Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-100

276 C. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 7. 1867.) értekezlet által javaslatba hozott ideiglenes szabá­lyok — melyek az 1855 deczember 15-kén kelt telekkönyvi rendszert föntartották — az 1861. évi magyar országgyűlés által a megyéknek ajánltat­tak: mert ezen javaslat a törvényes felelős kor­mány által a t. ház elé terjesztetvén, ez által meg­vizsgáltatva, elfogadva nem volt, de még most sincs; nem is létezik tehát még oly magyar al­kotmányos törvény, mely hazánkban átalában a telekkönyveket behozta volna, mert az 1840. 21. t. ez. csak a királyi városi telekkönyvekről szól, szabadságot adván egyszersmind mindenkinek birtokát telekkönyveztetni, ha ez iránt a megyé­hez folyamodik. A már idézett telekkönyvi rend­szer ránk tehát csak tukmálva lévén, részemről nem kívánhatom az ezen császári pátens értelmé­ben választandó hivatalnokra befolyást; hanem igen is kívánom, hogy ezt tartsa meg magának a kormány, és tartsa erre nézve a fölügyeletet akkép s addig, mig ez ügy törvényhozási úton elintézte­tik. Félreértések tekintetéből kijelentem, hogy mi­dőn a telekkönyvi rendszert idegen intézménynek tekintem, ez által szükséges és üdvös voltát nem tagadhatom; sőt elösmerem messzeható erejét és nélkülözhetlenségét; elösmerem, hogy e nélkül a vagyonbeli hitel lábra nem kaphat; személyes hi­telről pedig szó nem lévén, miután ez relatív és rnérhetlen, ebbe nem avatkozom. T. ház! Mellőzve azt, hogy a telekkönyvi igazgatók és kezelő tagok a megyei levéltárakban működő személyzethez tartoznak, mely épen úgy, mint a megyei főjegyzői állomás, a választás által rendszerint be nem töltetett, hanem a főispán ki­nevezési jogához tartozott; mellőzve azt is, hogy választás utján is lehetne a telekkönyvi igazgató és átalában a kezelő' személyzet állomásait szak­képzettséggel bíró egyénekkel betölteni : egyedül a szükség s óvakodás szempontjából kívánom, hogy ezen hivatalnokok, kiknek kezébe van le­téve hitelünk alapja, kik, a telekkönyvi rendszer szerint, följogositvák a telekkönyvi kivonatok ki­adására, és így egy perezben sem szünetelhetnek, függetlenül álljanak a tisztújítás alatt is, és a vá­lasztás alá ne essenek, hanem nyugodtan, minden elfogultság, visszatartás és félelem nélkül működ­jenek ez alatt is. (Helyeslés a jobb oldalon.) Én a választás esetére támadható zavarok s egyéb kö­vetkezések előterjesztésével nem akarom a t. ház türelmét igénybe venni; csak egyszerűen hivat­kozom más művelt nemzetek példájára: midőn Francziaországban 1789-ben a forradalom kiütött, e közben ott is nem csak hogy az egész rendszer fentartatott, de a hivatalnokok is meghagyattak, ha különben politikai bűnnel nem terheltettek, pedig tudjuk, hogy Francziaországban a forrada­lom alatt a rendszer minden kritikán alul állott (tekintve csak azt is, hogy a hivatalnokok rendes fizetéssel ellátva nem lévén, ajándékok elfogadá­sára voltak utalva). Ha tehát Francziaországban a forradalom közben, a rendszer és a hivatalno­kok megtartattak, és jó ideig hivataloskodtak, nem látom át, miért ne hagyassanak itt hivatal­ban a telekkönyvi igazgatók és kezelők, hol for­radalom sincs ? (Helyeslés a jobb oldalon) tekintve, hogy ezek nem is birák, és igy már ezért sem tar­toznak a megyei tisztújítás alá. Tehát még azért sem kívánom, hogy ezen hivatalnokok választá­sába a megye beavatkozzék, mert a t. miniszté­rium által ez esetre kivánt följogositás csak ideig­lenes, a codificatióról itt szó sincs. Ha a codifica­tióról volna szó, akkor e pontnál is sokat lehetne fölhozni, a mi czélszerünek mutatkoznék. Őszintén megvallom, nem czélszerü, hogy a megyei törvényszékek rendes elnökei az alispánok legyenek, kik különben is a megyében annyira elfoglalvák, és első folyamodásu bíróságok is lé­vén, a törvényszéki elnökség vezetésére részint rá nem érnek, részint némi elfogultságba helyezik a törvényszék tagjait az ügy felőli bíráskodásnál, melyben ők első folyamodásu bíróságilag ítéltek, még akkor is, ha azon ügyben, mi természetes, nem elnökölhetnek. De. a mint mondom, mindazok orvoslása a codificatióhoz tartozván, a t. ház en­gedelmével itt eltérve a kérdéstől, az eszmék kap­csában még azt az egyet bátorkodom előterjesz­teni, hogy nagyon szükséges volna, ha az igazság­ügyi minisztériumban alakíttatnék egy külön co­dificationális osztály, melynek föladata volna mind­azon törvények készítése, melyek az országgyűlési codificationalis bizottságnak megvizsgálása alá­terjesztetnének. Ezek után, visszatérve a kérdésre, miután meg vagyok győződve, hogy hitelünk — mely úgy is rósz lábon áll — nagyon csökkenne, ha a telekkönyvet kezelő hivatal egy perezre is meg­akadályoztatnék működésében, mi okvetetlenül bekövetkeznék, ha a tisztújítás ezekre is kiterjesz­tetnék ; meg vagyok győződve, hogy a külföld is nem igen nagy rokonszenvet tanúsítana és külö­nösen magyar földhitel-intézeti papírjaink irá­nyában : ennélfogva pártolom a miniszteri előter­jesztvónyt a Tóth Lőrincz képviselő társam által beadott módositványnyal. (Helyeslés a jobb oldalon.) Csengery lmre T. ház! Mielőtt a tárgyhoz magához szólanék, engedje meg a t. ház, hogy egy kérdést intézhessek az illető miniszter úrhoz. Ezen kérdés az, hogy ezen előterjesztés értelmé­ben mi történik akkor a telekkönyvi személyzet­tel, ha abban halálozás, lemondás, vagy más ok­nál fogva üresedés támad ? Ha még ez esetben is kiveszi az előterjesztés a választás alól a telek­könyvi személyzetet, már akkor valósággal oly

Next

/
Oldalképek
Tartalom