Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.
Ülésnapok - 1865-112
CXH. OESZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 28. 1867.) 121 alatta, midőn a hon polgárai törvényes nyilvá- i nosság hiányában eszméiket egymással nem cserélve, helyes meggyőződést maguknak nem szerezhettek, így rögtönözve törvényt alkotni részemről se méltányosnak, de alkotmányos szempontból még üdvösnek sem tartom. (A bal oldalon he- j lyeslés.) Minthogy azonban mind ezen okok figyelembe nem vétetnek, és e munkálat mégis tárgyaltatik , véleményemet elmondani kötelességemnek tartom. (A jobb oldalon zaj, a bal oldalon fölkiáltások; Halljuk!) A 67-es bizottság munkálata kiindulási pontul elfogadta a pragmatica sanctiót, a föloszhatlanság és elválhatlanság magyarázatából pedig a közös védelmi kötelezettséget állapította meg. Magyarország függetlensége a sanctió pragmatica t helyettesítő 1723. és azt követő számos törvényeinkben biztosítva van. De biztosították azt \ a nemzet lelkéből alkotott, fejedelmi esküvel szén- j tesiíett, a nemzet vérével pecsételt, és a nép kébe- ] léből soha ki nem téphető 48-diki törvények, biztosították azon törvények, melyeknek védelmében, jogos védelmében a nemzet annyi áldozattal tanúsította, mikép a magyar alkotmányt életénél mennyivel sokkal többre becsiül. A közös védelmi kötelezettség, a 67-es bizottság munkálata szerint is, csak a föloszthatlanság és elválaszthatlanság magyarázatából folyó- i nak lenni állíttatik. Azt, hogy miképen akarták őseink akkor j érteni a pragmatica sanctiót, későbben hozott szá- j mos törvények magyarázták, de magok a tények annyival inkább tanúsították; elporlott őseink pedig akaratuk magyarázatát se vissza nem utasíthatják, se nem helyeselhetik; de hogy nem szándékolták a közös védelmi kötelezettséget elfogadni, tanúsítja az, hogy ha szándékuk lett volna, ezen kötelezettséget oly világosan kifejezve befoglalták volna, mint Magyarország függetlensége és köz- \ jogi önállása kifejezve benfoglaltatik. Függetlenség és közösség : e két fogalom ellenkező ; különösen ellenkezik e .két fogalom azon kezelési mód alkalmazásával, melyet a 67-es bizottság összeállított. Ugyanis a 67-es bizottság munkálata a közös védelmi kötelezettségből következteti és szükségkép származtatja a külügyek közös vezetését, a hadügy közösségét és nagy részben a pénzügy közösségét is, nem említve azt, hogy a pénzügyi közösség mennyire igényli a közös befolyást a kereskedelem, közlekedés és eddig törvényeinkben ismeretlen, de még mindig életben levő indirect adók meghatározására és kezelésére. A 67-es bizottság munkálata, midőn a közös pénz kezelésében a két országgyűlés (a magyar és a lajtántuli országgyűlés) meg nem egyezhet: akkor a fejedelemnek KÉPY. H. NAPLÓ. 186 a / 7 ív. adja a döntő jogot, és ez által megcsonkítja a magyar demokrat alkotmányt. Midőn pedig a quota. (arány) meghatározásánál ismét a két külön országok delegatiója határoz, az önállást, a függetlenséget csaknem megsemmisíti. Ily munkálatot, mely elhagyja a jogalapot, melyből kiindul, t. i. a pragmatica sanctiót, ily munkálatot, mely a törvénynek oly magyarázatot ád, mely ellenkezik annak gyakorlati hosszas életével, és a kiindulás alapelvéül oly magyarázatot alkalmaz, mely a függetlenséget ha meg nem semmisíti is, de igen nagyban megingatja, a demokrat magyar alkotmányt lényegében sérti meg : az ily munkálatot nem pártolom és azt félretétetni óhajtom. (Helyeslés a bal oldalon.) Ellenben a 67-es bizottság kisebbségének véleményét, azon megjegyzéssel, hogy a benne kifejtett kölcsönös védelmet nem mint törvényesen kényszerítő kötelezettséget értelmezem, hanem mint azon szerződésnek egyik czélját, erkölcsi és érdekkötelezettség alapján elfogadom. (Helyeslés a bal oldalon.) Tóth Vilmos jegyző: Hunfalvy Pál! (Eláll Éljenzés.) Dimitrievics Milos jegyző: Békássy Lajos! Békássy Lajos: T. ház! (Eláll !\T\em akarván a t. ház türelmével visszaélni, (Éljen!) nem fogok hosszas elemzésekbe bocsátkozni; de kötelességemnek tartom röviden — az ellenvélemény tiszteletben tartása mellett — kijelenteni saját véleményemet, melylyel a 67-es bizottság többségének munkálatát nem pártolom. Ezen munkálat egy közös minisztérium fölállítását tervezi, Ez által én sértve látom azon alkotmányos törvényeit és jogát Magyarországnak, mely szerint az, mint szabad ország, idegenek által nem kormányoztathatik. Továbbá ezen munkálat a közös védelem tekintetéből a hadügyre ugy, mint a külügyre nézve szükséges költségmennyiségnek meghatározását egy magyar és idegen elemekből álló delegatióra bízza. Ez megváltoztatja azon alkotmányos jogunkat, hogy Magyarország eddig minden terheit, minden adóját saját országgyűlésén határozta meg. Én, képviselők! szabad, független nemzetnek azt tartom, a mely saját ügyeit önmaga rendezve, a nemzet véréről és pénzerejéről szabadon rendelkezik. Igen is, t. ház, törvényes fejedelemnek, hű, igaz szövetségesnek, mely a nemzetnek függetlenségét, alkotmányos szabadságát tiszteletben tartja, kész vagyok vagyonomat, életemet áldozni; de szabadságomat soha. (Helyeslés a bal oldalon.) Tudom, érzem azt, hogy tétlenségben nem maradhatunk, mert a tehetetlenség örvényébe sülyedünk, azért tennünk; haladnunk kell, és tőr16