Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-76

14 LXXVI. OfiöZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 4. 1866.) Igenis, uraim! joggal kérdhetem, mi az eredmény, mi a siker, mit önök egy évi egyezkedési politika által kivivtak? Mondhatják-e önök, hogy nem volt elég idejök? Hiszen tisztán ezen kérdésre, hogy az alkotmányt helyreállítsák, örök időt csak nem követelhetnek önök ? Mondhatják-e önök, hogy nevezetes ellenzéknek indokolatlan gáncsoskodásai a kiegyezkedés útjába gátakat gördítettek ? Hiszen emlékezhetnek önök, hogy néhány elvrokonaimmal én is, még a válaszfölirati vitában is csakis semleg viselve magunkat, leginkább csak azért szólalánk föl, hogy a tanácsosok által alkotmányunk gyöngyeinek megingatási kísérlete ellenében Önökkel polgári kötelességünket mi is teljesítsük. Hiszen azon nevezetes része a képviselőknek, kik 61-iki álláspontoknál fogva hivatva lettek volna az ellenzéket képviselni, ép azon reményben, hogy alkotmányunk helyreállittatik, önöket támogatta. T. ház! A parlament létével majdnem összeegyeztethetlen és a rendes viszonyokban soha sem tapasztalható ama jelenségnek voltunk tanúi, hogy volt egy szörny-többség, majdnem egység, a jobb oldal — mert az alkotmány visszaállításának kérdésében csak a jobb oldalé az egyezkedés — és volt az úgynevezett szélső bal oldal, mely azonban nem kívánván egyebet, mint alkotmányunk föltétlen elismerését és helyreállítását, csakis a conservativ párt, a centrum kötelességét teljesítette. (A szélső bal oldalon helyeslés.) És mégis mutathatnak-e föl önök sikert ? Birtak-e önök csak hatással is a ftanácsosok ellenében, hogy a törvény ellenére 17 év óta menekülni kényszerült hazánkfiai hazatérhessenek, ha egyébért nem, csak azért, hogy őszült napjaikban a haza szent földét csókolhatván, ha mással nem, könyeikkel áztathassák azt ?! (Mozgás,) A törvények ellenére elitélt, és még kihallgatás nélkül is börtönökben sinló'dők hazabocsáttattak-e ? (Helyeslés a bal oldalon.) Hatott-e önöknek e részben a fejedelem jó szivéhez intézett bizalmok ? Avagy voltak-e befolyással önök — pedig egy nagy többségnek mindig befolyással kell bírni, melylyel, ha nem bir, a követett politika elkárhoztatja magát — (Helyeslés a bal oldalon) hatottak-e önök arra, hogy, a hatalom törvénytelen közegei erőszakának ellenében, elnapoltatásunk óta, a hazának e teremen belül és kivül lévő fiai személyes biztosságban érezhették volna magokat ? (Bal felöl: Igaz!) Sehol semmi! És miután önök politikája semmi eredményt nem mutathat föl, helyes-e tehát, hogy a tovább tanácskozás által ezen egyezkedési politikát ezentúl is folytassák? Nem helyes-e, hogy ezen ingatag, ezen bizonytalan politikát a haza javára megváltoztassák ? Nem ugyanaz-e a helyzet ma, s nem illenek-e rá most is, mint öt évvel ezelőtt, önök ama feliratának ama szavai, melyek igy szólnak: „Világos törvényeink ellenére a közadó országgyűlésen kivül absolut hatalommal állapíttatott meg; törvényeinkben ismeretlen, s a nemzet által soha el nem fogadott indirect adók hozattak be; s mind a törvény ellen megállapított direct adó, mind a jogtalanul behozott indirect adók még most is követeltetnek ; sőt, hogy az absolut rendszernek igért megszüntetése iránt hitünk végkép elenyészszék, s remény és bizalom újra fel ne ébredhessenek , keserű gúny gyanánt, most legújabban oly rendeletet adott ki az absolut hatalom, miszerint a törvénytelen adó fegyveres erőszakkal is behaj tátik. És ez azon pillanatban történik, midőn az országgyűlés együtt van, s midőn a nemzettől az követeltetik, hogy teljesítse a pragmatica sanctio szerint kötelességét és koronázzon ; holott más részről, az ezen kötelességgel viszonyos föltételek teljesítésére nézve, még csak komoly szándék sem mutatkozik." Képviselők! Önöké a határozat joga; de gondolják meg önök jól e határozat előtt, hogy midőn az absolut hatalom egyre-másra ujonczoz, adót vet ki és hajt be, és önök mégis tanácskoznak, egyezkednek, (Helyeslés a bal oldalon) nem érinti-e a képviselőházat százszorosan inkább most amaz 1861-ben jelezett gúny? Gondolják meg, hogy ha ezek ellenére még tovább is tanácskoznak, nem nyujtanak-e, akaratlanul bár, támaszt az absolut hatalomnak arra, hogy törvénytelenségeit tovább folytassa ? Nem nyujtanak-e anyagot önök képviselői hivatásuk kigunyolására? (Bal felöl: Igaz!) Én, t. képviselőház, ellenzem és ellenezni kötelességemnek tartom Deák Ferencz t. képviselőtársunknak tovább tanácskozásra vonatkozó indítványát, a mondottakon kivül, még azért is, mert a tevább tanácskozás magában véve már megengedése a törvények megváltoztatásának. (Ellenmondás a jobb oldalon.) Midőn ugyanis egyrészről az alkotmány teljesen visszaköveteltetik, más részről ugyanakkor egyezkedés folytattatik, e két eszmét egymás mellé téve nem egyéb az ellentétnél: mert oly alkotmány követeltetik vissza, mely alkotmány megváltoztatására ugyanazon időben az egyezkedés folytattatik. Ugyan miért is munkálkodnának tovább, és miért volnának különben az előmunkálatok vagy elvek megállapítása, kivált midőn azok még nem is azonosak az alkotmány szellemével? (A baloldalonhelyeslés.) És most engedje meg at. ház, hogy valamint Deák Ferencz érdemes képviselőtársunk febr. 22-én arra nézve, hogy az alkotmány és törvény ösvényéről le ne lépjünk, igen helyesen alkalmazott egy görög hitregét, hadd alkalmazzak én is a tovább tanácskozás ellenében egy kis történetet, mely az emberrel és a kígyóval történt. (Halljuk!) Az ember egykor utazván, megszólította őt egy óriás-kigyó egy gödörből, a mely fölött egy