Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-96

216 XCVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 2. 1867.) is gyakorolják: ha tehát megemlitjük a városokat itt, akkor a városokat is megfosztjuk ezen jogtól, melyet nálok meg akarunk hagyni, s melyet a megyéknek is vissza akarunk adni, csak hogy most a megyénél ezt tenni nem lehet, mert az ujabb kivetés sok bajjal jár. Hogy a városok a magok költségeiket most nehezebben viselik, az igen természetes, mert a városoknak előbbi időkben sok olyan jövedelmeik voltak, a melyek tőlök elvétettek. Ilyen volt a legtöbb városban az accise, ilyen volt a laudimium, ilyen a birói illetékek: ezeket az állam mind elvette tolok s az állam pénztárába adatta be, pedig a városok költségei most nem kevesebbek; és e tekintetben a városoknak méltó panaszuk van. Ezen oly módon remélünk segíthetni, hogy a midőn a miniszter behajtja az adókat, a városoknak költségvetéseit és e részbeli fölterjesztéseit figyelembe veszi, és az esetben, ha a város törvénykezési költségeit a rendes jövedelmekből nem győzi, a minisztérium ád neki a közös költségekből segélyt. (Közbeszólás balról: Hiszen azt kívánjuk!) Tudom, hogy ezt méltóztatnak kívánni, de ezen szóval: „szabad királyi városok", melyet a szerkezetbe fölvétetni kívánnak, a dolgon egészen segítve nem lenne. Csak kérdés, szükséges-e ezt itt külön kimondani ? Ha szükséges, nem ellenzem, ha megnyugtatásul fog szolgálni; ámbár fölteszem a minisztériumról, hogy ha ki nem mondatnék is, mindenesetre meg fogja tenni. De azt nem tartom kivihetőnek, hogy a jelen év folyamára azok a jövedelmek, melyek e czim alatt a városok pénztárába befolytak, nekik visszarendeltessenek, mert ezek a jövedelmek, melyek hoc titulo valaha a város pénztárába befolytak, most, mennyiségre nézve, sokkal nagyobbak. Az accise tízszer annyi, a laudinium, az illetékek sokkal nagyobbak. A városoknak abban lehet méltó panaszuk, hogy jövedelmök elvétetett, a nélkül, hogy költségeik kevesbedtek volna. A minisztérium majd a városoknak törvénykezési költségeik fedezésére a befolyt adókból belátása és czélszerü kiszámítás szerint segélyt fog nyújtani: és ha ezt a határozatban megemlitetni kívánják, én szívesen rá állok. (Helyeslés.) GhyCZy Kálmán: Ha elfogadtatik az indítvány, akkor nem szólok. (Fogadjuk el!) Egyébiránt a dolog felvilágosítására nézve jó lesz, ha néhány szótkoczkáztatok. Azl848-ki esztendő előtt a megyei, kerületi törvényhatóságok és a városok is minden közigazgatási és igazságszolgáltatási költségeiket magok saját körükben viselek. E részben tehát megvolt az egyformaság, igazságtalanság egy részről sem kö vettetett el. Ha így marad a szerkezet, a mint az eredetileg javasolva van, akkor most az előttünk levő tíz hóban igazságtalanság fog a városokon elkövettetni, s oly igazságtalanság, melynek valóságát a most megszűnt nem törvényes kormány is működésének utolsó idejében már elismerte, mert a városoknak több ezer forint pótlásokat utalványozott. Most minden adót egyformán fizetnek a városi és megyei lakosok, s ezen állami adók az állam pénztárába jönnek; ezen állami pénztárból a megyék és kerületek mind közigazgatási, mind igazságszolgáltatási költségeiknek pótlását meg fogják kapni. A városok ellenben egészen elmelló'ztetvén a határozati javaslatban, nem csak közigazgatási költségeiknek födözésére nem nyernek semmit, hanem az egész igazságszolgáltatás költségeit a magok körében magok viselendik. A közigazgatási költségekre nézve ezt nem tartom igazságtalannak, mert a város egyszersmind község, s igy mint községnek vannak saját kiadásai is, a melyeket épen ugy mint más községek viselni tartozik; de az igazságszolgáltatásra nézve egészen máskép áll a dolog. S ha a megyei s kerületi hatóságoknak ezen költségeik megtéríttetnek, lehetlen azon költségek megtérítését a városoktól is megtagadni. Mennyire kelljen e részben menni, nehéz itt tüzetesen meghatározni; ez indítványnak czélja is az, hogy méltányos megtérítéséről ezen költségeknek a pénzügyminiszter gondoskodjék. Mncs itt határozott szabály kimondva; csak, hogy a körülményekhez képest igazságosan és méltányosan intézkedjék a minisztérium, az kívántatik. A mi azt illeti, hogy a módositvány elején csak a városok említtetnek s később a városokon kívül az első biróságu hatósággal ellátott többi községek is, ennek oka csak az, mert a módositvány elején egy történeti deductio adatik elő a megyei s kerületi hatóságoknak e részbeli múlt állapotjáról, és mind ez áll a sz. k. városokra is, de nem az első biróságu hatóságokat ellátott községekre ; a mi azonban az igazságszolgáltatási költségek pótlását illeti, miután ezeket a községek magok körében magok viselik, és igy szintén igazságtalanul terheltetnek, ezekre is a pótlás jótékonyságát ki kell terjeszteni. Én tehát hivatkozva azokra, miket Pest belvárosa érdemes képviselője beszédének végén előterjesztetett, midőn ezen költségeknek pótlását méltányosnak ő is elismerte, Tisza Kálmán módositványát elfogadtatni kérem. Deák Ferencz: A dolog eszméjére nézve a különböző vélemények megszűntek, mert az, hogy a királyi városok törvénykezési költségei figyelembe vétessenek, és a kormány gondoskodjék azok méltányos pótlásáról, arra nézve nézetkülönbség nincs. En csak a szerkezet ellen szólalok fel. Nem azt az észrevételt tettem előbb, hogy a városok és első biróságu községek nincsenek az elején említve, hanem azt hittem és hiszem most is, hogy a 3-dik §-ban csupán a megyékről kell szólani és