Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-101

CL ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 8. 1867.) 287 A föladat tehát az: ezen ujabb józan és mérsékelt követeléseket a régi százados együttlét által szentesitett államkapocscsal bölcsen s jóakarólag nem csak egybehangzásba hozni, hanem épen azon bölcs és mérsékelt eljárás által ama kapcsot még szilárdabbá tenni. S mivel azt látom, hogy a Justh József képviselő úr által benyújtott indítvány ezen bölcs és méltányos eljárásnak s valósításának kezdete; mivel eddig csak Ígéreteket lehetett tennünk, most az ígéretek teljesítésének küszöbén állunk; mivel úgy hiszem, hogy az által azok meg fognak czáfoltatni és szégyenittetni, a kik mondogatni szerették eddig: igérni könnyű, meglássátok, ha kenyértörésre kerül a dolog, nem fogtok kapni semmit: én Justh József képviselő társam indítványát annál is inkább, mert a minisztérium is magáévá teszi, elfogadom. Madarász József: T. képviselőház! Ha Justh József képviselő úr módositványa úgy értelmeztetethetik, hogy a miniszteri előterjesztésnek nyomatott 7-dik §-sa kimarad és a helyébe tétetnék, nem valék fölszólalandó e házban. Miután azonban a módositványt enmagam kissé megtekintem, láttam, hogy az itteni módositvány a 7-dik szakaszt meg akarja tartani s utána a miniszteri előterjesztést beigtatni. E tekintetből tehát magamévá téve mind azokat, tényleg is kész vagyok a különböző népfajok és nemzetiségek számára megadni azt, a mit törvény és igazság megadatni kíván; de egy úttal azon indokból, hogy midőn ez megadatik, az ezen miniszteri előterjesztésben foglalt ama szavak által, hogy a törvény e része határozat által fölfüggesztetik, hogy ez káros következésü ne legyen, kénytelen vagyok a t. képviselőházat egy általam is tett módositvány fölolvásására s meghallására fölhívni. Nem leszek ezt indokolandó semmivel, mert önmaga fogja indokolni magát, miként módositványomat csak is az imént említett törvény felfüggesztése máskori aggodalomból és velünk testvéries nemzetiségi óhajtásainak kellő méltánylásában keresem. A módositvány ez: „A köztörvényhatóságok visszaállítása tárgyában tett miniszteri előterjesztésnek azon részére, melyben az 1848: 16 t. ez. e pontja bizonyos részben fölfüggesztetni javasoltatik, a törvény világos rendeletei jogosan határozatok által föl nem függesztethetvén, és ha a hazának biztonsága és nyugalma követelné, csak is az indemnity vagyis fölhatalmazás megegyeztethető mind az alkotmányosság, mind a felelős miniszteri kormányzat elvével" : a szerkezet erre vonatkozó szakaszai ki lennének hagyandók s helyökbe igtattatnék ez: „Anemzetiségi kérdéseknek törvényhozás utján leendő elintézéséig fölhatahnaztatik a független felelős magyar minisztérium, hogy a nemzetiségi kérdésre nézve a köztörvényhai lóságokban az azokból támadható viszályok elhári: tására, a kölcsönös testvéri egyetértés fentartására | felelősség mellett megtehesse mind azt, a mit a haza köz nyugalma, az alkotmány teljes mérvben helyreállítása érdekében, követel." Branovacsky István: A miniszteri előterjesztés 7-dik pontját úgy értelmezem, hogy a tisztelt minisztérium az által a nem magyar ajkú lakosoknak óhajtásait tekintetbe kívánja venni. (Zaj. Szavazzunk!) Én tehát azt teljes lélekkel pártolom nem csak, hanem kívánom csakugyan, hogy a Justh képviselő úr által előhozott módositvány is ezen előterjesztmény kiegészítéséül fölvétessék. Nem akarom indokolni ezen kivánatomat addig, a meddig nem látom, hogy valaki tán ellene fölszólal; miután tehát látom, hogy a t. minisztérium is elfogadta a módosítványt, és a t. ház is, úgy látszik, magáévá teszi: fentartom magamnak a szót, míg valaki azt netán ellenezni fogná. (Szavazzunk.') Faur JánOS: T. ház! Miután ezen módositvány semmi ellenvetésre nem talált e házban, részemről föl sem szólaltam volna, ha Madarász képviselőtársam egy más módosítványt nem tett volna. így csak a módosítványhoz szólva, ki akarom mutatni, hogy e két módositvány közt semmi eltérés nincs. Madarász képviselő iír csak bővebb magyarázatát adta az első módosítványnak; de módositványa egyszersmind megszorítja az első módosítványban a minisztériumnak adott fölhatalmazását: azért én azt nem pártolhatom. Én a minisztérium előtérjesztvényének 7-dik pontjában foglalt rendelkezést megnyugtató kezességéül veszem annak, hogy a minisztérium figyelmét a nemzetiségi kérdés el nem kerülte ; örvendetes jeléül veszem annak, hogy a minisztérium a nemzetiségi kérdés tárgyánál méltányosság és jóakarat által vezéreltetik. Ha valaki a nemzetiségi kérdés fontosságát elismeri, úgy én bizonyosan azok közé tartozom. Én óhajtom a méltányos kiegyenlítés megoldását; de épen azért, mert elismerem fontosságát, mert kielégítő megoldását óhajtom, belátom azt is, hogy azt nem lehet egy más kérdés alkalmával, mellesleg, úgyszólván per tangentem tárgyalni és elintézni; hanem az, fontosságánál fogva, önállóan, beható és mély megfontolás után tárgyalható és intézhető el. De meg vagyok arról is győződve, hogy ezen kérdés tárgyalásánál és elintézésénél fő tényező a kölcsönös bizalom: azért engedje meg a t. ház azon igénytelen nézetemet kijelenteni, hogy mindaz, ki a kölcsönös bizalmat veszélyezteti, nézetem szerint nem tesz jó szolgálatot se az ügynek, se a hazának; mind az, ki e kérdés tárgyalásába keserűséget vegyit, ki azt nem higgadtsággal és méltányossággal tárgyalja, az oly fele-