állítást, hogy Heves vármegye kérdéses végzése által magában Heves vármegyében is az alkotmányos kormányzat már lehetlenné vált volna, részemről nem fogadhatom el: mert nem hihetem, hogy azért, mert Heves vár. megye Eger városának egy a közigazgatás bár-