Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.
Ülésnapok - 1865-101
292 CL ORSZÁGOS ÜLÉS- (Marez. 8. 1867.) azt, hogy törvényt csak törvény által lehet változtatni. Én eltérek a szőnyegen levő javaslattól és merőben eltérek a módositványtól. Én ugyanis abban egyetértek Verbőczyvel, hogy a törvények csupán törvények által változtathatók, és hogy a törvény ne legyen laquens — így fejezi ki magát — azok számára, kiknek részére hozatott. Én nem ismerem azon törvényhozási motívumokat, melyek a szőnyegen levő miniszteri javaslatnak ekkénti és ilyetenkénti formulázását indokolják; de kénytelen vagyok magamat ahhoz tartani, hogy ha ezen miniszteri javaslat, úgy a mint formulázva van, elfogadtatik, a minisztérium alkalmasint annak alapján rendeleteket fog kibocsátani. Már most milyen jogállása lesz az illető polgárnak, ki a minisztériumnak engedni köteles, az ilyen miniszteri rendeletek irányában'? Nem lévén előtte tudva a törvényhozás indokai, nem fogja magát tájékozhatni azon motívumok fölött, melyek a törvényhozásnak ilyen és olyan határozatát idézik elő. Továbbá oly elastice van az formulázva, hogy a minisztérium az által — bocsánat, nem tudom magamat jól magyarul kifejezni—úgyszólván valami carte blanche-féle fölhatalmazást kap. (Úgy van! Epén az!) Méltóztassanak megbocsátani, ha ez igy van, egész erőben áll lelkem előtt azon pillanatnak emléke, midőn Kemény Dénes, Fehérmegye korán elhunyt követe 1834-dik évi nov. 7-én emlékeztette az akkoron összegyűlt országos rendeket azon vészteljes időpontra, melyben Erdélyország rendéi azon •törvényt hozták, hogy a jus ligatumot behozni tilos, és hogy az alkotmány soha föl ne függesztessék. Én nem beszélek pro momento, és egyetlen eszme,a melyet itt kifejtettem vagy ki fogok fejteni, sem olyan, melyet más alkalommal és más helyen elő ne adtam volna. Ha tehát a mostani minisztériumnak meg is szavaztatik a határtalan bizalom, ki kezeskedik arról, hogy — a mint ezt három évvel ezelőtt is mondottam: a miniszterek mennek és jönnek, de a nemzetek maradnak — mondom, ki kezeskedik arról, hogy három hónap múlva ezen minisztérium helyén lesz, hogy nem lesz miniszteri •erisis, és hogy nem fog lemondani ? (Zaj. Halljuk !) Méltóztassanak megbocsátani, midőn én a törvény szövegéhez vagy törvényt pótolni czélzó határozathoz hozzászólok, soha sem tekintem: ki a miniszter, ki nem ; nekem a dologgal van ügyein. Továbbá szeretem azt, hogy minden polgár tisztán tudja, midőn miniszteri rendeletet olvas, vajon a minisztérium tartotta-e magát a törvényesen körülirt, törvényes illetékesség határain belül. Embere vagyok a miniszteri felelősség eszméjének, ezt jogtanulmányom is úgy hozza magával; de embere vagyok annak is. hogy a minisztérium soha mindenható ne legyen. (Zaj.) A minisztériumban alkotmányos szempont szerint két dolog concentrálódik : egyik, hogy a végrehajtó hatalom benne, hogy úgy mondjam, mint legfőbb „Behörde" mutatkozik; a másik az, hogy a minisztérium a parlamentalis többség kifolyása. Minthogy pedig a minisztériumnál minden specialitások összegyűlnek, és a törvények alkalmazásából lehet leginkább megtudni azt, vajon azon magasztos czélnak megfelel-e a törvény, melyért hozatott: innen következik, hogy a minisztérium leginkább értheti, mikép kell a fenálló törvényeket javítani, mikép másokat formulázni, hogy megfelelhessenek azon czélnak, melyért egyátalában törvények léteznek. A szőnyegen forgó javaslat igen elastice van fogalmazva. Elfogadása esetében nem lehet tudni, vajon előfordulható esetben a minisztérium szorosan tartotta-e magát a törvényesen körülirt illetékesség határán belül"? Már pedig az áll, hogy alkotmányos országban polgártól engedelmességet csak a törvény iránt lehet követelni; törvény kell, hogy létezzék, mint Széchenyi István 33 vagy 34 évvel ezelőtt a „Stádiumban* monda: „Azt kívánom, hogy minden ember, ki ez országot lakja, a törvénytől függjön, és csupán a törvényre támaszkodjék; és azt mondja: neki nem kell kegyelem, csak törvényesség.* (Helyeslés.) Ezen javaslat oly elastice van formulázva, hogy mindent ki lehet hozni belőle; és a miniszteri felelősség úgy szólván eredmény nélkül említtetik itt, mert utána az van téve: „pro arbitrio, belátása szerint." T. ház! (Halljuk!) A visszaállítás a 48-diki törvények garantiáiról gondoskodott, hogy ez évben okvetlen országgyűlésnek kell lenni, mert a költségvetés csakis ezen évre van megszavazva; másfelől, minthogy a mostani minisztérium kifolyáelőbb emiitett adresseknek,moraliter nem lehet ! föltenni lehetőségét annak, hogy a minisztérium az | 1868-ra szóló budgetet csakis akkor fogná a ház I elé terjeszteni, mikor már két-három hónap azon ; évből lefolyt, mikor tehát a budgetet pro futuro | fölállítani, úgyszólván, lehetetlen is. Tehát min| denesetre lesz országgyűlés ezen évben. Addig a | minisztérium bővebben fog megismerkedni az er| délyi viszonyokkal, melyek nagyon bonyolodot! tak és melyekben az ellentétek nagyon élesek, j szinte tán némely tekintetben élesebbek bizonyos gyászos események folytán, mint Csehországban; bővebben fog megismerkedni a kérdésekkel, s a fenálló törvényt, törvényjavaslat által, ha hézagok mutatkoznak, reparáltatni fogja. Az én véleményem a következőben pontoj sul össze. (Halljuk!) A módositványt a miniszteri | előtérj esztvény utolsó szakaszában, mely Erdélyre ! vonatkozik, a következőkép formulázom: „Elvégül
