Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-148

CXLVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Június 28. 1867.) 329 mely ezen arányt adatok után kidolgozza, s előterjesztvén azt mindenik a maga országgyűlése elé, a két országgyűlés azt fontolja meg, igyekezzenek megegyezni, s ha meg nem egyezhetnek, 6' felsége fogja a kérdést eldönteni. Ettől egészen különböző tárgy az államadósságokban való résztvevés kérdése. Az államadósságok kérdésére nézve először azon esetre, ha a két fél országgyűlése meg nem egyeznék, épen nincs ő felségének fentartva azon jog, hogy 6' döntsön, mert e fölött a két országgyűlés egyezkedés útján határoz. Másodszor az államadósságokra nézve az sincs kimondva, s nem is volt szándéka a törvényhozásnak kimondani, hogy ezt a kérdést a delegátiók döntsék el; épen azért ki is vette a törvény az államadósságok kérdését a delegátiók kezéből. Mert a delegátió, a mint méltóztatnak tudni, az előtte fenforgó tárgyak fölött végleg, törvény erejével határoz. Épen azért nem is adatott elébe más, í mint a mi a közös érdekű viszonyokból kiszemel- j tetett, t. i. a külügy, a külügynek és a hadseregnek költségei. De az államadósságok nem tétettek a delegátióhoz, s nézetem szerint épen ebben téved Csiky Sándor képviselő úr, midőn a küldöttséget és delegátiót egy tekintet alá veszi, mintha az mindenik egyforma hatáskörrel birna, pedig a kettő közt igen nagy a különbség. Már most, a mi a két tárgyat illeti, az tagadhatlan, hogy a 18, 19, 20 és nem tudom még mely szakaszok igen világosan mondják, hogy az országgyűlés, t. i. a magyar országgyűlés, ép úgy mint a másik országgyűlés, azaz a lajtántúli, küldöttséget választ, mely a quota fölött javaslatot készítsen és e kérdést tisztába hozva, azt a két országgyűlés elé terjeszsze, föltétül természetesen azt tűzvén ki erre nézve, hogy megállapodás a dologban csak akkor történik, ha azok is elfogadják a delegátióra vagy átalában a közös ügyekre nézve kimondott elveket. A dolog természetes rendje azt hozná magával, hogy várjuk be, mig ezt túl is elfogadják, (Közbeszólás a bal oldalon: ügy van!) és akkor válaszszukmeg a küldöttséget. Itt most az a kérdés, hogy a jelen helyzetben, midőn a ház haza készül, mi volna tanácsosabb: (Bálijuk!) az-e, hogy akkor vétessék föl ezen kérdés a házban, és akkor tegyünk eleget a 18-dik szakasz rendeletének, midőn majd tálról is tudomásunkra jő, hogy az általunk kikötött föltétel teljesíttetett? vagy pedig, hogy már előleg megválaszszuk a küldöttséget föltétel alatt, hogy az akkor működjék, midőn azon törvény szabta föltételek teljesítve lesznek ? (Helyeslés a jobb oldalon. Ellenmondás a balon.) Az első módot is követhetjük: hanem akkor arra kell készen lennünk, hogy talán két-három hét múlva, talán előbb, talán utóbb, ismét össze kell hívni az országgyűlést. (Közbeszólások a bal ' KÉPV. H. NAPLÓ. 186%. IV. oldalról: Hát össze kell hívni!) Ha a t. ház azon kérdési kívánja szavazás által eldönteni, hogy most akarja-e előleg megválasztani a küldöttséget, azon föltétel alatt, melyet emiitettem, vagy az egész dolgot akkorra akarja-e halasztani, midőn majd a minisztérium bejelentheti, hogy igenis túl már a kikötött föltételek teljesültek,! és akkor hivassák ösz sze az országgyűlés : ez megtörténhetik és e k érdest szavazás útján előleg el lehet dönteni. Méltóztassanak tehát elhatározni, hogy e kérdés most szavazás útján döntessék-e el ? és ez esetben föntartom magamnak, hogy aztán folytathassam előadásomat; ha azonban nem kivannak e fölött szavazni, most folytatom. Tisza Kálmán: T. ház! Ez egy külön kérdés, mely most fölmerült, és én azt hiszem, lehet hozzá szólani. (Halljuk!) Én abban a meggyőződésben vagyok, hogy — leg-alább ugy a mint én a dolgot kifejteni igyekeztem — nem az főleg a kérdés, hogy most válasszuk-e a küldöttséget. (Közbeszólás a középen : De igenis az!) Engedelmet kérek, de saját nézetemet csakugyan én tudom legjobban. Nem az tehát a kérdés, hogy most válaszszuk-e meg a küldöttséget vagy utóbb, mert ez szerintem mellékkérdés; hanem az a fő kérdés, hogy mikor látjuk eljöttnek az időt, hogy a küldöttség működjék. És én részemről ép úgy, a mint helytelennek tartom megválasztani most a küldöttséget azon utasítással, hogy a paritás és delegátió elvileges elismerése után működjék, épen ugy helytelennek fognám látni megválasztani akkor, mikor az elvileges elismerés azt megelőzte : mert én az elvileges elismerés által nem látok a 18-dik szakasz követelményének eleget téve. Tehát én lehetőnek látom a megválasztást most is, de azon kikötéssel, hogy működés ne történjék addig, mig a 18-dik szakaszban tett föltétel teljesítve nem lesz; és lehetetlennek látom, hogy működjék addig, mig ez teljesítve nincs. (Helyeslés a bal oldalon.) Deák FerenCZ: Folytatom tehát előadásomat, miután úgy látszik, hogy nem akarunk most a fölött szavazni, hogy most választassék-e meg a küldöttség vagy pedig utóbb hivassék-e e végre össze az országgyűlés, midőn majd a minisztérium azt szükségesnek látandja, és akkor terjesztessék elő a választás kérdése. Akármi legyen az egyiknek vagy a másiknak nézete az államadósságokra nézve, a quotára nézve kérdésen kivül előbb-utóbb meg kell választanunk a küldöttséget. Az a kérdés, mikor történjék ez ? Ha tehát ezt nem akarják szavazás által eldönteni, végezzünk és szavazzunk az egész javaslat felett. Erre is ráállok; és ez esetben a dolog érdeméhez szólok. (Halljuk! Halljuk!) A quotára nézve a küldöttséget okvetlenül 42