Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-76

14 LXXVI. OfiöZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 4. 1866.) Igenis, uraim! joggal kérdhetem, mi az ered­mény, mi a siker, mit önök egy évi egyezkedési politika által kivivtak? Mondhatják-e önök, hogy nem volt elég idejök? Hiszen tisztán ezen kérdésre, hogy az alkotmányt helyreállítsák, örök időt csak nem követelhetnek önök ? Mondhatják-e önök, hogy nevezetes ellenzéknek indokolatlan gáncsoskodásai a kiegyezkedés útjába gátakat gördítettek ? Hiszen emlékezhetnek önök, hogy néhány elvrokonaimmal én is, még a válaszfölirati vitában is csakis semleg viselve magunkat, leginkább csak azért szólalánk föl, hogy a tanácsosok által alkotmányunk gyöngyei­nek megingatási kísérlete ellenében Önökkel pol­gári kötelességünket mi is teljesítsük. Hiszen azon nevezetes része a képviselőknek, kik 61-iki állás­pontoknál fogva hivatva lettek volna az ellenzéket képviselni, ép azon reményben, hogy alkotmá­nyunk helyreállittatik, önöket támogatta. T. ház! A parlament létével majdnem összeegyeztethetlen és a rendes viszonyokban soha sem tapasztalható ama jelenségnek voltunk tanúi, hogy volt egy szörny-többség, majdnem egység, a jobb oldal — mert az alkotmány visszaállításának kérdésében csak a jobb oldalé az egyezkedés — és volt az úgynevezett szélső bal oldal, mely azonban nem kívánván egyebet, mint alkotmányunk föltétlen elismerését és helyreállítását, csakis a conservativ párt, a centrum kötelességét teljesítette. (A szélső bal oldalon helyeslés.) És mégis mutathatnak-e föl önök sikert ? Birtak-e önök csak hatással is a fta­nácsosok ellenében, hogy a törvény ellenére 17 év óta menekülni kényszerült hazánkfiai hazatér­hessenek, ha egyébért nem, csak azért, hogy őszült napjaikban a haza szent földét csókolhatván, ha mással nem, könyeikkel áztathassák azt ?! (Moz­gás,) A törvények ellenére elitélt, és még kihallga­tás nélkül is börtönökben sinló'dők hazabocsáttat­tak-e ? (Helyeslés a bal oldalon.) Hatott-e önöknek e részben a fejedelem jó szivéhez intézett bizalmok ? Avagy voltak-e befolyással önök — pedig egy nagy többségnek mindig befolyással kell bírni, melylyel, ha nem bir, a követett politika elkárhoz­tatja magát — (Helyeslés a bal oldalon) hatottak-e önök arra, hogy, a hatalom törvénytelen közegei erőszakának ellenében, elnapoltatásunk óta, a ha­zának e teremen belül és kivül lévő fiai szemé­lyes biztosságban érezhették volna magokat ? (Bal felöl: Igaz!) Sehol semmi! És miután önök politikája semmi eredményt nem mutathat föl, helyes-e tehát, hogy a to­vább tanácskozás által ezen egyezkedési politikát ezentúl is folytassák? Nem helyes-e, hogy ezen ingatag, ezen bizonytalan politikát a haza javára megváltoztassák ? Nem ugyanaz-e a helyzet ma, s nem illenek-e rá most is, mint öt évvel ez­előtt, önök ama feliratának ama szavai, melyek igy szólnak: „Világos törvényeink ellenére a közadó országgyűlésen kivül absolut hatalommal állapítta­tott meg; törvényeinkben ismeretlen, s a nemzet által soha el nem fogadott indirect adók hozattak be; s mind a törvény ellen megállapított direct adó, mind a jogtalanul behozott indirect adók még most is követeltetnek ; sőt, hogy az absolut rend­szernek igért megszüntetése iránt hitünk végkép elenyészszék, s remény és bizalom újra fel ne éb­redhessenek , keserű gúny gyanánt, most leg­újabban oly rendeletet adott ki az absolut hata­lom, miszerint a törvénytelen adó fegyveres erő­szakkal is behaj tátik. És ez azon pillanatban törté­nik, midőn az országgyűlés együtt van, s midőn a nemzettől az követeltetik, hogy teljesítse a prag­matica sanctio szerint kötelességét és koronázzon ; holott más részről, az ezen kötelességgel viszonyos föltételek teljesítésére nézve, még csak komoly szándék sem mutatkozik." Képviselők! Önöké a határozat joga; de gon­dolják meg önök jól e határozat előtt, hogy midőn az absolut hatalom egyre-másra ujonczoz, adót vet ki és hajt be, és önök mégis tanácskoznak, egyez­kednek, (Helyeslés a bal oldalon) nem érinti-e a képviselőházat százszorosan inkább most amaz 1861-ben jelezett gúny? Gondolják meg, hogy ha ezek ellenére még tovább is tanácskoznak, nem nyujtanak-e, akaratlanul bár, támaszt az absolut hatalomnak arra, hogy törvénytelenségeit tovább folytassa ? Nem nyujtanak-e anyagot önök képvi­selői hivatásuk kigunyolására? (Bal felöl: Igaz!) Én, t. képviselőház, ellenzem és ellenezni kö­telességemnek tartom Deák Ferencz t. képviselőtár­sunknak tovább tanácskozásra vonatkozó indítvá­nyát, a mondottakon kivül, még azért is, mert a te­vább tanácskozás magában véve már megengedése a törvények megváltoztatásának. (Ellenmondás a jobb oldalon.) Midőn ugyanis egyrészről az alkotmány teljesen visszaköveteltetik, más részről ugyanakkor egyezkedés folytattatik, e két eszmét egymás mellé téve nem egyéb az ellentétnél: mert oly alkotmány követeltetik vissza, mely alkotmány megváltozta­tására ugyanazon időben az egyezkedés folytattatik. Ugyan miért is munkálkodnának tovább, és miért volnának különben az előmunkálatok vagy elvek megállapítása, kivált midőn azok még nem is azono­sak az alkotmány szellemével? (A baloldalonhelyeslés.) És most engedje meg at. ház, hogy valamint Deák Ferencz érdemes képviselőtársunk febr. 22-én arra nézve, hogy az alkotmány és törvény ösvé­nyéről le ne lépjünk, igen helyesen alkalmazott egy görög hitregét, hadd alkalmazzak én is a to­vább tanácskozás ellenében egy kis történetet, mely az emberrel és a kígyóval történt. (Halljuk!) Az ember egykor utazván, megszólította őt egy óriás-kigyó egy gödörből, a mely fölött egy

Next

/
Oldalképek
Tartalom