Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.

Ülésnapok - 1865-52

III. ORSZÁGOS ÜLÉS. 59 bizottsági tagok azok közül voltak kiválasztva vagy legalább kijelölve. Ez véleményem , melyet azért nem terjesztek föl mint pótinditványt, mert a szerb többség azt nem találta opportunnak, remélvén, hogy az országgyűlés e kérdésben — mely a legfontosabb — határozat nélkül is az igazság és testvériség elvei szerint fog eljárni. E reményben én sem szavazok a pótinditvány mellett. Elnök : Tehát uj indítványt kivan a képviselő ur tenni? Miletics Szvetozár : Nem! Dimitrievics Milos : Első föliratában azt méltóztatott a t. ház kimondani, hogy a nemzetiségek méltányos igényeit az igazság és testvériség alapján kivánja megoldani. Az elfogadott alap a legtermészetesebb és e szerint a legigazságosabb ; s ezen alapnak még azon kitűnő előnye van, hogy közös multunknak és az érdekegységnek megfelelve , már előre is biztosítékot nyújt arra nézve, hogy ezen kérdés a haza érdekeinek megsértése nélkül közmegelégedéssel fog megoldatni. (Helyeslés.) Bennem a nemzetiségi kérdés aggodalmat nem gerjeszt. Testvér és testvér között jogaik miatt vita és per támadhat; de ezt félbe kell szakasztani akkor és addig, a mig a közös örökség egy második vagy harmadik irányában forog kérdésben. (Tetszés.) E közös örökség alatt a hazát értem, melynek érdekét minden érdek elé kell helyeznünk : mert a haza érdeke azon kapocs, mély bennünket hazafiakká és testvérekké tesz. Ha e kapcsot tágítjuk, nem vagyunk hazafiak, nem vagyunk testvérek, és következőleg a hazától mit sem kérhetünk. Oda kell tehát nézetem szerint mindenek előtt törekednünk, hogy a hazát boldoggá tegyük. Teljesítse kiki kötelességét; és ha híven teljesítette kötelességét, annak idejében mint jó testvérek könynyen megosztozhatunk az osztályrészen. (Helyeslés.) Ezen nézetek által vezéreltetve, azt vélem , a nemzetiségekre nézve a jelen körülmények között a legjobb és legegyszerűbb politika volna várni, remélni és bízni; sőt, mint az ügyek folyama bizonyítja , már nem is kell várni, sem remélni, csak bizni : mert ime az országgyűlés első föliratában adott szavát tettleg beváltotta, inert intézkedett arról, hogy egy bizottság, mely a nemzetiségek ügyét fogja rendezni, megalakuljon. Addig, mig ez kiküldve nem lesz, legyünk bizalommal egymás irányában s várjuk be a bizottság előterjesztését. Bocsánat ezen eltérésért. Mindezeket azért hoztam föl, hogy nézetemet a beadott indítványról indokoljam. Én az indítványt elvben pártolom : mert meg vagyok győződve, hogy a tisztelt ház, ha a bizottság megalakítására kerül a sor, tekintettel ^esz a nemzetiségekre. Dé nem pártolhatom ezen indítványt a kivitelben : mert az nem a ház, hanem a tanácskozmányok fóruma elé tartozik. (Helyeslés.) Ott tág tér nyilik kölcsönös értekezletek utján arra , hogy egyik s másik nemzetiségből többen választassanak a bizottságba. Engem sem különös érdemeim tekintetéből tisztelt meg a ház a jegyzői tisztséggel, hanem a háza jegyzők választásakor is különös tekintettel volt a szerbek és románok iránt. E tényeket constatálva, az indítvány ellen szavazok , s azt javaslom, hogy a házszabályok értelmében vettessék el. (Helyeslés.) Millutinovics Szvetozár : Tisztelt ház ! Közjogilag való , hogy a hazánkban létező nemzetiségek nincsenek itt elkülönítve képviselve, hanem mi itt csak összességöket képviseljük. Azért is a szőnyegre került módositvány nagy ellenszenvre talált. De az is bizonyos , hogy a nem magyarajkú nemzetiségek a tisztelt házban mindnyájunk által képviselve , nem mint kérelmezők , hanem mint igénylők, mint közreműködők állanak, mert ez az alkotmányunk gyöngyét képező jogegyenlőség elvének természetes kifolyása. Midőn tehát most alkalom nyilik alkotmányunk védpajzsa alatt az egyenlőség és viszonosság elvét, melylyel a válás zföliratunkban kimondott testvériesség karöltve jár, a nemzetiségek terén is alkalmazni : igen kívánatos és czélszerű, hogy a törvényjavaslat kidolgozásánál a nemzetiségek ne csak meghallgattassanak , hanem mint érdekelt tényezők közvetlenül is befolyjanak. Talán ez értelemben fogta föl a módositványt tevő ur módositványát, s csak is ez értelemben pártolom. Azért is, a módositványban követett arányhoz nem ragaszkodva, várok, és bízom a tisztelt házban, hogy a kérdés nagy horderejű jelentőségétől vezéreltetve, a bizottság alakitását akként fogja eszközölni, hogy ott alkalom és tér nyujtassék e kérdést minden oldah'ól megvitatni és tökéletesen kimeríteni. (Helyeslés) Wlád Alajos: T. ház! Nem akarok olajat önteni a tűzre, Isem éleszteni, hanem csillapitni a viták hevét. Midőn mégis fölszólalok, habár látom, hogy a ház türelme kifogyott, indítva érzem magamat azon kötelesség által, mely nekem sugalja, hogy némely előttem szóló képviselőtársamnak feleljek. Magához a tárgy lényegéhez nem akarok szólni; nem fogok ezúttal a nemzetiségről sem értekezni, mert erre később alkalom fog adatni, nem fogok annyival kevésbbé, mert a ház tagjainak nagy része ezt tüzetesen tanulmányozta, s azt hiszem, tanulmányaikat annak idején e kérdés sikeres megoldására fogják fordítni. A vita lehetőleg éíénk, heves, sőt mondhatom, keserű is volt iiabár kénytelen vagyok kijelenteni, hogy meghnjlom oly komoly és méltóságteljes parlamenti modorban tartott beszédek előtt, '- milyeket Bónis. Nikolics, s többmás képviselő tár8*