Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.
Ülésnapok - 1865-110
66 CX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marez. 26. 1867.) Bartal Gryörgy és Szász Károly t. képviselő- . társaim a kisebbségi javaslat kivihetlenségéről tet- I tek emlitést. Engedjék meg a t. képviselő urak, hogy bizonyságául annak, miszerint a mi politikánknak is a siker reménye képezi alapját, egyszerűen a legközelebbi 18 év eseményeire mutassak. A világosi katastropha és a komáromi fegyverletétel után minden oldalról hallottuk, pedig igen sok szilárd, erős jeliemu férfiúnak ajkairól is, hogy „finis Hungáriáé" , épen úgy,*mint Szentkirályi Mór t. barátom — nézetem szerint — nem helyesen mondotta, hogy „finis Poloniae." A Bach-rendszer alatti események nem fogyasztották, hanem még növelték számát azon, nem ugyan kétségbeesetteknek, mint inkább resignáltaknak, elannyira, hogy mély belátásu magyar államférfiak azon hitben ringatták magokat, és azt ügy ekéztek ő felségével is elhitetni, hogy az októberi diplomát mint valami nagyszerű vívmányt fogja a nemzet fogadni. És a kiábrándulás első stádiuma 1861-ben bekövetkezett. A febr. 26-dikai pátens életbe léptetése és a nemzet megpuhitása érdekéből az országgyűlés eloszlattatván, bekövetkezett a provisorium. És ez alatt ismét akadtak részint roszakaró, részint szűkkeblű és kishitű gyászhirnökök, kik azt mondák, hogy Magyarország be fog tereltetni a reixratba. Azonban az 1865diki események világánál szépen a sötétségbe vonultak vissza a nemzet ezen halálmadarai is. Elvégre elkövetkezett febr. 17-dike, hála a gondviselésnek,mely kijelölte, megvilágította őfelsége előtt ezen útját az igazságnak; és az októberi álmok, a februári szappanbuborékok a semmiségben enyésztek szét a népjog varázsszava és azon hatalom előtt, melyet a nép akaratának ő felsége igazságszeretetével , alkotmányos érzelmeivel találkozása idézett elő. És én kérdem a most emiitett t. képviselő urakat, hitték-e. mint mi tudtuk, hogy az októberi diploma romba fog dőlni ? gondoltak-e arra a t. képviselő urak, hogy jövend nem sokára oly idő, midőn a diploma tisztelt alkotói dicsérő beszédeket fognak tartani a felsőházban az 1848-diki törvények mellett;? Köszönet nekik érte, hogy meghajoltak a nemzet akarata és a törvények hatalma előtt. Én tudom, hogy a t. képviselő urak velünk együtt meg voltak arról győződve, miszerint az októberi diploma romba fog dőlni, és hogy hasonló sors követendi a februári pátenst is. És eddig, e tárgynál együtt állanánk a meggyőződés terén ; azonban itt keresztutca jutottunk. A t. képviselő urak reményei, várakozásai véget értek. Ne vegyék nekünk rósz néven, ha mi azokat tovább fűzzük, mert fél utón meg nem állhatunk, és mert jól tudjuk, miszerint azon esetben, ha a többség javaslata jelenleg törvény erejére nem fogna emelkedni, a nemzet akarata, kívánsága még egy izben találkozandván ő felsége igazságszeretetével és alkotmányos érzelmeivel, kimaradhatlanul be fog következni a restitutió in integrum. Bartal György tisztelt képviselő úr figyelmeztetett bennünket nemzetünk kimerült erejére. Köszönjük a figyelmeztetést: mert bár mindnyájan érezzük annak valóságát, és különösen napjainkban nagy horderejét; de épen e tárgyra nem figyelmeztethetjük egymást elégszer; hanem ama figyelmeztetést egyszersmind intő jelül veszem arra nézve, hogy nejáruljunk oly javaslat elfogadásához , mely a nemzetnek különben is csaknem utolsó cseppig kiszivattyúzott erejét beláthatlanul nagy mérvben fogná igénybe venni. Ha a nép kimerült erejéről, ezen nagy baj orvoslásáról van szó — pedig kell, hogy sző legyen — úgy, t. ház, e pillanatban és ez érdekből csupán a kisebbség javaslatára mutathatunk. Szólt a t. képviselő úr a negatiók teréről is. Bölcs belátásáról joggal teszem föl azt, hogy évaddal nem ránk czélozott: hiszen a bizottsági kisebbség javaslata positiv tényleges javaslat, a mely javaslatnak netaláni árnyoldalait, hiányait vagy netán kivihetétlenségét Szentkirályi tisztelt barátomon kivül a tuloldahól egy képviselő sem ügyekezett kimutatni. Mi a mélyen tisztelt felelős kormánynak, alig néhány nappal ezelőtt, többszörösen bizalmat szavaztunk. Fölhatalmaztuk őt 48 ezer ujoncznak kiállítására; nagyobb mérvű fölhatalmazást adtunk az adó ügyben, hogy tehetségünk szerint könnyítsük részére az áthidalás nehéz munkáját, és hogy igy mielőbb létesithesse az alkotmány teljes helyreállítását. És mind ez csupán negatió volna? Hallom a t. minisztériumtól az elégtételt szolgáltató feleletet, hogy ez nem a negatiónak, hanem igen is a hazafias, tényleges cselekvésnek tere. (Helyeslés.) Én, t. báz, nem akartam, talán nem is tudtam volna bárki beszédének hatását paralyzálni — mint ezt igen tisztelt barátom Somssich Pál tévé — hanem csupán meggyőződésemet kifejezni. Különben is a paralyzált és nem paralyzált beszédek hatását csakhamar elmossa vagy betakarja a nem sokára bekövetkezendő események árja; mig az emlékezet, melyet a népeknek keblébe tények oltanak be, nemzedékről nemzedékre élni fog. (Helyeslés.) Ily tény a többek közt az is, t.ház, hogy naidó'n valódi anyagi és erkölcsi erőre, tiszta önföláldozásra van szükség, mindez csak valódian szabad nemzeteknél találhatók föl egész tisztaságában és teljes nagyságában. (Helyeslés.) Őrizzük meg, és ha nem bírnánk vele, szerezzük vissza nemzetünknek ezen szabadságot, hogy ismét nagy és hatalmas legyen hazánk, mint volt egykor, és hogy ismét nagy és hatalmas legyen a magyar király is, mint volt egykor! (Helyeslés.)
