Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-97

XCVII. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 2. 1867.) 221 talommal nem járhat el, nem állapithatja ezen meghatalmazását, miként a miniszteri előterjesztés teszi, oly elvekre, melyek, lehet, hogy egy ismeretes bizottsági javaslat folytán, törvénykönyvünkbe fognak igtattatni, mig törvény erejére emelve nincsenek; hanem tartozik magát mindazokban a létező, fenálló, meg nem változtatott törvényekhez és törvényes szokásokhoz alkalmaztatni, a melyekben az eltérést a körülmények rendkívülisége nem igényli. Ha tehát a ház az ujonezállitás ügyében fölhatalmazást kivan adni a minisztériumnak, nem lehet mellőznie azon törvényes eljárást, melyet országgyűléseink mindig követtek akkor, midőn törvényes rendes utón, törvény által ajánlották az ujonczokat. Sőt ez eljárást ily kivételes esetben épen azért még szigorúbban kell a képviselőháznak követni, mert különben nem a rendestörvényes utat követi. Az országgyűlések eljárása, mint tudva van, az ujonczállitásban az volt. hogy mindenekelőtt a küldolgok fenforgó körülményeinek s a magyar ezredek állapotának tekintetbe vételével — ezek a törvény szavai — constatáltatott az, vajon a kívánt ujonezállitás valóban, és a kiállítandó ujonezok számának mely összegében szükségeltetik ? Ezt szükséges tehát constatálni mindenekelőtt most is; és e részben, mivel jelenleg az ujonezállitás a törvényalkotást megelőzőleg kívántatik eszközöltetni, mindenekelőtt vizsgálat alá veendő azon körülmény, hogy miután, az alkotmánynak kimondott visszaállítása és a felelős kormánynak kinevezése után, az alkotmány visszaállításának szükséges kiegészítése, a királyi koronázás s ezzel a törvényalkotásnak lehetősége remélhetőleg nem sokára be fog következni, vajon a létező szükség valóban oly nagy-e, oly sürgős-e, hogy annak fedezése a remélhetőleg nem sokára bekövetkezendő királyi koronázásig sem halasztathatik el? mert csak az ily nagy és sürgős szükség tekintete az, a mi a minisztérium fölhatalmazását indokolhatja. A szükség körülményei kinyomozása tekintetében, mint hasonlóképen tudva van, az országgyűlések eljárása ez volt: ő felsége egy küldöttjét bizta meg azzal, hogy a szükség körülményeit kimerítően közölje az országgyűléssel; az országgyűlés e czélra országos választmányt nevezett ki; •ö felségének küldötte ezen országos választmány előtt előadta a létező szükség körülményeit; ezen országos küldöttség azután mindazokról, a miket nyilvánosságra hozni az állam veszélyeztetése nélkül lehetett, az országgyűlésnek kimerítő jelentést tett; ás az országgyűlés csak ezen jelentésnek beérkezése után határozott úgy az ujonezállitás kérdése, mint az ujonezok száma és az állítás módja és föltételei iránt. Jelenleg felelős kormányunk levén, annak szüksége fen nem forog, hogy őfelsége e tárgyban az adatok közlése végett külön küldöttet bocsásson az országgyűléshez. Nézetem szerint országos bizottság sem kívántatik, mert nekem ugy látszik, hogy a jelen kérdés azon alakban, melyben tárgyaltatik, mely t. i. a felelős kormánynak a törvény rendeleteitől eltérés miatt adandó indemnitásra van irányozva, kizárólag a képviselőház elé tartozik, mert a felelős kormánynak a törvény megsértéséért feleletre vonása iránti határozat a képviselőház kizárólagos illetékessége köréhez tartozik. E kérdést azonban nem vitatom ; elégnek tartom fölemlíteni, hogy a minisztérium tagja a felső s alsó háznak is, s így a megkívántató adatokat ugy itt, mint ott, a mint az illető ház kívánni fogja, közvetlenül előterjesztheti. De az. hogy a ház bizottságot küldjön ki, melynek a minisztérium az eddigi szokás szerint kimeritőleg előadja a szükség tárgyára vonatkozó adatokat, s hogy a bizottság mindazokról kimerítő jelentést tegyen, miket az állam veszélye nélkül nyilvánosságra lehet hozni, nézetem szerint mellőzhetlen, s annyival inkább mellőzhetlen, mert ezt egy részben maga a minisztérium is már megajánlotta. Lehet-e azután és kellend-e a minisztériumnak fölhatalmazást adni az ujonezok állítására? mily száma legyen a kiállítandó ujonezoknak ? csak ezen jelentés beérkezte után lehetend majd meghatározni; úgy szintén akkor lehetend csak megállapítani a minisztériumnak adandó fölhatalmazásnak korlátait, t. i. az ujonezok állításának módját és föltételeit, a melyek minden országgyűléseken eddig magával az ujonezállitás kérdésével egyszerre és egyidejűleg szoktak tárgyaltatni, Én azért a minisztérium által előterjesztett határozati javaslat részleteinek tárgyalásába — ámbár azokra nézve több észrevételem van — nem bocsátkozom, hanem a következő indítványt vagyok bátor előterjeszteni : „Indítvány a minisztérium által az ujonezállitás iránt előterjesztett határozati javaslat tárgyában. „Miután alkotmányunk szerint ujonezállitás csak koronás király által szentesitett országos törvény által rendeltethetik el, és csak annak folytán foganatosittathatik, s az eltérést ez alkotmányos elvtől egyedül az ország és trón biztonságát rendkivül veszélyeztető körülmények indokolhatnák : válaszszon a ház egy 15 tagból álló bizottságot, mely a nemzet buzgó óhajtása szerint remélhetőleg nem sokára történendő királyi koronázás előtt azonnal végrehajtandó ujonczállitásnak az ország és trón védelmére mulaszthatlan szükségét tárgyazó azon adatokat, azon módon, mint az az 1830. és 1840. évi országgyűléseken történt, a minisztériumtól megtudván, mindazokról, miknek nyilvánítása a közállományra nézve nem káros, a