Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-96

XCVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 2. 1867.) 217 nem kell a városokat fölemlíteni. A harmadik szakaszban elmondjuk, hogy a megyéknek ez a joga megvolt, most nincs meg, azt pótolni kell. Aztán igen is, külön a negyedik szakaszban szól­junk a királyi városokról, s mondjuk : „A szab. kir. városoknak azon joga, melyet községi költsé­geiknek megállapítására, kivetésére és behajtására nézve 1848 előtt gyakoroltak s jelenleg is gyako­rolnak, továbbra is fentartatik. Mivel azonban a szab. kir. városoktól, s az első bírósági községektől azon jövedelmi források, melyekbó'1 a törvényke­zési költséget fedezték, nagyrészt elvétettek, s je­lenleg vissza nem adathatnak, a minisztérium fog gondoskodni, hogy a mennyire az emiitett váro­sok és községek jövedelmei a törvénykezési költ­ségek elviselésére elégtelenek, azok ezen évnek hátralevő' részére a mulhatlanul szükséges segé­lyezést az állampénztárból kapják meg." Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Méltóztassék megengedni, hogy néhány szóval elmondjam, miképen fogta föl a minisztérium e kérdést. Tagadhatlan, hogy a megyéknek és ke­rületeknek mindazon költségei, melyeket régibb időkben háziadó utján fedeztek, jelenleg a már ki­vetett egyenes adókban benfoglaltatnak; ennél­fogva azon szempontból indult ki a minisztérium, hogy hiányos és hibás eljárás lenne, ha a megyék visszaállíttatván előbbi jogaik gyakorlatába, azon­nal az egyenes adón kívül a, házi adót is kivetnék, mert ez kétszeres terheltetés lenne, annál inkább, miután ezen tiz hónapban már ezen egyenes adók­ból a házi adó letudható nem lenne : és ezért kért a minisztérium fölhatalmazást arra, hogy ezen tiz hónapra a házi adó kivetése egészen mellőztessék. Igen természetes, hogy a minisztérium osztja azon alkotmányos elvet, melyet a megyék gyakoroltak, hogy saját házi szükségleteikre házi adót vethes­senek ki. De itt nem az a kérdés, hanem, hogy az 1868-dik évre meghatározandó államköltségvetés­ben már ezen költségek, melyek Magyarország­ban öt milliót meghaladnak, kivettetni nem fognak, s ennélfogva ennyivel az egyenes adók kevesbülni fognak; a királyi városoknak, melyek amaz előny­ben nem részesülnek, midőn az 1868-diki budget­ben meg fog állapíttatni az egyenes adóösszeg, annyival csekélyebb lesz az 6' terhök, s ennélfogva azon költségek, melyeket a múlt évben tettek, némi tekintetben meg fognak térülni. Tökéletesen osztom azon nézetet, hogy nem méltányos az előbbi kormánynak azon rendelkezése, mely szerint a sz. kir. városok egyenes adókkal úgy megadóz­tattak, mint a megyék, és azonkívül a törvényke­zési költségek is rajok ruháztattak. Ez méltó pa­naszra adott alkalmat a kir. városoknak; az ó' pa­naszaik tárgy altattak, és mint tudomásom van, ő fölsége, kihez egyes városok több izben folya­KÉPV. H. NAPLÓ. 186 5 / 7 Dl. modtak, bizonyos összeget, azt hiszem, egy fél milliót, szentelt is segélyezésökre. A minisztérium is azon szempontból indult ki, hogy a városok mél­tányos igényeit tekintetbe vévén, ezen tiz hónapra megfelelő segélyezéssel fogja őket ellátni. Azt hiszem, ezen korszakban, midőn csak tiz havi quota kivetéséről és beszedéséről van szó, midőn előttünk áll az adóreformnak behozatala, legegy­szerűbb volna, méltóztatnának megbízni a minisz­térium ezen nyilatkozatában, mely szerint köteles­ségének fogja ismerni, a szab. kir. városok tör­vénykezési költségeire nézve ezen év hátralévő részére méltányos kárpótlást adni. Ha ezt ekként méltóztatnak elfogadni, akkor a t. ház meg lehet nyugodva az iránt, hogy ámbár az átmeneti kor­szak nehézségei közt a teljes osztó igazságot az utolsó határig vinni nem lehet, a minisztérium mindamellett törekedni fog a méltányos és jogos igényeknek mindenütt eleget tenni. (Közhelyeslés.) Vadnay Lajos: T. ház! A városok meg­nyugtatására szükségesnek tartom, hogy Tisza Kálmán t. képviselő társunk indítványát Deák Ferencz képviselő társunk fogalmazása szerint fo­gadjuk el. Nem tartom helyesnek, hogy a 3-ík pontban tegyünk emlitést a szab. kir. városokról és az első bírósággal biró községekről, mert ha azok e pontba foglaltatnának, megfosztanék őket autonomiájoktól; hanem igen is kívánom, hogy ezekről külön pontban szóljunk. Megnyugtatá­somra szolgált a minisztérium részéről történt azon kijelentés, hogy a szab. kir. városok és a rendezett tanácscsal biró községek segélyeztetni fognak: mert hiszen ezek épen azon terhet viselik, s "ép ugy fizetnek adót a megyei közigazgatási és tör­vénykezési szükségek fedezésére; szükségesnek tartom tehát a szab. kir. városok és az első bíró­sággal biró helységek megnyugtatása tekinteté­ből, hogy ezekről külön pontban szóljunk. Csiky Sándor : T. ház! Azon esetben, ha Tisza Kálmán indítványa ugy, a mint azt meg­tette, elfogadtatik, semmi észrevételem nincs. Ha el nem fogadtatnék, és a mint értettem, az előttem szóló t. pénzügyminiszter úrnak előadásából, azok tisztán a sz. k. városokra, nem pedig egyszers­mind az első bírósággal és rendezett tanácscsal ellátott városokra is értetnek: azon esetben, miu­után ezeket az igazságszolgáltatás és törvénykezés költségei szintúgy terhelték, mint a k. városokat, ezek is bele foglaltassanak. BÓniS Sámuel : T. ház! Én előre is kije­lentem, hogy a mennyire Deák Ferencz képviselő úr szerkezete Tisza Kálmán képviselő úr módo­sitványát magában foglalja, s a caél ez által elére­tik, én azt pártolni fogom; hanem úgy látom, hogy egy különbség van a pénzügyminiszter úr előadása és Deák Ferencz úr előadásában: e fölött 28

Next

/
Oldalképek
Tartalom