Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.

Ülésnapok - 1865-52

LEL ORSZÁGOS ÜLÉS. 55 sék, hogy a nemzetiségeknek külön méltányos igényei legkevésbbé se vétessenek figyelembe; vagy ha az volna benne, hogy ugy küldessék ki a választmány, hogy a különböző nemzetiségek közül egy tag se választassák: akkor érteném azon román képviselő urak fölszólalását, kik magába a nemzetiségi kérdésbe bocsátkoznak be. De minthogy a dolog érdemére nézve mindnyájan egyetértünk ; minthogy azt fölirásunkban is kimondottuk, s ott is ugy van formulázva, hogy a kérdés a kölcsönös igazság , méltányosság s testvériség alapján intéztessék el: nem birom fölfogni. mi lehetett inditó oka azon expectoratióknak. A kérdés itt nem érdemleges, hanem csak a körül forog, hogy határozza-e meg a ház azok számát, kik egyik vagy másik nemzetiség részéről választan dók a választmányba. Engedjék meg azon urak, kik e tekintetben határozott szám megállapítását kívánják, hogy egy érvet hozzak fel azokon kívül, melyek már elmondattak , a mely érv talán rajok nézve különösen döntő lehet. (Halljuk.') A birodalmi tanácsban, a mely most ugyan föl van függesztve, de három évig ülésezett, az országok mint külön országok voltak képviselve, és pedig nem csak ugy voltak képviselve, mint az összes birodalom beolvasztott tagjai, hanem képviselve közvetve, delegatiók utján mindenik ország" saját részére. Tessék példát fölhozni, hogy midőn a birodalmi tanács választmányt küldött ki, vajon azon választmányb egyes országoknak megállapított követei száma szerint minden egyes országból külön tag választatotte ? vagy történt-e reflexió arra, hogy a különböző országok képviselői, kik delegatio utján voltak tagjai a birodalmi tanácsnak, számuk szerint legyenek jogosítva a választásra ? Már ha oly körülmények közt, midőn országok, mint koronaországok, mint potitikai nemzetiségek, és pedig meghatározott számban vannak képviselve, ily reflexió nem történt az egyes országok képviselői létszámára, nem látom át még csak módját sem annak, hogyan követelhetik Magyarországnak, és pedig a szorosan vett Magyarországnak, és nem a magyar korona alá tartozó részeknek egynémely követei, csak azért, mert történetesen nem magyarul, hanem románul, németül, szerbül vagy tótul beszélnek, és mert ez az ő születési nyelvök, hogyan lehet, mondom, követelniük, hogy bizonyos számú arányban legyenek megválasztandók egyik vagy másik választmányba ? S hol van itt a kulcs és a jogalap ? Én egyátalán semmi jogalapot nem látok, hanem igenis látok egy veszedelmes következtetést, t. i. azt, ha egyszer ezen az utón megindulunk, előbb nem fogunk megállani, míg utóvégre a területi kérdésre s az ország földarabolására, megyünk át. Én tehát ezen pótinditványt ugy, amint előterjesztetett, egyátalában nem pártolom, és nem is tartom kivihetőnek, a mint már ki is mondatott; és nem is tartom olyannak, mely bennünket közelebb hozna egymáshoz. Végre is a nemzetiségi kérdéseket nézetem szerint nem az által lehet megoldani, hogy egymást leszavazzuk a választmányokban. Tegyük föl, hogy a különböző nemzetiségek a választmányban többségben volnának, és leszavaznák azokat, a kik kiválólag a magyar nemzetiséghez tartoznak : azt gondolják, ez által segítve lenne a bajon ? Legkevésbbé sem, mert a választmányok csak véleményt készítenek, mely határozattá csak a ház gyűlése által válik. Ezen kérdés olyan, hol egymást inajorizálni nem szabad, hol csak kölcsönös egyetértéssel és méltányos követelések kiegyenlítésével kell és lehet a kérdést megoldani. (Helyeslés.) Én részemről tökéletesen meg vagyok győződve , hogy nagyobb méltányossággal ezentúl sem fogjuk tekintetbe vehetni a nemzetiségek jogos követeléseit, mint eddig történt; de az indítványt egyátalában czélra vezetőnek nem találom, hanem a bizottság előterjesztésére szavazok. ^Helyeslés) Joannovics György jegyző: Czorda Bódog! Czorda Bódog: Elállók ! (Éljenzés.) Joannovics György jegyző: Ráday Gedeon gróf! Ráday Gedeon gr.: En felszólalásomat a.rra kívánom fölhasználni, hogy tisztelettel kérjem a házat azon szívességre, hogy e kellemetlen és kényes kérdésben a vitatkozással hagyjunk föl és szavazzunk; én szólani nem kívánok, és ha a többiek elállanak a szótól, én is elállók. (Felkiáltások: Szavazzunk ! Zaj.) Joannovics György jegyző: Fölolvasom azok névsorát, kik még föl vannak jegyezve : Ráday Gedeon gr.! Ráday Gedeon gr.: Elállók. Joannovics György jegyző: Maníu Aurél! Maniu Aurél: Elállók, ha mindenki eláll. Joannovics György jegyző: Varga Flórián ! Varga Flórián: Én nem állok el. Joannovics György jegyző: Minthogy a szónokok mind csak föltételesen állottak el, Ráday Gedeon grófé a szó. Ráday Gedeon gr.: Babes képviselőtársunk gyanúsította — ha jól fogtam föl — az egész házat; és midőn az egész házat, sőt ezzel — hogy ugy fejezzem ki magamat — az egész hazát gyanúsította, gyanúsította a maga nemzetiségét is. Mind a mellett a gyanúsítás vádját Borlea képviselő másokra akarja hárítani. Én ezt méltányosnak