Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.
Ülésnapok - 1865-118
CXVIII. OESZÁGOS ÜLÉS. (April 8. 1867.) 153 Dedinszky József: Ez igazolási ügy lévén, az emiitett birói Ítélet fölolvasása nézetem szerint akkorra halasztaudó, mikor maga az igazolás kerül szőnyegre. (Helyeslés.) Elnök: Ennélfogva áttétetik az állandó igazolási bizottsághoz. Frics Lajos, postai kiadó, az 184%-dik évi hadjáratban szenvedett vagyonbeli veszteségeit némi részben pótoltatni kéri. Zimándy Ignácz, áldozár és tanár, Pálfí'y Mór gr. volt helytartó eljárása által szenvedett 527 ft pénzbeli kárát megtéríttetni kéri. Báró Seckendorff Oszkárné, somogymegyei Tab községbeli birtokos, a Hecs Károly ügyvéd és társai ellen birói zártörési ügyben bíróilag már elrendelt bünvizsgálatnak azonnali foganatba vételét kéri eszközöltetni. Özvegy Szenkovies Bogdánná és Benedek Lajos, mint árvagyámok, a dobokamegyei széki járási bíróságot a Tódorfy Bogdán által Szenkovies Bogdán ellen indított, 10,955 ft kártérítést követelő perben függőben tartott ítéletnek kiadatására kérik köteleztetni. Evva András, a hegyaljai városok választmányi elnöke, berezeg Szujkovszky részére engedélyezett, Przemiszltó'l Homonnáu át Nagy-Mihályig építendő vasutat Nagy-Mihálytól nem Kassa, hanem Szerencs felé kéri vezettetni. A esetneki uradalomhoz tartozói 7 helységlakosai az egyezkedés, sőt az 1773. évben kelt legfelsőbb rendelet által nekik jutott erdők bitoklásában magokat törvényhozás utján is megerősíttetni kérik. Mindezen kérvények a kérvényi bizottságnak adatnak ki. Wenckheim Béla b. belügyminiszter: T. ház! A múlt ülés alkalmával nem lehetvén jelen, Krassómegye szászkai választó kerülete képviselőjének hozzám, mint belügyminiszterhez intézett azon fölhívása folytán, mely szerint fölvilágosítást kér abbeli intézkedésemről, melylyel akrassói román értelmiség által szándékolt gyűlés tartását az akkor még ott működő főispáni helyettes által betiltattam : a kivánt fölvilágosítást következőkben van szerencsém a t. ház elé terjeszteni. (Halljuk!) Az említett és a krassói román értelmiség által tervezett, de nem magán, nem is bizottsági tanácskozás, hanem nagyobbszerü népgyűlés alakját ölthető gyűlés tartásáról csakis annak előestéjén értesülvén, azonnal távirati utón rendeletet intéztem az ott működő főispán helyetteshez, határozottan kimondván, hogy „előleges bejelentés nélkül nagyobbszerü gyűlések meg nem engedtetvén, a holnap tartatni szándékolt gyülekezet betiltandó — mert ilyen gyűlések semmi időszakban, alkotmányos időszakban s 1848-ban sem engedtettek meg — azonban magán tanácskozmányok nem KÉPV. H. NAPLÓ. 186 5 / 7 . XV. akadály ozandók." (Helyeslés.) Ezek a távirat világos szavai. Ezek folytán még az nap, pár órával ezen rendeletem után, az ott tervezett tanácskozmány élén álló Nagy Mihály kanonok úrtól érkezett hozzám ismét egy távirat, mely ezen gyűlés tartására az engedélyt sürgette. 0 azonban rendeletemet vagy nem értette, vagy nem akarta érteni: mert azt nem mint a belügyminiszter rendeletét tekinté, hanem egyenesén a helytartótanács elnökségének tulajdonítá, mely akkori időben már nem is működött. Ennek folytán ismételve még egyszer rendeletet küldöttein, és ennek folytán az egybegyűlt bizottsági tagok egész nyugalommal szét is ] oszlottak. Ha azon idő óta nem-magyar ajkú né! mely honfitársaink keblében némi aggály ok támadtak, azt leginkább talán a román lapok nem helyes és ferde fölfogásának, vagy ezen ügynek egyesek í által történt fölmelegitésének tulajdonítom. (Élénk \ helyeslés.) Hasonlag intézkedtem és jártam el szám! talán, részint hivatalos jelentések, részint személyes j kérdések következtében, és mindannyiszor beleI nyugodtak az ország minden vidékeinek lakosai. | Az ország minden részeiben tartattak magánta1 nácskozások, részint magán helyeken, részint a i megyeházakban, minthogy ezek minden megye ! lakosainak tulajdona; s tartattak e tanácskozások • az ország minden vidékein nemzetiségi különbI ség nélkül: különösen a Krassó tőszóm szédságá| ban levő Temesmegyében, és ott is nem-magyar | ajkú honpolgárok által, s a kormány részéről seni! mi nehézség sem tétetett; tartattak pedig Temes vármegyében épen három nappal a Krassóban | tervezett gyűlés után. E szerint azt hiszem, mindenki előtt világos, hogy a kormánynak e részben j a magántanácskozmányok megtartását megakadályozni soha szándékában nem volt; és alig lehet valaki jogosítva föltenni a jelen kormányról, hogy akár kormányzati, akár közigazgatási, akár politikai tekintetben különbséget óhajtana tenni bármily nemzetiségű és vallású polgárok között, (Elénk helyeslés) legföljebb tán csak Szászka kerületének érdemes képviselője, Babes Vincze úr, kinek I felszólalása, úgy hiszem, tán könnyen adhat balj magyarázatokra alkalmat. (Elénk helyeslés) Babes Vincze: T. ház ! Én a mélyen tisztelt belügyminiszter úr nyilatkozatával annyiban, a mennyiben tüzetesen és ünnepélyesen biztosította a házat arról, hogy a magán értekezleteket és tanácskozmányokat a megyebizottsági tagok részéről megakadályozni semmi tekintetben szándoka nincsen a magyar kormánynak, annyiban, mondom, egészen meg vagyok elégedve és azt hálával veszem. Egyébiránt magam igazolására szükségesnek tartom fölhozni, hogy a krassómegyei administrátor közlése, mely világosan hivatkozik a belügyminiszter távirat utján küldött sürgönyére, egészen 20
