Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-100

276 C. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 7. 1867.) értekezlet által javaslatba hozott ideiglenes szabályok — melyek az 1855 deczember 15-kén kelt telekkönyvi rendszert föntartották — az 1861. évi magyar országgyűlés által a megyéknek ajánltattak: mert ezen javaslat a törvényes felelős kormány által a t. ház elé terjesztetvén, ez által megvizsgáltatva, elfogadva nem volt, de még most sincs; nem is létezik tehát még oly magyar alkotmányos törvény, mely hazánkban átalában a telekkönyveket behozta volna, mert az 1840. 21. t. ez. csak a királyi városi telekkönyvekről szól, szabadságot adván egyszersmind mindenkinek birtokát telekkönyveztetni, ha ez iránt a megyéhez folyamodik. A már idézett telekkönyvi rendszer ránk tehát csak tukmálva lévén, részemről nem kívánhatom az ezen császári pátens értelmében választandó hivatalnokra befolyást; hanem igen is kívánom, hogy ezt tartsa meg magának a kormány, és tartsa erre nézve a fölügyeletet akkép s addig, mig ez ügy törvényhozási úton elintéztetik. Félreértések tekintetéből kijelentem, hogy midőn a telekkönyvi rendszert idegen intézménynek tekintem, ez által szükséges és üdvös voltát nem tagadhatom; sőt elösmerem messzeható erejét és nélkülözhetlenségét; elösmerem, hogy e nélkül a vagyonbeli hitel lábra nem kaphat; személyes hitelről pedig szó nem lévén, miután ez relatív és rnérhetlen, ebbe nem avatkozom. T. ház! Mellőzve azt, hogy a telekkönyvi igazgatók és kezelő tagok a megyei levéltárakban működő személyzethez tartoznak, mely épen úgy, mint a megyei főjegyzői állomás, a választás által rendszerint be nem töltetett, hanem a főispán kinevezési jogához tartozott; mellőzve azt is, hogy választás utján is lehetne a telekkönyvi igazgató és átalában a kezelő' személyzet állomásait szakképzettséggel bíró egyénekkel betölteni : egyedül a szükség s óvakodás szempontjából kívánom, hogy ezen hivatalnokok, kiknek kezébe van letéve hitelünk alapja, kik, a telekkönyvi rendszer szerint, följogositvák a telekkönyvi kivonatok kiadására, és így egy perezben sem szünetelhetnek, függetlenül álljanak a tisztújítás alatt is, és a választás alá ne essenek, hanem nyugodtan, minden elfogultság, visszatartás és félelem nélkül működjenek ez alatt is. (Helyeslés a jobb oldalon.) Én a választás esetére támadható zavarok s egyéb következések előterjesztésével nem akarom a t. ház türelmét igénybe venni; csak egyszerűen hivatkozom más művelt nemzetek példájára: midőn Francziaországban 1789-ben a forradalom kiütött, e közben ott is nem csak hogy az egész rendszer fentartatott, de a hivatalnokok is meghagyattak, ha különben politikai bűnnel nem terheltettek, pedig tudjuk, hogy Francziaországban a forradalom alatt a rendszer minden kritikán alul állott (tekintve csak azt is, hogy a hivatalnokok rendes fizetéssel ellátva nem lévén, ajándékok elfogadására voltak utalva). Ha tehát Francziaországban a forradalom közben, a rendszer és a hivatalnokok megtartattak, és jó ideig hivataloskodtak, nem látom át, miért ne hagyassanak itt hivatalban a telekkönyvi igazgatók és kezelők, hol forradalom sincs ? (Helyeslés a jobb oldalon) tekintve, hogy ezek nem is birák, és igy már ezért sem tartoznak a megyei tisztújítás alá. Tehát még azért sem kívánom, hogy ezen hivatalnokok választásába a megye beavatkozzék, mert a t. minisztérium által ez esetre kivánt följogositás csak ideiglenes, a codificatióról itt szó sincs. Ha a codificatióról volna szó, akkor e pontnál is sokat lehetne fölhozni, a mi czélszerünek mutatkoznék. Őszintén megvallom, nem czélszerü, hogy a megyei törvényszékek rendes elnökei az alispánok legyenek, kik különben is a megyében annyira elfoglalvák, és első folyamodásu bíróságok is lévén, a törvényszéki elnökség vezetésére részint rá nem érnek, részint némi elfogultságba helyezik a törvényszék tagjait az ügy felőli bíráskodásnál, melyben ők első folyamodásu bíróságilag ítéltek, még akkor is, ha azon ügyben, mi természetes, nem elnökölhetnek. De. a mint mondom, mindazok orvoslása a codificatióhoz tartozván, a t. ház engedelmével itt eltérve a kérdéstől, az eszmék kapcsában még azt az egyet bátorkodom előterjeszteni, hogy nagyon szükséges volna, ha az igazságügyi minisztériumban alakíttatnék egy külön codificationális osztály, melynek föladata volna mindazon törvények készítése, melyek az országgyűlési codificationalis bizottságnak megvizsgálása aláterjesztetnének. Ezek után, visszatérve a kérdésre, miután meg vagyok győződve, hogy hitelünk — mely úgy is rósz lábon áll — nagyon csökkenne, ha a telekkönyvet kezelő hivatal egy perezre is megakadályoztatnék működésében, mi okvetetlenül bekövetkeznék, ha a tisztújítás ezekre is kiterjesztetnék ; meg vagyok győződve, hogy a külföld is nem igen nagy rokonszenvet tanúsítana és különösen magyar földhitel-intézeti papírjaink irányában : ennélfogva pártolom a miniszteri előterjesztvónyt a Tóth Lőrincz képviselő társam által beadott módositványnyal. (Helyeslés a jobb oldalon.) Csengery lmre T. ház! Mielőtt a tárgyhoz magához szólanék, engedje meg a t. ház, hogy egy kérdést intézhessek az illető miniszter úrhoz. Ezen kérdés az, hogy ezen előterjesztés értelmében mi történik akkor a telekkönyvi személyzettel, ha abban halálozás, lemondás, vagy más oknál fogva üresedés támad ? Ha még ez esetben is kiveszi az előterjesztés a választás alól a telekkönyvi személyzetet, már akkor valósággal oly