Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.

Ülésnapok - 1865-96

XCVI. ORSZÁGOS ÜLÉS. (Marcz. 2. 1867.) 211 mint eddig is voltak, ugy természetesen ezentúl is lesznek közös költségek, melyeket ép úgy kell fedezni, mint minden egyéb szükségletét a hazának és államnak: ilyen a sereg, ilyen az udvartartás; és ezeket a költségeket minden perczben födözni kell. Méltóztassanak tehát figyelembe venni a miniszteri kormányzat főbb elvét: a felelősséget. A felelősség csak úgy jár, ha határozottan, ha őszintén szól a minisztérium mindenkor mind fel-, mind lefelé. (Elénk helyeslés.) Méltóztassanak egy pénzügyéi* állását fölvenni, a ki e szerint, ha ez kihagyatik, jó lelkiismerettel egy garast sem küldhet se az udvartartásra, se akármiféle néven nevezendő közös költségre, mert ez különben e szakaszban nem értethetik. Midőn a minisztérium egy részről kijelenti azt, hogy jövendőre semmiféle elvnek praejudicálni nem akar; más részről kén és elvárja azoktól, kiknek méltányos fölfogását most volt szerencséje tapasztalni, hogy azon lehetőséget megadni méltóztatnak a minisztériumnak, hogy ne látszassák saját akaratából tenni azt, mit a parancsoló szükség, a dolgok helyzete és természete megkíván : méltóztassanak megnyugodni ezen szerkezetben. Ujolag kijelentem, hogy ez absolute nem akar praejudicálni jövendő kérdéseknek, melyek majd tüzetesen fognak tárgyaltatni, a mikor majd mindenki el fogja mondhatni azok iránt nézeteit. (Helyeslés.) Patay István: Tisztelt ház! Nekem nem volt szándékom fölszólalni; de miután a miniszterelnök úr már a közös költségek közül némelyeket előhozott, a hátam borsódzni kezd, mert minden közös túrós. (Zaj.) Eszembe jutott, vajon a muszkavezető uraknak, s a múlt kormányzat hivatalnokainak nyugdijaira elfecsérlett százezerek oda fognak-e számittatni a közös költségekhez ? (Nagy zaj.) Én csak ezt akartam kérdeni, s ezért emeltem szót. Csiky Sándor: Tisztelt ház ! Ki kell jelentenem, hogy az előttem fölolvasott módosítását a pontnak, a mint azt Tisza Kálmán előadta, egész terjedelmében lelkem mélyéből pártolom, mivel ezen tétel alatt, hogy közös költségek fedezésére is fordíttassanak a behajtandó adók, oly valami mondatik, mit nem ismerünk. Magyarország törvényeiben, melyek ekkoráig ismeretesek, ily adók neme és közös teherviselés nem foglaltatik. Hallottam, hogy az udvartartás költségeit vagyunk kötelesek fedezni. Az udvartartás költségeit? Hát nem gondoskodott-e azokról a magyar törvényhozás ? Hát nincsenek koronajószágok, hát bányák nincsenek a magyar király szükségeinek fedezésére? (Közbeszólás: A 48-diki törvények is szólnak az udvartartás költségeiről!) Tudom, hogy az 1848diki törvényekben is tétetik erről említés; de hát akkor tartassanak meg a 48-diki törvények világosan és minden pontban, ugy a mint kell. Ennek í megtörténte után a nemzet gondoskodik arról, hogy az 1848-diki törvények második törvényczikkelyében kijelölt három millió— mert annyi az évi budgete a magyar királynak — a ház által megajánl-' tassék. De az alkotmányos törvények eddig csak elméletileg vannak elismerve, tettleg még nem léteznek, ezeknek sorából semmi egyéb sincs életbe léptetve, mint a független felelős magyar minisztérium : ez ki van nevezve, ezt üdvözöljük; de törvényeink közül még véghetetlen nagy azoknak száma, a melyek eddig végrehajtva és teljesítve nem lettek. A mi különösen a közös költségeket illeti, ezek alatt egyebet nem érthetünk, mint a melyeket a 67-es bizottság, munkálatában, közösek gyanánt mondott ki: ha tehát mi a közös költségeket itt elfogadnék , ez által már előleg azon munkálatot is elfogadnék , azon munkálatot , a mely ekkoráig itt tárgyalás alá sem vétetett és a mely iránt hogy mit fog a ház határozni, csak a jövendő fogja megmutatni. A miniszter urak azt méltóztatnak mondani, hogy ezen kitételtől: „közös költségekre fordítandó adókat" nem lehet tartani, minthogy az által se az alkotmány, se a törvények megsértve nincsenek, hanem inkább az alkotmány helyreállittása czéloztatik, és csak ezen czél elérése végett kívánják ezen kitételt meghagyatni; miután azonban nekünk az iránt aggodalmunk van, hogy miképen fog ezen kitétel értelmeztetni: nagyon kérném, hogy a mi megnyugtatásunkra a módositványt méltóztatnának elfogadni. Elnök: Nem lévén senki följegyezve, a t. képviselőházat szavazásra szólítom föl. Azok, kik a a beadott módositvány ellenében az eredeti szerkezetet kívánják megtartani, méltóztassanak fölkelni. (Megtörténik.) A többség a szerkezetet kívánja megtartani. Ráday László gr. jegyző (olvassa Tisza Kálmán módositványát, mely szerint a határozati javaslat 1-sö pontjának 10-dik sorából e szavak: „és kölcsönös leszámítás," továbbá az ezen pont utolsósorában foglalt ezen szavak: „a tényleg fenáttó gyakorlati szabályok szerint" hagyassanak, ki.) Az első módositvány tehát az, hogy azon szavak: „és kölcsönös leszámítás* hagyassanak ki. Elnök: Senki sem kivan hozzászólani? (Senki sem jelentkezik) A kik tehát a szerkezetet meg akarják tartani, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A szerkezet marad. Ráday László gr. jegyző: A másik módositvány, hogy e szavak: „a tényleg fenálló gyakorlati szabályok" hagyassanak ki. TiSZa Kálmán: T. ház! Igazság szerint reményemnek kellene lenni az iránt, hogy ezen módositvány el fog fogadtatni; reményemnek kellene mondom lenni az iránt: mert az igen tisztelt pénzügyminiszter úr is többek között az adóhátralékokra 27* /\B- 3> :-= lo