Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.

Ülésnapok - 1865-53

LIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. / < gyeztették magokat, szintén visszalépnek; ellenkező esetben kénytelen vagyok véleményemet előadni, annyival inkább, mert a bizottság véleménye, mely hozzájárulásommal keletkezett, többek által a vizsgálati adatoknak egyoldalú idézése által támadtatott meg. A tisztviselők által gyakorolt pressio kérdésére nézve, melylyel több előttem szóló tisztelt képviselőtá rSeiirn R választ ás meg-semmisitésére adott véleményöket alapították, egész átalánosságban tekintve, nem tartózkodom az igazság érdekében kijelenteni, hogy a tisztviselőknek a választásokra való befolyása dolgában, mind a 61-iki, mind a mostani választások alkalmával, országszerte mondhatjuk, hogy idylli állapotot éltünk. Hasonlítsuk össze e tekintetben a mi választásainkat más alkotmányos vagy akár parlamenti kormányu országokéival, s az igazság kötelez kimondani, hogy a mi választásainknál a tisztviselők befolyása vagy nyomása nem alkalmaztatott, (Zaj. Ellenmondás. Helyeslés) s a kormány mindkét esetben tartózkodása által arra adott alkalmat, hogy a választások a közvélemény tiszta kifejezését mutassák elő. Sőt maga azon körülmény, hogy az országgyűlés szótárában, mely pedig elég bő. mai napig sincs e fogalom kifejezésére magyar szavunk, s kénytelenek vagyunk a pressiót használni, mutatja, hogy a választásoknál , országszerte és átalánosan értve, nem sok bajunk volt vele. A mi a jelen esetet illeti, azt hiszem, előttem, mint bíró előtt, az a kérdés:van-e szükség vagy ok a választás megsemmisitésére oly czélból, hogy azon választók, kik a hivatalnokok törvénytelen erőszakolása miatt választási szabadságukkal nem élhettek, a választási jog szabad gyakorlatába, a megsemmisítés utján visszahelyeztessenek ? És e tekintetben kénytelen vagyok határozottan kinyilatkoztatni, hogy a vizsgálati iratok által semmi oly tény, s a számos vádak közt egyetlenegy eset sincs akként bizonyítva, mely mint birőt meggyőzött volna, hogy a választói jog szabad gyakorlatában valaki korlátoltatott a tisztviselő fenyegető beavatkozása miatt. Vannak ugyan egyes tanúk, kikily adatokról tanúskodnak, de annak megjegyzése mellett, hogy mint egyes tanuk vallomásai a bizottság által teljes próbául nem vétethettek, még azon tekintet is csökkenti a tanúskodások hitelét, hogy midőn a pártoskodás minden eszköze, politikai elv, vallás, pénz belevegyül a korteskedésbe, akkor bizony, a mint a tapasztalás mutatja, van tanú pro és contra, történt és nem történt dolgokt

ra, mint ezt — hogy mást ne említsek — Kende Kamit képviselőtársunk vizsgálati esete megmutatta, hol 30—40 ember ugyanazon tények fölött tökéletesen ellenkezőkép tanúskodott. A mi a választás megsemmisítésének indokául fölhozott egyes eseteket illeti, mint az igazoló bizottság tagjának az adatok közelről megbirálása által bővebb módom levén a választások elleni panaszok érdeniébe belátni, azt tapasztaltam, hogy a választások elleni panaszok kilencz tized része arra van számítva, hogy a körülmények nagyítása és elferdítése által a házat félrevezessék. Ily esetpéldául a három esküdt szerepeltetése, kik mind a vádban, mind a tisztelt szónokok előadásaiban folyvást mint esküdtek, mint hivatalnokok szerepelnek a választás egész folyama alatt, holott az ily tiszteletbeli esküdtségek az egész megyében a választás előtt egy hóval megszüntettek, s az ötven közül összesen nyoleznak s ezek közt több ellenpártinak újból kineveztetése s egynek, mint panaszoltatik, előléptetése, az alispánok javaslatára a választások után 3—-4 hónapra történt. Ezek tehát nem levén akkor semmi hivatalban, még tiszteletbeliben sem, pressiót nem gyakorolhattak, s azoknak ily szerepben való bemutatása mesterséges félrevezetésünkre volt számítva. Állíttatott továbbá, hogy a megválasztott képviselő mellett bizonyító tanúk mind negatív bizonyságot tesznek, s igj az ellenkező positív bizonyítványok elíen semmi bizonylatot nem szolgáltathatnak. Méltóztassék rólunk, kiket a t. ház bizalma e fontos birói functióra az igazolási bizottságba rendelt, annyi birói tapasztalást föltenni, hogy negativ tanúk bizonyságát véleményünkre irányadó figyelembe csak ott vettük, a hol annak helye volt, a hol tanúságaik arra valók voltak. Ily eset például, midőn némely vádlópártí tanú olyat vall, hogy ő bizonyos, meg sem nevezett egyéntől azt hallotta, hogy ezen hivatalnok ezen meg ezen községekben járt.s ott abirót és népet Czebriánpártjára capacitálta; tehát hallomás után állit: s ennek ellenében az illető községi bírák és lakosok bizonyítják, hogy nálok azon hivatalnok soha sem fordult meg. Ez esetben, nézetem szerint, negatív tanú a hallomásból beszélő, és positív az utóbbi. Hasonló félremagyarázás utján lehet a választás érvénye dolgában említésbe hozni a Veldingféle bizonyítványt, melynek körülményei a választás után történt dolgokra vonatkoznak, s bizonyíthatnak a kérdéses utibiztos különben is iszákos természetének egyéb hiányaira is, de a választás dolgával semmi kapcsolatban nincsenek: e bizouyitvány tehát csak is mint erkölcsi hatás eszköze használható. Még erőszakosabb következtetés az , hogy épen ezen egyén gyakorolt volna legnagyobb befolyást a választásra. Nekem ugyan, ha saját tapasztalásomat veszem alapul — és azt hiszem, az emberek még sem különbözhetnek oly nagyon egymástól— az a nézetem, hogy az a tisztviselő, kinek a dolog termé-