Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.
Ülésnapok - 1865-76
LXXVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Döífc 4. 18*6.) 7$ nagy kö' volt, és miatta a kígyó ki nem jöhetett, gördítené el a követ, hogy kijöhessen. Az ember tartván tőle, vonakodott, de a kigyó biztatván, hogy nem fogja bántani, és rimánkodván, az ember, bár neki nehezen esett, a követ elgördítette ós a kigyó kijött. Egy darabig jó viszonyban is éltek, de a kigyó egyszer megéhezvén, azt mondja az embernek: „Barátom, én téged megeszlek — „bekeblezlek." (Atalános helyeslés. Tetszés. Halljuk !) Az ember hivatkozott nemes segélyére, mely nélkül éhen veszett volna el; de a kigyó viszont hivatkozott az éhség parancsolta követelményére ; ós utóbb is az ember csak annyit bírt kivinni, beleegyezett a kigyó, hogy ügyöket a király elitélése alá terjeszthessék. (Bálijuk '.) A király, az oroszlán, figyelmesen meghallgatta mindkét peres felet, a kigyó éhségének termoszét parancsolta követelését nem helyteleníthette, de, mint különben is nemesszivü, az ember nemes tettét is eléggé méltatta: így nem bírván magát elhatározni,elintézését udvari főkanczellárjára, a rókára bizta. (Atalános tetszés.) A róka elvezettette magát a hely sziliére, és figyelmesen megvizsgálván a gödröt, megrendelte a kígyónak, helyhezkedjék bele; ezután fölszólította az embert, gördítse a követ a gödör fölibe; s ekkor kijelenté, hogy ó' az ügyet elintézte, s most már az emberre bizza, ha tetszik nekie, gördítse el újból a követ, ereszsze ki a kígyót, ha pedig nem, h a gyj a n SJ- -^ kígyó újból elővette szép kéréseit, azt is megigérte, hogy nem fogja megenni; de az ember okulván a múlt tapasztalatain, szépen ott hagyta csücsülni a kígyót. Én, uraim! a kő elgörditéséhez nem járulok. (Helyeslés a bal oldalon.) És azért pártolom Tisza Kálmán képviselő indítványát, pártolom pedig azért, mert a jelen tanácsosok ellenében, a kik a nemzet bizalmát nem birják, határozott állást akarok foglalni. Akarom tudni, hogy erőszakkal óhajtják-e kormányozni j tovább is a hazát, avagy a jog és törvény tisztelete nyer életet ? A tanácsosok ellenében pedig ezt kényszeritőleg érhetem el leginkább. (A hal oldalon helyeslés.) Uraim! Én tisztelem hazám törvényeit, de tiszteltetni kívánom mindenkitől. Jól tudom, hogy a jelen tanácsosok se a törvény alakja, se lényege szerintiek nem, de a fejedelem mellett lévén, tudom, ismerik kötelességeiket, érvényre juttatni hazánk törvényeit s azok végrehajtását. S habár sokszor előhozattak is e törvények, nem árt azokat újból és .újból ismételnünk. Jól tudom, ismerik az 1827. IV-et, mely azt rendeli, hogy ujonczozni, adót kivetni és beszedni, az országgyűlés hozzájárulása nélkül, még a fejedelemnek sem szabad. Ismerik a törvényeket, melyek az ide- j gen osztrák államférfiaknak hazánk ügyeibe avatko- j zását tiltják. Ismerik az 179 % Xil-et,mely szerint i törvényt hozni, megsemmisíteni, sőt magyarázni is koronás királynak és törvényes országgyűlésnek lehet. Ismerik az 17 9 % -i Ill-at, mely azt parancsolja, hogy a királyi örökös 6 hó alatt köteles magát megkoronáztatni, és addig is a hazát alkotmány szerint kormányozni? (A szélsőjobb oldalon zaj. Egy hang: Ismerik!) De ha ismerik, miként tökéletesen hiszem is, megismertették-e a fejedelemmel is? (A szélsőjobb oldalon zaj.) Ha ezt megismertették, megismertették-e a fejedelemmel még azokat is, hogy az abszolút hatalmú uralkodás a nép vagyonát fölemészti, erkölcsiségét aláássa? Ez nem egyéb, mint harcz a nép és kormány között, mely fölemészti ugyan a népet, de fölemészti a kormányt önmagát is. Megismertették-e a fejedelemmel, hogy az absolut kormány behozatala alkotmányos népekre, melyek alkotmányos intézményeiktől nem válhatnak meg, a nép szeretetének megingatása, pedig a nép szeretete legerősebb támasza a királyi székeknek is ? (Kozhelyeslés.)H& igen, akkor nem hihetem, t. képviselők ! hogy rég helyre nem volna állítva alkotmányunk, mert soha sem hihetem azt, hogy kivánna egy jól értesített fejedelem oly népnél, mely alkotmányossághoz szokott ezer év óta, absolut uralkodást hozni be, mely mindeneket fölemészt. Sohasem hiszem azt, hogy egy jól értesült fejedelem kívánja és óhajtsa, hogy a népek szeretetét a kormány eljátsza; már pedig absolut rendszer által azt eljátszani igen könnyű, de azután az egyszer eljátszottat még a fejedelemnek önmagának is vajmi nehéz visszaszerezni. És ha még mindezeket elhihetném is, azt sohasem, hogy egy csak legkevésbbé is gondolkodó fejedelem be ne lássa, mennyivel szebb és magasztosabb egy értelmes és alkotmányos, szabad szellemű és vagyonos nép fejedelmének lenni, mintsem egy értelmetlen, adósságokban elrongyolt és szolgalelkü népen uralkodni. (Helyeslés.) Én tehát ez absolut rendszer tovább folytatását a jelen tanácsosoknak tulajdonítom : tulajdonítom pedig azért, mert jól tudom ugyan, hogy nincs felelős minisztérium, de a tanácsosok ismerik a törvényeket, és addig, míg a fejedelem mellett vannak, felelősek minden tetteikért: ha tehát megismertették a fejedelemmel törvényes kötelességeiket és idegen befolyás a fejedelmet azok teljesítésétől elvonta , akkor kötelességük vala otthagyni helyeiket (.4 bal oldalon helyeslés), mert mig el nem hagyják, felelősek az absolut rendszer minden tetteiért. (Hdyeslés a bal űdalon.) De tulajdonítom másodszor még azért is, mert nagyon jól tudom, hogy a fejedelmeket környezőik és tanácsosaik félre is vezethetik ; tudom, hogy a tanácsosok a fejedelmet leginkább ön politikai vélelmök szerint tolmácsolván, lehető, hogy azért sem állíttatott vissza alkotmányunk, mert még nem látták azon időt elérkezettnek, a midőn országosan ösmert és országosan 10*
