Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-109

CIX. OBSZÁGOS ÜLÉS, (Marcz. 23. 1867.) 33 tal kapcsolt gödöllői urodalom megvétele iránt; (Élénk tetszés) miután ezen 29,290 holdat tartalmazó, tehát 2 '/

5 négyszög mértföldet tevő, kiterjedt kastélylyal ellátott, jól fölszerelt és nevezetes mellékjövedelemmel biró uradalom megvételét, a kialkudott 1.840,000 ft o. é. és bankjegyekben, ezélszerünek és hasznosnak véltem, ezen nézetemet a minisztériumnak előadván, az azt magáévá tévé. A minisztérium ezen javaslatát ő felségének folterjesztvén, ő felsége ezen uradalom megvételét engedélyezni méltóztatott, azon kikötéssel, hogy a vételár lerovására fordíttassanak mind azon tőkeértékek, melyek a koronái uradalmakból már eddig befolytak vagy még ezután fognak befolyni ; (Átalános tetszés) továbbá, hogy a minisztérium a koronái vagyonban történt ezen változást az országgyűlésnek bejelentse, és a koronái vagyonnak ezen földbh'tokban növekvése annak idejében beezikkelyeztessék. (Elénk helyeslés.) Ezek folytán van szerencsém a tisztelt háznak kijelenteni, hogy a tegnapi napon a magyar szent korona számára a gödöllői uradalom megvétetett. (Elénk tetszés) Áll pedig ezen uradalom Gödöllő, Kerepes, Dány, Isaszeg helységekből és az egerszegi, besnyó'i, balati. szentgyörgyi, nyíregyházi, szentkirályi és bagi pusztákból. A vétel kiterjed minden beruházásokra, függő termésre, nevezetes mellékjövedelmekre, a melyek évi bére húszezer forintot halad, ingóságokra, melyek közt legnevezetesb a 12,000 darabból álló birka-állomány, A minisztérium annak idejében föl fogja a tisztelt házat kérni az iránt, hogy a gödöllői uradalom, mint a magyar korona elidegenithetlen birtoka, törvénykönyvünkbe beigtattassék. A minisztérium eziránt a törvényjavaslatotbeadandja. (Átalános élénk helyeslés.) Elnök: Most a 67-es munkálat fölött folytatjuk a tanácskozásokat. Dimitrievics Milos jegyző: Qhyczy Ignácz! GhyCZy Ignácz: T. ház! Hazánk történetének három utolsó századában veres fonalként vonulnak át azon kisérletek, melyek alkotmányának és függetlenségének megsemmisítésére voltak irányozva. E kisérletek nem egyszer nyiltan, egyenesen tétettek, de mindannyiszor alkalmid szolgáltak a nemzetnek megsértett jogainak — ha kellett— nyílt ellenszegüléssel is védelmére kelni. Számosabbak és veszélyesbek voltak azonban azok, melyek titkon és alattomosan intéztettek az alkotmány és függetlenség aláásására. Mert ily esetekben a kormány törvény szabta formái megtartattak ugyan, közegeinek azonban a lendület idegen, a kormány törvényes körén kívül álló tényezők által adatván, a népnek túlnyomó nagy többsége a korKÉPV. H. NAPLÓ 186%. IV. mány gépezetének a szabott módon működése által megnyugtatva, azt pedig, mi a színfalak mögött rejlik, nem ismerve, évek hosszú során át, az alkotmányt és függetlenséget még akkor is teljes épségben fenállóknak hitte, midőn azok már aláásva és alapjaikban is meg voltak ingatva. Messze vezetne és vissza is élnék a t. ház türelmével, ha, az imént mondottak illustratiójára, e századok történetének részletes fejlődésébe ereszkedném. Kell azonban, hogy megemlékezzem egy, hazánk nemzetközi állására legnagyobb befolyást gyakorolt eseményről, mely bár apáink figyelmét egészen ki nem kerülte is, általok mégis fontosságához képest eléggé méltányolva nem volt: értem az ausztriai császári czimnek akkori felséges uralkodónk általi fölvételét 1804-ben, és azzal összefüggésben az osztrák birodalom megalakítását 1806-ban. Mert a felséges uralkodó ház által birtokolt országok összességére vonatkozólag a politikai életbe ezidő óta átment azon elnevezést: „ausztriai birodalom" a bécsi kormány fölhasználta arra, hogy az örökös tartományokban szintúgy, mint a viszonyainkkal vagy épen nem, vagy csak igen felületesen ismerős külföldön azon téves eszmét Igyekezzék terjeszteni, hogy a birodalom megalakulása a magyar álladalom önállását és függetlenségét paralyzálta s nullificálta, az a birodalomba' beolvasztva, és a politikailag önálló és független államok sorából ki van törölve, ki van szorirva; s e törekvésnek — daczára annak, hogy az 1804 aug. 17-dikei kibocsátvány hazánk jogait, törvényeit és alkotmányát biztositván, a magyar sz. korona országainak államjogi állása előbbi állapotában változatlanul megmaradt , és hogy az 1806 sept. 7-dikei manifestumban azok még csak fölemlítve sincsenek, hogy az ország azt, hogy része legyen a birodalomnak, soha el nem ismerte, az ellen minden alkalommal tiltakozott, az tehát jogos alappal, teljességgel nem bír — e törekvésnek, mondom, eredménye mégis volt annyiban, a mennyiben tény, hogy míg hazánkat csak a múlt századokban is az európai önálló és független államok közé sorozva találjuk, királyának az európai hatalmasságok hadat nem egyszer üzentek, követei az 1748-diki aacheni és 1701-diki slstovi békekötésekben részt vettek, a politikai élet hasonló nyilvánulására 1804-en innen többé nem akadunk. Az 1848-diki törvények által kívánt a nemzet e bajain segíteni, bevágni az útját azon alkotmányára és függetlenségére veszélyes kísérleteknek, helyreigazítani ezen téves fölfogást és azért fölszabadítani kormányát a rá nehezedett idegen 11dércz nyomásától, megismertetni Európát minőségével és természetével azon kapcsolatnak , mely hazánk és a biroda^m közt a fejedelem személyének ugyanazonosságánál fogva fenáll, és így nyíl-