Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-127

196 CXXVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Május 27. 1867.) nik, azt fokról fokra akadályoztassam, hogy ha már kár történik az egész által, a módosítás által lehető legkevesebb kár történjék. Egyébiránt engedelmet kérek, hogy bátor vagyok a ház figyelmét arra is fölhívni, hogy ha az osztályonkinti munkálatok a ház elé kerülnek, és azon osztályok egy részé, mely kissebbségbe került, a ház előtt indokolja véleményét, ezentúl tartsa meg a ház mindig azon szokást, hogy a kisebbség véleményét egyszerre a többség véleményével nyomassa ki és osztassa ki: akkor nem fogunk azon kellemetlen helyzetbe jönni, melyben most is vagyunk, hogy a miniszterelnök ur sem ugy fogtafel a IX-dik osztály véleményét, "a mint az van. 0 t. i. a IX-dik osztály véleményét ugy fogta fel, hogy a közösügyi tárgyakról törvényczikket alkotni nem akar. A IX-dik osztály véleménye pedig az, hogy a közösügyi tárgyakról — minthogy határozatba ment már, hogy törvény által rendelkezzék az ország — ha törvény alkottatik, az ne most alkottassák, hanem alkottassék akkor, midőn ideje lesz. De nem volt azon véleményben, hogy egyátalában törvény ne alkottassék. Andrássy Gyula gr. miniszterelnök: Fölvilágositásul azt akarom válaszolni, hogy én nem a IX-dik osztály véleményére vonatkoztam, hanem Ráday László gr. beszédére, kire hivatkozom, hogy beszédének első szavai ezek vaíának: „Semmi föltétel alatt, se most, se máskor e munkálatot törvénynyé emeltetni nem akarom." Méltóztassanak elhatározni, vajon Ráday gr. ur ezt mint képviselő, vagy mint az osztály előadója mondotta; én csak azon szavakra válaszoltam, melyeket Ráday ur akár mint képviselő,akármint az osztály előadója mondott. Bónis képviselő ur czáfolatát illetőleg azt válaszolom, hogy soha sem állítottam, hogy azoknak, kik e munkálatot helyesnek nem tartják — ha az a ház határozata által mégis elfogadtatik — ne legyen azon joguk, hogy az egyes föltételekhez hozzászóljanak. Ezt állítani szándékomban nem volt; csak azt állítottam, hogy azok álláspontjából, kik azt mondják, hogy e javaslatot se most, se máskor nem kívánják törvényerőre emelve látni, nem lehet nagy súlyt és nem természetes nagy súlyt fekte tniök az egyes föltételekre, hogy a másik rész hozzájárulása is biztosíttassák azon törvényhez, melyet életbe léptetni nem óhajtanak. Keglevich Béla gr.: Mindenek előtt tiszta, ba óhajtanék jönni a fölött, hogy tulaj donképen mi fölött vitatkozunk ? Ugy hallottam, a kérdés föltevéséről volt szó ; most pedig már a meritumba is átmentünk. Szeretném tehát tudni, hogy a kérdés miként lesz föltéve ? külünösen azért is, mert részemről élő példát akarok a miniszterelnök urnák szolgáltatni arról, hogy az országban más is van, nem esak Böszörményi, a ki azt óhajtja, bár soha se alkottatnék ily törvény (Helyeslés a hal oldalon) • sőt azt hiszem, e házban .is sokan lesznek. Én tehát óhajtanám, hogy a kérdés úgy tétetnék föl, hogy igennel vagy nemmel lehessen szavazni. Böszörményi László: Önigazolásom végett kívánok fölszólalni. (Nagy zaj. Fölkiáltások : Nem szükséges!) Elnök (csönget): A mi a kérdés föltevését illeti, azt minden esetre ugy fogom föltenni, mint a házszabályok rendelik; de kötelességem az is, hogy míg vannak képviselők, kik a tárgyhoz szólni kivannak, azokat szólni engedjem. (Helye?!) Böszörményi László: T. ház! (Nagy zaj. Elénk felkiáltások: Kétszer nr-m szabad szólni.') Elnök: Bocsánatot kérek: Böszörményi képviselő ur már szólott egyszer. Böszörményi László: Szólottam igenis; de miután előadásom véleményem szerint nem ugy lett értelmezve a t. miniszterelnök ur által. . . (Nagy zaj. Kétszer nem szabod szólni!) Elnök: Bocsánatot kérek: a házszabályok a kétszeres szólást csupán személyes sértés esetében engedik meg; én pedig itt személyes megtámadást nem látok. (Fölkiáltások: Nincs!) Böszörményi László: Nevezetesen két kifejezés van... (Nagy zaj. Nincs joga szólni /) Elnök (csenget): Bocsánatot kérek, szólani kívánok. A ház szabályai a kétszer szólást csak akkor engedik meg, ha személyes sértés tétetett. Itt én személyes megtámadást nem vettem észre; bocsásson meg tehát a képviselő ur, ha neki a szólási jogot meg nem adhatom. Ráday László gr.*. Bocsánatot kérek, a ház szabályaiból én nem azt olvasom, hogy ott személyes sértés, hanem azt, hogy személyes kérdés áll. (Nem áll! Ez eset itt nincs!) A háznak eddigi gyakorlatából azt merítettem, hogy valahányszor valakinek előadását más valaki roszul értelmezte ... (Zaj. Szavazzunk!) Elnök (csenget): Jegyző ur fel fogj'a olvasni a ház szabályát. Horváth LajOS jegyző (felolvassa a házszabályok 46-dik szakaszát): „Szót kérhetnek bármiazok is : 1-ször, kik napirendet indítványozni, 2-or netaláni személyes megtámadásra válaszolni, vagy 3-szor a házi rendre akarnak hivatkozni." Andrássy Gyula gr. miniszterelnök: T. ház ! Én azt hiszem, a ház szabályai értelme szerint kétségtelen, hogy egy szernél többször fölszólalni joga senkinek sincs, kivéve a személyes sértés