Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-110

€0 CX. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 26. 1867.) alább, eddig még senki által kétségbe nem vonatott. Ha a 67-es bizottság azt javasolná, hogy csupán a lajtántuli országokból és tartományokból alakittassék delegatió, és ezen delegatió Magyarország egyenjogú befolyásának mellőzésével kirekesztőleg maga intézkedjék valamennyi közös ügyek fölött ; ha azt javasolná, hogy a delegatiók ne csupán közös ügyekkel, hanem oly ügyekkel is foglalkozzanak, melyek Magyarországot kirekesztőleg érdeklik ; vagy ha azt javasolná, hogy határozatlan megbízással küldessenek ki és törvényhozási hatósággal ruháztassanak föl: akkor érteném azon aggodalmakat, melyek a delegatióknál fogva az ország függetlenségére nézve előhozatnak; de csupán azon okból, mert némely esetekben, midőn a két, különben egymástól elválasztott delegatiók nézeteiket megegyeztetni nem tudják, és így a kölcsönös alkudozások siker nélkül maradnak, csupán egyszerű szavazás végett, egy közös ülésbe lépnek össze: ezen aggodalmakat megmagyarázni nem tudom. Oly kérdésekben, melyeknek elintézését elodázni nem lehet, módról kellett gondoskodni, hogy a tanácskozások egyszer a mikor befejeztessenek. Ezen módot a 67-es bizottság a közös szavazásban vélte föltalálni; és én nem látok semmi veszélyt abban, akár a magyar delegatió szavazatának többsége, akár a lajtántuli delegatió szavazatának többsége döntsön el oly kérdésekben, melyek mindkét delegatió országaira nézve közösek, melyekben tehát egyik a másikra nézve , hanem egyszers nem mind mindenki magára nézve is határoz. Es lássuk, t. ház, hogy a közös szavazás helyett a kisebbség véleménye mit javasol. (Halljuk!) A két külön minisztérium, ezen javaslat szerint, elkészíti a közös budgetet. Ezen egyetértés tán nem lesz lehetetlen; de ha adná is magát eset elő. hogy a két minisztérium egyet nem ért, a bajon igen könnyen lehetne segíteni az által, hogy ő felsége egyik vagy másik minisztériumát elbocsátja. Eddig tehát fenakadás nincs. A közös budget e szerint mindenik minisztérium által saját országgyűlése elé terjesztetik, és ha a két országgyűlés egymás közt megegyezni nem tud, ugyanazon* többségek, melyek egymással megegyezni nem tudtak, küldenének ki ugyanannyi választmányt a végett, hogy a két választmány, mely már eredetére nézve egymással ellentétes , egy közös javaslatot, készítsen. Még ez sem fenakadás, mert ha, mi igen valószínű, a két választmány egymással megegyezni nem tud, mind két választmány javaslata az országgyűlések elé terjesztetik. De ha a két országgyűlés, idő közben többsége meg nem változván, ezután sem tud egymással megegyezni, itt a tanácskozás teljesen fönakad, és nincs mód, hogy a tanácskozást be lehessen rekeszteni. (Helyeslés a középen.) Ezen pont az főleg, t. ház, melyben a kisebbség javaslata az együttesség elvét teljesen megtagadja: mert oly kérdéseket, melyek nem ez állam jobblétének, hanem az állam létezésének fó'föltételeire vonatkoznak, bizonytalan alkudozás eredményeinek kitenni nem lehet a nélkül, hogy az együttesség elve teljesen ne tagadtassók. (Helyeslés a középen.) Az mondatott ugyan, hogy ily eset nem fog előfordulni, és hogy bizni kell az emberek józanságában, hogy ők kisebb kár elhárítása végett nagyobbat okozni nem fognak. Erre sokat lehetne felelni, t. ház ! Lehetne nevezetesen felelni azt, hogy bizni kell tehát a delegatiók hazafiuságában is, hogy a delegátusok sem fogják az ország jogait föláldozni, hogy a delegatiók sem fogják az ország érdekeit szem elől téveszteni. De én ezt felelni nem akarom, és megengedem azt, hogy ily összeütközés esete rendes, csendes és békés időben nem fos; bekövetkezni. De tagadni azt sem lehet, hogy kerülhetnek elő alkalmak, midőn egyes, igen mélyen bevágó életkérdések fölött a népek kedélyei rendkívül fölizgattatnak, s ily alkalommal ez esetet lehetetlennek mondani nem merném. (Ugy van! a középen.) Debreczen városának igen tisztelt képviselője attól tart, hogy ha a hadügyi budget a delegatiók által fog megállapittatni, ezek könnyen megszavazhatnák a szükséges költségeket oly háborúra is. melyben Magyarország részt venni nem akar, mert az nem érdekei mellett, hanem azok ellen folytattatnék, és ennélfogva azt követeli, hogy Magyarország a hadviselési jogot önállóan gyakorolja. Tagadhatatlan, t. ház, hogy az európai alkotmányos codexben lényeges hézag létezik azért, mert nincs elhatározva az, hogy a fejedelmek és kormányok csak akkor indíthassanak hadat, midőn eire az illető országok alkotmányos tényezői által fölhatalmazást nyertek; de mindaddig, míg ezen jog Európában átalánosan el nem fogadtatik; mindaddig, míg a háborúk a diplomatikai alkudozásokból fejlődnek ki, a melyeknek elejére később visszamenni már nem lehet; mindaddig, mig az elhatározva nem lesz, hogy a ki a háborúban részt venni nem akar, azt megtámadni sem szabad : addig Magyarország sem követhet más eljárást, mint a melyet mindenütt egész Európában követnek, ha csak magát a meglepetés veszélyének kitenni nem akarja. (Tetszés a középen.) Nem akarom fejtegetni azon kérdést, menynyiben viselhet Ausztria oly háborút, mely Magyarországot is kisebb-nagyobb mértékben, távolabbról vagy közelebbről szintén ne érdekelje; azon kérdést sem akarom fejtegetni,. ha vajon gondolható-e valamely háborúnak oly eredménye, melynélfogva Ausztriának állása az európai államok közt meggyöngittetnék, és ugyanakkor el-