Képviselőházi napló, 1865. IV. kötet • 1867. marczius 22–julius 2.

Ülésnapok - 1865-112

CXII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marez. 28. 1867.) 115 azoknak számáról, kiállítási föltételeiről, a katonaság elhelyezéséről és élelmezéséről ? . (Elénk tetszés. Úgy van! Helyeslés a középen) Meg van-e semmisítve azon országnak alkotmányos függetlensége, mely maga határoz államjövedelmei, adórendszere, az adó kivetése és behajtása fölött, melynek parlamentális felelős kormánya van, és melynek e kormány felelni tartozik minden tettéért, számolni minden fillérnek hová fordításáról ? (Elénk tetszés, \ éljenzés a középen) Meg van-e semmisítve csupán az által, hogy a költségvetésnek egyik pontját, a hadseregnek költségeit nem közvetlenül, hanem közvetve, szabadon választott meghatalmazottjai által egy más alkotmányos országgal együtt, a paritás és az érdekek ugyanazonossága által védve annak minden tulnyomósága ellen, mindig csak egy évre közösen határozza meg? (Viharos tetszés a középen) és teszi ezt azért, mert azon országgal, vagy országokkal egy ünnepélyes alapszerződésnél fogva közös és viszonyos védelmi kötelezettségben áll, oly kötelezettségben, melyet a hadtudomány jelen állásában a régi módon czélszerüen teljesiteni már alig lehetne, és melynek eszközeit bizonytalanságnak, vagy időkint bekövetkezhető' halasztgatásnak kitenni káros, sőt veszélyes volna? (Elénk tetszés a közepén) Kérdezem: oly nagy-e a különbség az alkotmányos függetlenség mértékére nézve e két helyzet közt, hogy midőn az egyikre — a korábbira — ugy mint az ország függetlenségének korszakára hivatkozunk, a másikat, mely javaslatunk elfogadása esetére állana be, az alkotmányos függetlenség megsemmisítésének tekinthessük ? (Hosszas, lelkes éljenzés. Zajos tetszés a középen.) Függetlenségnek függés az ellentétele, és midőn a függetlenség megsemmisül, függésnek kell beállni, a függés pedig azon állapot, midőn az egyik fél parancsol akár hatalommal, akár többsége által, a másik pedig engedelmeskedik. De midőn két teljesen egyenjogú fél egyedül a közös kötelezettség teljesítését, a paritás alapján, hasonló szánni meghatalmazottjai által intézi el, és a meghatalmazottak egy meghatározott tényre és kiszabott időre vannak megválasztva, még azon felül érdekeik is hasonlók, habár a kérdés a szavazatok többségével dől is el: ezt szoros értelemben függésnek nevezni nem lehet. (Elénk helyeslés a középen) Ily esetben melyik fél függ a másiktól ? Azt mondja talán valaki, hogy függenek egymástól; de hisz ily értelemben minden szövetkezés,mely közös védelemreköttetik, megsemmisítése volna a függetlenségnek. (Helyeslés aközépen. Fölkiáltások: Ugy van!) A védelmi kötelezettséget nem a mi javaslatunk állapította meg; annak alapja a pragmatica sanctió , melynek értelmét a későbbi törvények , az országgyűlések és a folytonos gyakorlat ép ugy magyarázták, mint mi. (Fölkiáltások a középen: Ugy van!) Hogy a védelmi kötelezettséget ugy kezelni, mint előbb kezeltetett, most már nem lehet, mert a hadviselés módja változott és az örökös tartományok alkotmányosak lettek: azt, mint valóságos tényt, ignorálnunk nem szabad. Vagy azt kellene mondanunk, hogy mi a védelmi kötelezettségkezelésének eddigi módjától élnem állunk, habáraz czélra vezető nem lesz is; vagy az osztrák tartományok alkotmányosságát figyelembe sem véve, követelnünk kellene, hogy azoknak a közös védelmi kötelezettségre vonatkozó jogait és érdekeit irányunkban ezután a fejedelem képviselje és ők magok e fontos ügyhöz ne szólhassanak és velünk együtt ne működjenek. Se az egyik, se a másik nem volna jogos, nem volna méltányos. (Elénk helyeslés a középen.) Azon vád, hogy javaslatunk szerint Magyarország népének vérével nem a magyar országgyűlés rendelkezik, merőben alaptalan. Hiszen a mi javaslatunkban is egyenesen és határozottan fen van tartva az ujonczok megajánlásának országgyűlési joga; fen van tartva az állítás föltételeinek, a katonaság elhelyezésének meghatározása; ki van mondva, hogy a védrendszernek megállapítása, vagy bármi változtatása Magyarországra nézve csak a magyar országgyűlés beleegyezésével történhetik. E vád tehát — úgy hiszem— tévedésből származott, és elég azt egyszerűen és határozottan visszautasítani. (Elénk helyeslés a közéjjen.) Mert a ki javaslatunkat olvasta, meggyőződhetett arról, hogy e vád alaptalan. A külügyeken és az említett költségvetés megállapításán kivül semmi egyéb tárgyra nézve nem mondtuk mi, hogy annak közössége a sanctió pragmaticából foly, semmi egyéb tárgyat nem bíztunk mi e delegatiókra. Azokra nézve, mik részint a helyzetnél fogva politikai tekintetből, részint a két fél érdekeinek találkozásánál fogva czélszerübben intéztethetnek el közös egyetértéssel, mint szorosan elkülönözve, szabad alkut és egyezkedést javasoltunk, oly egyezkedést, melyet szabad ország köt más szabad országgal. Kimondottuk, hogy ezen egyezkedések időről időre kötendők, és világosan fentartottuk, hogy azok csak a magyar országgyűlés beleegyezésével lesznek ránk nézve érvényesek. Ez sem sérti, ügy hiszem, az ország alkotmányos függetlenségét és nem teszi Magyarországot osztrák provinciává: (Helyeslés a középen) mert a legnagyobb hatalmú és önálló országok is kötnek ily egyezkedéseket, szabadon és alku mellett, más hatalmakkal. Ha tekintjük például a kereskedést azon korban, midőn a függetlenségi törvény alkottatott, egész az ujabb időkig, Magyarországnak még módjá15*