Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-148

330 CXLVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Jmrius 28- 1867.) meg kell választanunk, és e részben legkevesebb > nehézséget sem találok részemről a miniszteri ja- \ vaslat elfogadására nézve. Az abban kikötött föltétel engem teljesen kielégít, annál is inkább, mert legkevesebb veszélyt sem látok oly dologban, melynek végleges eldöntése a ház határozatától Meg vagyok győződve, hogy a ház épen nem óhajtja, hogy még 1868-ra is oly meghatalmazás adassék a minisztériumnak, a milyen 1867re adatott, következőleg óhajtja, hogy a költségvetés határozottan még ezen esztendő folytán állapittassék meg. A költségvetés megállapításához annak kidolgozása szükséges; ez pedig se a quota megállapítása nélkül, se a másik kérdés, t. i. az államadósságokban való részvét kérdésének eldöntése nélkül meg nem történhetik. (Helyeslés a középen.) Már ezen évnek felét átéltük s második felébe lépünk. A dolog igen fontos és sok tanácskozást igényel. Ha elveszitjük ezen néhány hetet, vagy két hónapot, attól félek, nem készül el új évig a dolog, és akkor sokkal nagyobb baj fog belőle származni. Miből áll a minisztérium javaslata? Abból, hogy —ha lehet — az előmunkálatok, melyeknek megvizsgálása, el- vagy el nem fogadása úgy is a j háztól függ, a szünetelés ideje alatt, azok által, ki- i ket mi ezzel megbízunk, illetőleg a minisztérium által, elkészíttessenek, hogy annak idején a költségvetést elő lehessen terjeszteni. Ez egyszerűen a ; kérdés. A javaslat másik része az államadósságra vo- ! natkozik, mely különbözik a quota kérdésétől. Az államadósságra nézve nem azt mondja a törvény, a mit a quotáról, hogy erre nézve a két küldöttség készítsen javaslatot, és azt a javaslatot aztán az országgyűlés tárgyalja, és ha a két országgyűlés nem tudna megegyezni, ő felsége döntse el a kérdést; hanem azt mondja a 61-dik szakasz, hogy a minisztérium a másik fél minisztériumával együtt készitsen arra nézve javaslatot, az 55-dik sz. pedig azt mondja, hogy az államadósságokra nézve Magyarország a lajtánttíli országokkal mint szabad nemzet szabad nemzettel egyezkedjék, és oda teszi, hogy „előre bocsátott értekezés folytán." Ezen értekezést a kormány kormánynyal, a nemzet nemzettel fogja vinni, mert az van a törvényben, hogy „mint szabad nemzet szabad nemzettel előre bocsátott értekezés folytán" stb. Ha a lajtántúli tartományok a magok részéről vagy azok országgyűlése a maga részéről, mint szabad nemzet, küldöttséget választ, azt mi nem utasíthatjuk az 55. szakasz szerint oda, hogy értekezzék a mi minisztériumunkkal, mert e szakasz világosan mondja : „mint szabad nemzet szabad nemzettel előre bocsátott értekezés folytán ;

a az országgyűlés pedig velők mint szabad nemzettel nem értekezbetik másként, mint küldöttsége által az ő küldöttségökkel. (Helyeslés a középen.) Ezen küldöttségnek tehát nem az a föladata, hogy készítse el a javaslatot, mert ez a 61-dik szakaszban világosan a minisztériumra van bizva, hanem az, hogy értekezzék, mert kölcsönös fölvilágositás, kölcsönös capacitaió szokott egyességre vezetni. Midőn tehát a minisztérium azt kívánja, hogy ily küldöttség neveztessék ki, akkor nem azt kívánja, nem is kívánhatja, hogy ezen küldöttség végezzen mindent, hanem azt kívánja, hogy az 55-dik szakasz azon pontjának, mely szerint mint szabad nemzet szabad nemzettel előleges értekezés folytán akarunk értekezni, elég tétessék. Nem kell tehát e törvényt a minisztérium ellen e pontban védelmezni, vagy ha védelmezni kell, az által védelmezzük, hogy a minisztériumot azon törekvésében, hogy a törvénynek elég tétessék, támogatjuk. (Helyeslés a középen.) A szerkezet, a mint a miniszteri lediktálás után szól, engem kielégit; csak az utolsó sornál •— nem mintha nem azon értelmet akarnám neki tulajdonítani, vagy mintha kétkedném, hogy a minisztérium is ugyanazon értelmet tulajdonítja neki, hanem nagyobb világosság kedveért — egy pár szót akarnék hozzá igtatni. Azt mondja ugyanis a javaslat: „Az országos küldöttség föladata lesz az 6 felsége többi országai törvényhozása által kiküldendő választmány nyal a fönemlitett törvény 55. §-ában emiitett előleges értekezésbe bocsátkozni." Ez a törvény rendelete. „Ezen értekezés eredményét a minisztérium — folytatja a javaslat — az országgyűlés elé terjesztendi. " Világosabban ezt igy akarnám kifejezni, hogy „ezen értekezés eredményét a minisztérium, a 61-dik szakasz értelmében, saját javaslatával együtt, az országgyűlés elé terjesztendi." Ezzel lesz teljesítve és tökéletesen elég téve a törvénynek és minden rendeletének. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Azt hiszem, azon módosítás, melyet Pest belvárosa érdemes képviselője, Deák Ferencz úr beadott, tökéletesen megegyezik a törvényre alapitott azon elvekkel, melyekből a minisztérium javaslata tételénél kiindult, annyival inkább, mert a javaslatban ugy is ben foglaltatik, hogy a minisztérium az ő felsége többi országai minisztériumával folytatandó tárgyalásokat elő fogja terjeszteni. Ennélfogva természetes, hogy csak a 61. szakasznak akart eleget tenni a minisztérium, midőn a folytatandó értekezéseket az országos küldöttséggel vélte közlendőknek. Egyébiránt ezen kötelezettség, mely a 61. szakaszban foglaltatik, ha meg nem emlitetnék is a határozati javaslat által, a minisztériumot kötelezné. Nem lehet tehát semmi észrevétele a minisztériumnak, ha ezen határozat a javaslatban