Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-113

130 CXIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marez. 29. 1867.) a mint én az indítványomban mondom, hazánk függetlensége megsemmisül; a közös ügyeket a közösérdekek teremtették; és hivatkozika lí>48-dikt.czikkre. Uraim , én megismerem azt, a mit az 1848-diki törvény magában foglal, t. i. hogy Magyarország és az örökös tartományok között vannak és lehetnek viszonyok, a melyek közösen érdeklik Magyarországot és az örökös tartományokat. Az 1848-diki IH-dik t. czikk ennél többet nem tartalmaz. Ezt azonban, először ha lehetne és szabadna is definiálni, csak is koronázott király létében lehetne ismét törvény alapjává tenni. Szerintem azonban nem is lehet definiálni azon viszonyokat, melyek közösen érdekelnek : mert azok a körűimé- \ nyék és viszonvok szerint ugvan annyiszor vál- ' toznak, a mennyiszer meg is maradhatnak. És ha j a t. képviselő úr azt hiszi, hogy e törvényczikkben | a miniszternek csak befolyás engedtetett és a képviselet: már kell hinnie, hogy az'önrendelkezés ön- I magának ezen t. czikknek kifolyása és mííve : mert ! az e fölötti rendelkezést, mint az önálló alkotmány- ! •ban van. a nemzet a parlamentnek tartotta fen és ! óhajtja, hogy a nemzet parlamentjében nyilvánult j közvéleményt képviselje, és e szerint folyjon be S azon ö felsége melletti miniszter. Hivatkozik további állításomra a t. képvi- ! selö úr, hogy a delegatiók által az ország önren- [ delkezési joga seiumisittetik meg. En, t. képviselő ár, azt hiszem, hogy midőn a delegatióban két paritás intézkedik, az együtt kormányzás és együtt intézkedés bizonyos neme fen van tartva, de az önintézkedés és önkormányzás meg van semmisítve. Es itt emlékeztetem a t. képviselő urat arra is, hogy azon pontban oda van téve az is, mit méltóztatott elhallgatni, miszerint birodalmi miniszterek alkotása által egyúttal az ország önkormányzata is mégsemmittetik ; és miután ezt a t. képviselő úr csakugyan ellenem föl nem hozhatta, és jónak látta föl nem hozni, ennek nincs más természetes következése, mint hogy Ő maga is belátja, hogy ez tagadhatlan tény : mert a hol egy nemzetnek önálló minisztere nincs, hanem más nemzetekkel közösen kell kormányoznia, ott az önkormányzás mindenik nemzetnél egyenlően lehe- j tétlen. A t. képviselő úr hivatkozik, hogy az országgyűlésnek antecoronationalis actái is voltak, és ha nem tudná, hogy szokjuk a történetet olvasni, oda utasitana bennünket. Igenis felette tudom én az antecoronationalis actát ; nagyon jól tudom azt, hogy ott egy osztrák herczeg, a volt királynak testvére, a többi herczegekkel egyetértvén, kényszeritették lemondásra az akkor élt királyt ; nem csak ők, hanem az ország egyetértve az ausztriai és morvaországi rendekkel, kényszeritette nemzeti erővel lemondani, és hozott a nemzet azon fejedelem megkoronázása előtt törvényeket, midőn ama fejedelmet a trónra emelték. Megismerem, hogy ezen antecoronationalis acták a nemzet biztosítására hozattak: de ez akkori hatalmat, a rendes, a valóságos törvényszerű hatalommal, bármely törvényhozásra alkalmazni nem lehet. Ki az közöttünk, t. ház, ki azt mondaná, hogy a mint az ország törvényszerű helyzetben van, nem lehet bármely törvényt eltörülni, magyarázni, vagy módosítani ? Ezt szerintem senki nem mondja. De állitom, t. ház, hogy midőn Magyarországnak 179 V, -diki 12-dik czikke még él, addig törvények alkotásának, módosításának és eltörlésének actusa a jelen körülmények közt nem gyakorolható. En vagyok véleménytársaimmal együtt a conservatiónak, a szigorú törvényességnek azon terén, a miért addig- semmi módosítást nem kívánok. Atalában ismert európai tan szerint, a törvényszerűség korlátán kívül változtatása a törvénynek : a haladás érdekében forradalom : visszaesés és reactió érdekében ellenforradalom. Ezt nem én állitom, ez világszerte ismert tény, az európailag elismert alkotmányosság- állami tanának fogalma ez. A. t. képviselő urnák további két hivatkozására, először t. i.hogy én Coriolán fölemlítésével netalán hazámat ki óhajtottam volna tenni a vész eshetőségeinek is: úgy hiszem, hogy a képviselő úr e részben engem nem jól értett; s mivel hiszem, hogy ezt nem is értette így rám, azért ezt mellőzöm. A másodikra nézve pedig, midőn azt mondja, hogy én a 12-dik és 13-diü századok korszakára hivatkozva, aligha figyelmeztem arra, mit mondtam, mert akkor az ököljog korát kellene visszahívnom : azt jegyzem meg, bocsásson meg. ezt én Somogymegye kaposvári kerülete képviselőjétől nem vártam és nem reméltem. Hagyja e tért a képviselő úr másoknak, mert a ki megoh ' el S Síi beszédemet, meggyőződhetik, hogy én, midőn a 12-dik és 13-dik században csakis az angol „magna chartára" és Magyarország „arany bullájára" hivatkozva, azt mondám, hogy e kor alkotmányos elveit inkább tisztelem: ezzel nem mondhattam azt, hogy én az ököljog korába kívánkozom vissza. Áttérek Pest Józsefvárosa érdemes képviselőjének, Szentkirályi Mórnak beszédére. A t. képviselő úr szíves fölhozni, hogy azon érvet hallja a többség véleménye ellen fölhozni, hogy ez a törvényekkel nem egyezik meg. és itt egy bizonyos, csaknem arabs rege hasonlatosságára hivatkozik. Uraim! ki az, ki azért, mert a régi törvényekkel nem egyez meg valami, a kor igényei szerinti haladás törvényeit nem akarná érvényre juttatni ? Mi is ezt mondjuk; de különböj zünk abban, hogy mikép alkotható valamely tör-