Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.
Ülésnapok - 1865-111
CXI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marez. 27. 1867.) 31 jelen országgyűlésnek igen szép, de egyszersmind fölöttébb nehéz föladat jutott. Kötelességemnek tartom azért a jelen nagy fontosságú kérdésnél saját megnyugtatásomra is néhány szóval indokolni szavazatomat. (Helyes! Halljuk!) Az 1848-ki törvények alkotmányunkat lényegesen átidomították ; sok kérdést azonban részletezni s gyakorlatilag alkalmazni nem maradt idő; föladatunk tehát, az akkor letett alapokat beépiteni, s alkotmányunk helyreállításával a nemzetet jelenlegi nyomasztó helyzetéből mielőbb megszabadítani. Ha jobbra fordulhat sorsunk, az idő közben történt sérelmeket elfelejthetjük talán; az események következményeiből azonban, bármennyire szeretnénk is, nézetem szerint egészen kibontakozni teljes lehetetlenség. Idő közben alkotmányt nyertek a lajtántuli tartományok is: oly kérdéseket tehát, hol érdekünk az övékkel ugyanazonos, az eddig fenállott törvények szerint kizárólagosan a fejedelemmel többé elintéznünk nem lehet; gondoskodni kell tehát kiegyenlítési módokról; mert ha nem akarjuk, vagy nem tudjuk megoldani a fölötte kényes kérdéseket, akkor Magyarországot és a lajtántuli tartományokat ugyanegy fejedelemnek alkotmányos formában kormányozni, nézetem szerint, teljes lehetetlenség; s valamint fölteszem, hogy e teremben a nemzet függetlenségének rovására alkudni senki nem akar, úgy viszont alkotmányos érzelmű nemzetet képzelni sem tudok, mely a sok tekintetben vele ugyanazonos érdekű szomszéd tartományokban az alkotmány kifejlődését akarja lehetetleniteni. (Helyes!) Mig a Lajtán tul nem volt alkotmány, természetesen nem kellettek delegatiók. A sajtótörvényre nem volt szükség Gruttenberg előtt. Mindig az idő közben fejlődött események alkotnak minden törvényeket. Azért a jelen esetben is kell gondoskodni módokról: mert ha a szabadelvű, müveit nemzetekkel haladni, ha az európai viszonyok között függetlenségünket s önállásunkat fentartani akarjuk : akkor nem szabad a velünk sok tekintetben ugyanazon érdekű szomszéd tartományokat magunk ellen föllazítani. Lehetnek az átalakulás körül eltérő nézetek, lehetnek aggodalmak is. A 67-es bizottság kisebbsége által beadott külön vélemény azonban nézetem szerint nem egészen következetes. Elvileg elismeri ugyan a közös ügyeket, a gyakorlati alkalmazásban azonban magát az elvet semmisíti meg: mert csak a fejedelem személye és az uralkodó ház iránt vállal védelmi kötelezettséget és az uralkodó alatt álló tartományokra nem akarja azt kiterjeszteni, a mi nézetem szerint se a törvényesség, se^ a dolog természetével meg nem egyeztethető. Én, tisztelt ház! szivemből kivánnám , hogy egyátalában senkivel ne lenne közös ügyünk és hogy MagyarKÉPV. H. NAPLÓ. 186%. IV. ország egészen független és Európa egyik leghatalmasabb állama legyen. Vannak azonban helyzetek, melyekben egy törvényhozásnak kizárólagosan a szív politikáját követni nem lehet; a legszebb theoriákért, ha gyakorlatilag ki nem vihetők, nem szabad koczkáztatni a nemzet életét. Fényesen megpróbáltuk, hogy alkotmányos jogainkért tűrni, nélkülözni is tudunk; most azon ban nézetem szerint a tett órája ütött, a történtek után a nép sanyargatásait összefont kezekkel tétlenül tovább nézni nem szabad; és ha annyi erőt és hazafiságot fogunk tanúsítani a cselekvés terén, mennyit mutattunk a nélkülözések között, akkor a 67-es bizottság véleményéért a felelősséget Isten, nemzet és a világ előtt minden tétovázás nélkül magamra merem vállalni. A 67-es bizottság többségének véleményét pártolom és azt a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Helyeslés aközépen.) Dimitrievics MÜOS jegyző: Bernáth Zsigmond ! Bernáth Zsigmond: T. képviselőház! Sajátságos oly törvényhozó képviselőnek állása, mint a milyennek csekély magamat is tartom: sajátságos . mert előre látja, hogy akár államtani, akár förténettani érveket hoz is föl, ellenébe a rideg, a dönthetlen arithmetika tanát fordítják; nem hason fegyvert, hanem azt állitják ellenébe, mit meg kell neki tanulni, hogy kettő csakugyan kétszer annyi mint az egy- De sajátságos más részről azért is, mert hiszen miután meg vannak alakulva a pártok, tudjuk előre a határozatot, és mégis azoknak, a kik kisebbségben vagyunk, azt is tudnunk kell, hogy parlamentáris szükségesség az, hogy mielőtt határozatok hozatnak, kivált ily nagyfontosságú alkotmányos kérdésekben , akkor az ellenvéleményeknek is szabatosan ki kell fejtetni, hogy komolyan megfontolt határozatok hozassanak. Ezen kötelesség tudata indít bennünket arra, hogy szerény véleményeinket a t. ház elé terjeszszük. Alázatos nézetem szerint átalános lévén a tárgyalás , itt csak is átalánosan kell, hogy szóljunk az előttünk fekvő okmányokhoz. Nézetem szerint átalánosságban valamennyi okmány, mely a ház asztalára letétetett, két fő irányt foglal magában. Ugy a többség , mint a kisebbség javaslata, sőt a harmadik indítvány is azt igyekszik kimutatni, hogy kiindulási pontul szolgál az 1723. 1. 2. és 3. t. czikk, és azt igyekszik kimutatni, hogy magokban e pontozatokban is ugyanazon törvény , mely pragmatica sanctionak neveztetik, ezt vette mindenütt zsinórmértékül , sőt kinyilatkoztatja az egyik , hogy a javaslat ezen pontozata elkerülhetlen következménye az 1723. 1. 2. és 3. t. czikknek. Az első irányról tartom kötelességemnek most. 11