Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.
Ülésnapok - 1865-110
CX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 26. 1867.) 61 lenben Magyarország állása szintén az európai államok között megerősbittetnék. (Helyeslés a középen). Én ezen kérdést csak azon szempontból veszem, a mely szempontból törvényeink ismerik, midőn elhatározták, hogy Magyarország közös fejedelmének kölcsönös védelmi kötelezettséggel tartozik. (Helyeslés a középen). A miből azután az következik, hogy Magyarország támadó háborúban részt venni nem köteles. Ezen elv, t. ház, igen egyszerűnek, igen világosnak látszik; de nézetem szerint a kérdésnek gyakorlati nehézségeit még sem oldja meg, mert tudjuk azt, hogy gj^akran a támadás megelőzése a legerélyesebb védelem. így p. o. a königgratzi veszteség aligha bekövetkezett volna, ha Ausztria Poroszországnak támadását annak idejében megelőzi; de azt is tudjuk, t. ház, hogy Európában nincs oly itéló'szék, mely a két hadviselő fél között igazságot tenne, és a mely kimondaná, hogy melyik fél az, a mely a védelem terén áll, és melyik mely támad. Nem marad tehát egyéb hátra, mint hogy azon biztosítékokkal elégedjünk meg — bárha azok nem teljesen kielégítők is — melyeket e tekintetben az átalános közjog Európában a nemzeteknek adott. Egyébiránt nincs is szükség aggódnunk, és ezen biztosítás elegendő is, mert én nem hiszem, hogy létezik Európában állam, és ha létezik, az bizonyosan nem Ausztria, a mely tetemes új kölcsön fölvétele nélkül, a jelen viszonyok között, a jelen időben háborút folytatni képes volna, minden új kölcsön megszavazása pedig fen van tartva mindenik országgyűlés jogkörének. Egyik képviselő úr az ország függetlensége érdekében, és hogy bennünket intsen arra, hogy kötelesek vagyunk az országr fügrsretlenség'ének minden módon megóvására, fölhozta, hogy az utolsó féreg is védi magát a megsemmisülés ellen; és helyesen, mert minden élő lény, természeti ösztönénél fogva, saját lételének föntartására törekszik. De ha ezt tudja a képviselő úr — és tudja ezt helyesen — ugyan hogy hiheti, vagy hiszi-e azt, hogy a hatalom azon épületnek szétro.mbolását, melyet századokon keresztül darabról darabra, összehordott, és mely a birodalom együttességében találja kifejezését,^ nyugodtan és összetett kezekkel fogja nézni ? (Elénk tetszés a középen.) Ha tehát ezen épületet, melyben mi is egy elkülönzött termet foglalunk el, a nélkül, hogy önmagunknak kárt ne okozzunk, nem rombolhatjuk le, vagy pedig épen lerombolni nincs is érdekünkben: akkor azt hasznunkra csak úgy fordithatjuk, ha mi is — mint többi lakosai — tehetségünk szerint tatarozásán és jó karban tartásán iparkodunk : mert különben az épület összerogy, és azokkal együtt minket is megsemmisit. (Helyeslés a középen. Nyugtalanság a hal oldalon?) Egyik képviselő úr azt állította, hogy Magyarországnak Ausztriával szorosabb szövetségre lépni jövőben már nem czélszerü, sőt veszedelmes. Azon indokok, melyeket állításának bebizonyítására fölhordott, tovább terjednek ugyan, és azt, bizonyítják, hogy Magyarországnak nem csak a szorosabb szövetség, hanem semmi ilyes szövetség nem áll érdekében. De a képviselő úr ezen okoskodásból következtetést nem vont le, ezt tehát én sem teszem, és históriai tanulmányokra sem fogok hivatkozni; hanem egyszerűen az érdek kérdése fölött állapodom meg, és erről kívánok néhány szót szólani. (Halljuk !) Tegyük föl, t. ház, hogy Magyarország teljesen különvált t ország önmagában; tegyük föl, hogy az utolsó Árpádot tegnap tettük volna le sírjába, és ma az országnak királyt kellene választani. (Halljuk!) Mielőttenehéz, mielőtt e veszélyes munkához hozzá fognánk, úgy hiszem, komolyan megfontolnók a körülményeket, melyek közt Európa népei közt élünk; és miután szomszédaink legközelebbről érdekelnek, mindenekelőtt szómszédaink fölött tartanánk gondos szemlét. Es midó'n ezt tennők, tisztelt ház ! legelőször ott találnék keleten a bornladozó török birodalmat, a melyet állapotjai ecsetelése által búsítani nem akarok. Tovább haladva éjszak felé, ott találnók a roppant hatalmú orosz császárságot közel 70 millió lakosaival, mely soha erélyesebben, mint napjainkban, a szabad tenger felé nem törekedett, és melynek egyik útja e czélhoz épen Magyarországon vezet keresztül az Adriáig. Harmadik helyen ott találnók, t. ház! nyugaton a nagy Németországot, mely ha alakulási munkáját bevégezte, legalább 50 millió lakost fog egyesíteni. Tehát 16 millió vegyes ajkú nép, beékelve két sokszorosan hatalmasabb szomszéd közé, és szemben a keleti kérdéssel, mely napról napra gyorsabb léptekkel halad megoldása felé, és mely minket oly közelről érdekel, hogy bárha nem egyik fontos fölvonása hazánk területén lesz lejátszandó. Hogy egy sokszorosan kisebb államnak önállósága két hatalmas szomszéd között igen csekély biztosítékkal bir, azt bővebben mutogatni nem szükséges. Mint szövetségese az egyiknek vagy másiknak, mindig ő az áldozat; ha pedig a két hatalmas szomszéd egyetért, ő a préda is. így járt Lengyelország : és kérdem, mit használtak neki a bécsi 1815. évi tractatusok, mit használt Európa népeinek sympathiája, mit használtak azon millió könyek, melyek vég vonaglása fölött záporként hullottak ?! (Elénk tetszés a középen.) Lengyelország el van temetve! (A bal oldalon zajos .fölkiáltások; Nincs! Zaj. Elnök csenget) Adja Isten, hogy ne ugy legyen; de én alig hiszem, hogy e tetszhalott valaha még sírjából föltámadjon. (Bal felöl fölkiáltások : Hüzszük!) így járt SchleswigHolstein, melyet a hatalmasabb szomszéd jogvédelem ürügye alatt, a londoni conferentia protestátiói ellenére, végre csakug) T an elnyelt. Miért? Mert Schleswig-Holstein elfoglalása neki érdekében
