Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-127

CXXVII. OESZÁGOS ÜLÉS. (Május 27. 1867.) 197 vagy megtámadás esetét. Azt is hiszem, nem fogja a t. ház mondani, hogy itt személyes sértés vagy megtámadás történt volna, hanem egyszerűen visz­szautasitott megtámadás volt. Azonban, miután a ház szabályai szerint a minisztereknek azon jog van fentartva, hogy ők akármikor fölszólalhatnak: kérem a házat, hogy e tekintetből — nehogy ugy lássék, mintha a minisztérium egyenetlen fegyver­rel akarna élni —méltóztassék megengedni, hogy képviselő ur válaszolhasson. (Helyeslés. Folkiáltá­sok balról: Vagy megengedi a házszabály vagy nem!) Ráday László gr.: Az elnök elvonta a szót, a miniszter azt meg nem adhatja. Elnök: Azt hiszem, itt van ideje annak, hogy megfeleljek a t. ház kívánságának, hogy a szava­zási kérdést föltegyem. A szavazási kérdés ez : ki­vánja-e a t. ház a közös viszonyok tárgyában tett miniszteri beadványt most törvénynyé alakítani vagy nem most? {Zaj. Elnök csönget.) Keglevich Béla gr.: Engedelmet kérek, én nem nyughatom meg a kérdésben, mert ellenmon­dás van benne. Az magától értetik, hogy most akarja. A tiszta kérdés" tehát az : törvénynyé ki­vánja-e a t. ház alakítani vagy nem? (Zaj. Elnök csönget.) BÓniS Sámuel : T. ház ! Én a kérdést ugy kívánnám föl tétetni : kívánja-e a háza közösügyi munkálatokat most törvényezikké szerkeszteni vagy nem? mert törvénynyé alkotni nem lehet, hanem törvényezikké szerkeszteni. (Helyeslés.) Elnök: Ennélfogva tehát ezen egy szó változ­tatással teszem föl a kérdést: kivánja-e a ház a kö­zös viszonyok tárgyában bemutatott miniszteri be­adványt most törvényezikké szerkeszteni : igen vagy nem? Méltóztassanak azok, kik a beadott miniszteri beadványt törvényezikké most kíván­ják szerkeszteni, fölállni. (Megtörténik.) A ház több­sége a közös viszonyok tárgyában tett miniszteri beadványt törvénynyé szerkeszteni most kívánja, j (Helyeslés a középen.) Tisza Kálmán : T. képviselőház! Mielőtt e j tárgyalás talán majd a részletekre nézve megkez­detnék, szabad legyen pár szót szólanom, miután különben is azon kedvező helyzetben vagyok, hogy csak rövid időre kell a t. ház figyelmet és türel­mét kikérnem.. (Halijuk! Halljuk!) Hogy nekem és mindazoknak, kik e tárgyban velem eddig egy nézetben voltak, nem lehet megnyugvásunkra az, hogy a 67-es bizottság munkálata folytán elfoga­dott közösügyi javaslat törvénybe igtattassék, hogy mi ahhoz szavazatunkkal nem járulhatunk : gon­dolom, mindenki igen természetesnek fogja találni, miután heteken és hónapokon keresztül ez ellen min­den egyes alkalommal tőlünk kitelhetőleg küzdöt­tünk. De épen azért, mivel ez különben is nyilván­való, fölöslegesnek tartanám,hogy ismét elősoroljam azon okokat, melyeknél fogva én, ós rajtam kívül még többen, ezen megállapodásokat helytelenek­nek, sőt a hazára nézve veszélyeseknek találjuk. Fölösleges lenne, mert bármit lennék mondandó, az eredmény nélkül maradna a háznak már nyilvá­nult többségével szemben. Vannak azonban az előt­tünk fekvő törvényjavaslatnak egyes részei, me­lyek vagy egészen újak és igy még a ház által el­fogadva nem lehetnek, vagy pedig a ház által már elfogadott megállapodásokat módosítják. Én ré­szemről most csak ezen szempontból akarok a dologhoz és magának az egésznek szerkezetéhez szólani s egy pár észrevételt tenni, elkerülve azon­ban itt is azt, hogy a részletekbe bocsátkozzam. Először is nem tartom helyesnek átalában véve, hogy egy törvény előszóval vagy beveze­téssel láttassák el, és hogy indokolásokat foglaljon magában: mert meggyőződésem szerint, legalább törvényben minden szó, mely a törvény szabvá­nyának kifejezésére nem szükséges, egyúttal fölös­leges, és egyúttal helytelenül alkalmaztatott. Igaz, régibb törvényeink között is vannak olyanok, melyeknek bevezetésök van, melyek indokolást foglalnak magokban. Ez azonban nézetem szerint nem csak ok nem lehet arra, hogy kövessük az akkori példát; de sőt, ha meggondoljuk, hogy számtalanszor épen ezen bevezetések és indokolások által lettek törvényeink kétértelmüekké, ha meg­gondoljuk, hogy ezen bevezetések és indokolások voltak alapja annak, hogy ellenünk magyaráztat­tak, vagy ellenünk magyarázhatókká lettek oly törvények, melyeknek czikkelyei pedig hazánk sza­badságát s önállóságát akarták biztosítani : ezen tapasztalásokból merítem a legnagyobb érvetarra, hogy minden bevezetést és indokolást törvényeink­ben lelkiismeretesen kerüljünk. A mi ezen törvényjavaslatnak azon részeit illeti, melyekben eltérő nézet fejeztetik ki attól, mi a ház által már elfogadtatott, itt csak a legneveze­tesebbet akarom említeni, habár az az előbbi vita alkalmával már [némelyek által fölemlittettetett. Nevezetesen a 67-es bizottság a ház által elfoga­dott munkálatának 24, 25, és némileg 26. szaka­szai azt mondják, hogy azok, mik a közös ügyek­re nézve és azok kezelési módjára vonatkozólag megállapitattnak, csak akkor léphetnek életbe, ha mind a magyar alkotmány teljesen helyreállítva, mind ő felsége többi országaiban és tartományai­ban valóságos alkotmányos életleend. Az előttünk fekvő törvényjavaslat pedig ezen két alapföltételt egyes egyedül a kezelési módozatra nézve tartja fen. Ennek következése, tisztelt ház, az, hogy az ország kimondja, hogy a külügyek, hogy a had­ügyek közös ügyek; kimondja, hogy a magyar hadsereg az osztrák hadseregnek kiegészítő része; lemond az ezen tárgyakra gyakorolható egyenes

Next

/
Oldalképek
Tartalom