Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-127

CXXVII. OESZÁGOS ÜLÉS. (Május 27. 1867.) 197 vagy megtámadás esetét. Azt is hiszem, nem fogja a t. ház mondani, hogy itt személyes sértés vagy megtámadás történt volna, hanem egyszerűen viszszautasitott megtámadás volt. Azonban, miután a ház szabályai szerint a minisztereknek azon jog van fentartva, hogy ők akármikor fölszólalhatnak: kérem a házat, hogy e tekintetből — nehogy ugy lássék, mintha a minisztérium egyenetlen fegyverrel akarna élni —méltóztassék megengedni, hogy képviselő ur válaszolhasson. (Helyeslés. Folkiáltások balról: Vagy megengedi a házszabály vagy nem!) Ráday László gr.: Az elnök elvonta a szót, a miniszter azt meg nem adhatja. Elnök: Azt hiszem, itt van ideje annak, hogy megfeleljek a t. ház kívánságának, hogy a szavazási kérdést föltegyem. A szavazási kérdés ez : kivánja-e a t. ház a közös viszonyok tárgyában tett miniszteri beadványt most törvénynyé alakítani vagy nem most? {Zaj. Elnök csönget.) Keglevich Béla gr.: Engedelmet kérek, én nem nyughatom meg a kérdésben, mert ellenmondás van benne. Az magától értetik, hogy most akarja. A tiszta kérdés" tehát az : törvénynyé kivánja-e a t. ház alakítani vagy nem? (Zaj. Elnök csönget.) BÓniS Sámuel : T. ház ! Én a kérdést ugy kívánnám föl tétetni : kívánja-e a háza közösügyi munkálatokat most törvényezikké szerkeszteni vagy nem? mert törvénynyé alkotni nem lehet, hanem törvényezikké szerkeszteni. (Helyeslés.) Elnök: Ennélfogva tehát ezen egy szó változtatással teszem föl a kérdést: kivánja-e a ház a közös viszonyok tárgyában bemutatott miniszteri beadványt most törvényezikké szerkeszteni : igen vagy nem? Méltóztassanak azok, kik a beadott miniszteri beadványt törvényezikké most kívánják szerkeszteni, fölállni. (Megtörténik.) A ház többsége a közös viszonyok tárgyában tett miniszteri beadványt törvénynyé szerkeszteni most kívánja, j (Helyeslés a középen.) Tisza Kálmán : T. képviselőház! Mielőtt e j tárgyalás talán majd a részletekre nézve megkezdetnék, szabad legyen pár szót szólanom, miután különben is azon kedvező helyzetben vagyok, hogy csak rövid időre kell a t. ház figyelmet és türelmét kikérnem.. (Halijuk! Halljuk!) Hogy nekem és mindazoknak, kik e tárgyban velem eddig egy nézetben voltak, nem lehet megnyugvásunkra az, hogy a 67-es bizottság munkálata folytán elfogadott közösügyi javaslat törvénybe igtattassék, hogy mi ahhoz szavazatunkkal nem járulhatunk : gondolom, mindenki igen természetesnek fogja találni, miután heteken és hónapokon keresztül ez ellen minden egyes alkalommal tőlünk kitelhetőleg küzdöttünk. De épen azért, mivel ez különben is nyilvánvaló, fölöslegesnek tartanám,hogy ismét elősoroljam azon okokat, melyeknél fogva én, ós rajtam kívül még többen, ezen megállapodásokat helyteleneknek, sőt a hazára nézve veszélyeseknek találjuk. Fölösleges lenne, mert bármit lennék mondandó, az eredmény nélkül maradna a háznak már nyilvánult többségével szemben. Vannak azonban az előttünk fekvő törvényjavaslatnak egyes részei, melyek vagy egészen újak és igy még a ház által elfogadva nem lehetnek, vagy pedig a ház által már elfogadott megállapodásokat módosítják. Én részemről most csak ezen szempontból akarok a dologhoz és magának az egésznek szerkezetéhez szólani s egy pár észrevételt tenni, elkerülve azonban itt is azt, hogy a részletekbe bocsátkozzam. Először is nem tartom helyesnek átalában véve, hogy egy törvény előszóval vagy bevezetéssel láttassák el, és hogy indokolásokat foglaljon magában: mert meggyőződésem szerint, legalább törvényben minden szó, mely a törvény szabványának kifejezésére nem szükséges, egyúttal fölösleges, és egyúttal helytelenül alkalmaztatott. Igaz, régibb törvényeink között is vannak olyanok, melyeknek bevezetésök van, melyek indokolást foglalnak magokban. Ez azonban nézetem szerint nem csak ok nem lehet arra, hogy kövessük az akkori példát; de sőt, ha meggondoljuk, hogy számtalanszor épen ezen bevezetések és indokolások által lettek törvényeink kétértelmüekké, ha meggondoljuk, hogy ezen bevezetések és indokolások voltak alapja annak, hogy ellenünk magyaráztattak, vagy ellenünk magyarázhatókká lettek oly törvények, melyeknek czikkelyei pedig hazánk szabadságát s önállóságát akarták biztosítani : ezen tapasztalásokból merítem a legnagyobb érvetarra, hogy minden bevezetést és indokolást törvényeinkben lelkiismeretesen kerüljünk. A mi ezen törvényjavaslatnak azon részeit illeti, melyekben eltérő nézet fejeztetik ki attól, mi a ház által már elfogadtatott, itt csak a legnevezetesebbet akarom említeni, habár az az előbbi vita alkalmával már [némelyek által fölemlittettetett. Nevezetesen a 67-es bizottság a ház által elfogadott munkálatának 24, 25, és némileg 26. szakaszai azt mondják, hogy azok, mik a közös ügyekre nézve és azok kezelési módjára vonatkozólag megállapitattnak, csak akkor léphetnek életbe, ha mind a magyar alkotmány teljesen helyreállítva, mind ő felsége többi országaiban és tartományaiban valóságos alkotmányos életleend. Az előttünk fekvő törvényjavaslat pedig ezen két alapföltételt egyes egyedül a kezelési módozatra nézve tartja fen. Ennek következése, tisztelt ház, az, hogy az ország kimondja, hogy a külügyek, hogy a hadügyek közös ügyek; kimondja, hogy a magyar hadsereg az osztrák hadseregnek kiegészítő része; lemond az ezen tárgyakra gyakorolható egyenes