Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-96

XCVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 2. 1867.) 213 gekről mondatott; de igenis van szó arról — és ezt valósággal a háznak többsége annak idején ki­mondotta — hogy az ilyen kétféle hivatalos mű­ködés meg Bem állhat összeütközés nélkül: azért fölhívom a t. házat, méltóztassék kikerülni a régi állapot alkalmatlan részeit, mert az itt valósággal nem szükséges, és kikerülhető'. Egyes kivételes esetekben ugy is, mint Tisza Kálmán képviselő­társam mondotta, bizonyára a minisztérium meg fogja kapni a kellő igazolás mellett a ház föl­mentését. Ezért pártolom Tisza Kálmán indít­ványát. Besze János: T. ház! Azon reményben, ső't meggyőződésben lévén, hogy e kivételes tíz hónap lefolyása alatt is, melyeknél szomorúbbakat nem képzelhetek se a nemzetre, se a minisztériumra nézve, ügyes tapintattal képes lesz kormányunk mind azon utált finánczokat, zsandárokat és más ilyen a nép által borzadva látott eszközöket mel­lőzni, a szerkezetet pártolom. (Zajos derültség.) Szentkirályi Mór : T. ház! Ezen első sza­kaszban (Zaj. Nem halljuk!) méltóztattak egyhan­gúlag talán — senki legalább ezen sor ellen kifo­gást nem tett — elfogadni a következőket: „a köz­vetett adókat, illetékeket és államegyedáruságo­kat fentarthassa." Már most, kérem, ezen közve­tett adók kivetése és beszedése különös szakkép­zettséget és ügyességet kivan. (Zaj, ellenmondás.) Vegyük föl p. o. a pálinkaadót. Mikor azt mérik, hogy annak hány foka van, hogy ezen fokok sze­rint kivessék, milyen közvetett adót fizessen, erre készült ember szükséges, és nem hiszem, hogy ezt a szokott közegek által, melyek a 48-diki időkből a helyreállítandó megyékbe át fognak menni, tel­jesíttetni lehessen: és azt hiszem, azon kifejezés : „a mennyire mulhatlanul szükséges" épen az ily a,dókra és épen az egyedáruságokra vonatkozik, a melyeknek fentartasát a t. ház már méltóztatott elhatározni. A mi a Böszörményi képviselő úr által fölho­zott nehézséget illeti, hogy t. i. mi föliratainkban kimondottuk, hogy igen nagy nehézséget okozott a,z, hogy kétféle kormány működött 1861-ben, az mostanában nem áll, hanem az akkorra vonatko­zott, midőn azon közegek, melyek az országban működtek, kétféle, lényegesen egymástól külön böző, egy birodalmi és egy magyarországi kor­mány alatt álltak, azért nem bírtak egymással összeférni; most pedig mindnyájan a magyar mi­nisztérium alá lesznek rendelve, és akkor nem fog két kormány működni, hanem ugyanazon kormánynak különböző czélokra alkalmazott, szakképzettséggel bíró egyénei. Ennélfogva az eredeti szerkezetet pártolom. (Helyeslés.) Bernáth Zsigmond: T.ház! Én azt tartom, hogy a nagyon tisztelt minisztérium bőven meg­elégedhetett azon nyilatkozatokkal, melyek e ház­ban ma történtek. Azokból igen is kiveheti azt, hogy e háznak egyik tagja sincs, ki azon ne mű­ködnék és azon ne szorgalmaskodnék, hogy min­den utón és módon lehetségessé tegye a kormány­zást ezen minisztériumnak. (Ugy van!) En leg­alább úgy vettem ki az eddigi felszólalásokból, és alázatosan kérem, minden nyilatkozatomat, mely ez úttal történik, méltóztassék venni mint olyant, a melylyel mindig azt ezélozom, hogy mentül köny­nyebbé, törvényesebbé és kényelmesebbé tehes­sük a minisztérium állását. (Helyeslés.) A mi azon kérdést illeti, mely épen most szőnyegen van, nem fogja tagadhatni senki, hogy igen is sokkal ké­nyelmesebb mód beszedni az adókat, melyek tény­leg fenállanak, melyek szóval kifejeztetnek a mi­niszteri előterjesztvényben, a tényleg fenálló esz­közökkel : mert hiszen tudjuk, ha katona megy valakinek házába, hogy az adót beszedje, ha csak annyi módja van, azt okvetlenül fogja fizetni, nem annyira azért, hogy adóját fizesse, melyet úgy is örömest fizet, hanem azért, hogy azon eszközt tá­volítsa el a házából, a melylyel az behajtatik. (Derültség); de méltóztassanak figyelembe venni azt is, hogy a rögtön következendő szakaszban már az is ben van, hogy a megyei hatóságok és azoknak tisztviselői segédkezet fognak nyújtani és nyújtsanak ugyanazon adóknak behajtására. Én ugyan nem attól félek, hogy azon tisztviselők nem fognak segédkezet nyújtani, mert ha azoknak a bizottság parancsolni fog, okvetlenül fogják kö­telességüket teljesíteni, a mint ismerjük a régibb időkből; hanem félek igen is attól, hogy ha áta­lánosan azt mondjuk ki, hogy a törvényhatóság felelős lesz a beszedésért, akkor a bizottságok nem fognak alakulni, mert igen sok egyéniség fog ta­lálkozni, ki az ily felelősséget semmi esetre el nem fogadja. Egyébiránt a t. ház fog erről határozni, és természetesen akkor a t. ház határozata előtt meg fog hódolni. A mi azon további előadást illeti, melyet Pest városának egyik t. követje mondott, hogy t. i. azért nem lehet beszedni ezen adókat civilis jurisdictio egyénei által, mert azok ezen adókat meghatá­rozni nem tudják: hiszen előleg meg van mondva, hogy már meghatározott adókat kivan beszedni a minisztérium; tehát semmi kötelessége nem lesz a civilis exequensnek, nem lesz kötelessége, hogy pél­dául a szeszt mérje vagy egyebet, hanem ő csak a meghatározott adókat fogja behajtani. Én tehát az indítványt igen is elfogadhatónak találom. (Szavazzunk!) Elnök : Nem lévén senki följegyezve, ki föl kívánna szólalni, szavazás alá bocsátom az ügyet. Méltóztassanak azok, kik a módositvány ellenében az eredeti szerkezetet kívánják megtartani, Mái-

Next

/
Oldalképek
Tartalom