Képviselőházi napló, 1865. III. kötet • 1866. november 19–1867. marczius 21.
Ülésnapok - 1865-78
LXXVIII. OESZÁGOS ÜLÉS. (Decz. 6. 1866.) 113 nyiben mi szakítani akarunk azon törvénytelen és hívatlan közegekkel, kik mindeddig pénzünkkel és vérünkkel rendelkeznek. Igenis szakítani akarunk azokkal, hogy az ország mind bel, mind kül ügyeinek ránk nézve áldástalan kezelése hova-haniarább megszűnjék, s ez ügyek az illető jogos kezekhez, a magyar nemzet parlamentáris kormányának kezéhez tétessenek vissza. Ezen készakarva igen röviden okadatolt fölfogásomból merített erős meggyőződés az, mely parancsolja nekem, hogy Tisza Kálmán indítványát egész terjedelmében elfogadjam. (Helyeslés a bal oldalon. Szavazzunk!) Tóth Vilmos jegyző: Bartal György ! (Eláll! Eláll!) Bartal György: T. ház ! Egynéhány szóval kívánom csak szavazatomat indokolni. A múlt ülésszak tárgyalása folytán alkalmam volt kifejteni azon álláspontot, melyet én t. képviselőtársam Deák Ferencz indítványának első része irányában elfoglalok; miért is annál inkább fölmentve érzem magamat a morális kötelezettségtől, a legutóbb érkezett kir. leirat taglalásába, illetőteg védelmébe bocsátkozni: mert ezúttal már ugyanezen indítvány második része kilátásba helyezi azt, hogy a t. ház a kegy. kir. leiratban foglaltakat kellő figyelemmel és tisztelettel fontolóra veendi akkor, midőn a 67-es bizottság javaslatát elkészitendi; és mert ezen kegy. leirat tüzetesen, habár szokatlan, de félre nem ismerhető jó akarattal vonatkozva a 15-ös bizottság munkálatára, sőt annak nagy részét elfogadhatónak kijelentve, véleményem szerint érdemleg csak is a 67-es bizottság leendő javaslatával egyetemben és szoros összefüggésben leendtárgyalható. Ez okból is, illő tekintettel a t. háznak már kimerült türelmére, fölöslegesnek tartottam azok czáfolatába bocsátkozni, a mik e háznak jobb és bal oldaláról többé-kevesbbé futólag a kir. leirat ellen elmondattak ; és így észrevételeimet az alkalomra fentartva, melyet az általam kiemelt indítvány kijelöl: ezúttal egyszerűen kijelentem, hogy annak elfogadására, mint nézeteimhez legközelebb állóra fogok szavazni. (Szavazzunk! Szavazzunk!) Ráday László gr. jegyző: Nagy Ignácz! (Nincs jelen! Szavazzunk !) Tóth Vilmos jegyző: Simay Gergely ! (Eláll! Eláll!) Elnök: T. ház! Távol legyen tőlem a szándék , túlterjeszkedni azon jogkörön, melyet a t. ház megbízásából itt mai nap gyakorolni szerencsém van. Nem akarok tehát semmi tekintetben oda hatni, hogy ha még nem méltóztatnak az időt elérkezettnek látni, a szavazást már most kitűzzük; azonban reménylem s hiszem, nem fogja a t. ház rósz néven venni tőlem, ha azon majdnem KÉPV. n. NAPLÓ 186 5 / 6 . III. 1 átalánosnak mutatkozó kívánsággal szemben, hogy már végeznök be a tanácskozást, azt bátorkodom javasolni , méltóztassanak megengedni, hogy olvastassanak föl a fölirottak nevei: mert így senki sem állhat el, nem tudván, vajon a rá következők [ elállanak-e. Ha sikerűi, jól van; ha pedig nem, | akkor méltóztassanak tovább szólani. (Helyeslés.) Tóth Vilmos jegyző: Simay Gergely ! (Eláll! Eláll!) Simay Gergely: Nagyon elbizakodottnak kellene lennem, t. ház, ha hinném, hogy oly sok jeles szónok után, kik a szőnyegen levő, és a szőnyegen nem levő tárgyat is egészen a legapróbb részletekig kimerítették, fölszólalásommal egyik, vagy másik indítványt erősíthetem, vagy gyöngíthetem; (Eláll! Eláll! Zaj.) de engedje meg a t. ház, hogy azon kötelességet, melyet küldőim bizodalma rám rótt, ily fontos kérdésben nem csak egyszerű szavazattal, hanem vélnményemnek bár rövid indokolásával teljesíthessem. Nem akarok a k. kir. leirat taglalásába bocsátkozni ; kiaknázták már az előttem szólók annak minden fény- és árnyoldalait elannyira, hogy ha e hálátlan munkára adnám magamat, (Szavazzunk! Zaj. Elíü!!) részemről bizonyosan nem maradna fen más, mint megvizsgálni, vajon ezen kir. leirat czimében is nincs-e valami hiány? Szorítkozom tehát, és pedig röviden, egyedül a vita tárgyára : a két indítvány közötti ellentétre. (Zaj. Szavazzunk!) Egyik indítvány a leérkezett kir. leirat után nem tartja lehetőnek, a jogfolytonosság megsértése nélkül, a további munkálkodást, míg a másik indítvány, a ház eddigi határozata és fölirataiban kijelentett nyilatkozatai alapján, a munkálkodás folytatását szükségesnek látja. Részemről, őszintén meg kell vallanom, igen óhajtottam volna, ha ezen része mindkét indítványnak elmaradhatott volna; (Szavaziunk! Zaj. Eláll!) de miután ez tárgyalás alatt áll, nem tartózkodom kijelenteni, hogy az első indítványt pártolók által elmondott elvek egyike sem győzött meg engem a munkálkodás megszüntetésének akár ok-, akár czélszerűsége, annál kevésbbé a felől, hogy egy olyan eljárás, a politikai következetességnek — mely előttem egy országgyűlést illetőleg igen nagy súlylyal bir — kellő mértékét megütné. (Zaj. Szavazzunk !) A munkálkodás megszüntetése mellett indokul fölhozatik a jogfolytonosság megsértése : mire bátor vagyok megjegyezni, hogy a jogfolytonosság megsértethetik vagy az által, ha bizonyos munkálkodás, mely a jogfolytonosság elvével ellenkezik , megkezdetik, vagy pedig, ha bizonyos munkálkodás folytatásánál nem tartatik meg azon határvonal, azon demarcationalis linea, melyen túl a munkálat folytatása a jogfolytonosság sérelme, 15
