Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.

Ülésnapok - 1865-52

LEL ORSZÁGOS ÜLÉS. 55 sék, hogy a nemzetiségeknek külön méltányos igényei legkevésbbé se vétessenek figyelembe; vagy ha az volna benne, hogy ugy küldessék ki a választmány, hogy a különböző nemzetiségek közül egy tag se választassák: akkor érteném azon román képviselő urak fölszólalását, kik magába a nemzetiségi kérdésbe bocsátkoznak be. De mint­hogy a dolog érdemére nézve mindnyájan egyet­értünk ; minthogy azt fölirásunkban is kimondot­tuk, s ott is ugy van formulázva, hogy a kérdés a kölcsönös igazság , méltányosság s testvériség alapján intéztessék el: nem birom fölfogni. mi le­hetett inditó oka azon expectoratióknak. A kérdés itt nem érdemleges, hanem csak a körül forog, hogy határozza-e meg a ház azok számát, kik egyik vagy másik nemzetiség részéről választan ­dók a választmányba. Engedjék meg azon urak, kik e tekintetben határozott szám megállapítását kívánják, hogy egy érvet hozzak fel azokon kívül, melyek már elmon­dattak , a mely érv talán rajok nézve különösen döntő lehet. (Halljuk.') A birodalmi tanácsban, a mely most ugyan föl van függesztve, de három évig ülésezett, az országok mint külön országok voltak képviselve, és pedig nem csak ugy voltak képviselve, mint az összes birodalom beolvasztott tagjai, hanem képviselve közvetve, delegatiók ut­ján mindenik ország" saját részére. Tessék példát fölhozni, hogy midőn a birodalmi tanács választ­mányt küldött ki, vajon azon választmányb egyes országoknak megállapított követei száma sze­rint minden egyes országból külön tag választatott­e ? vagy történt-e reflexió arra, hogy a különböző országok képviselői, kik delegatio utján voltak tagjai a birodalmi tanácsnak, számuk szerint le­gyenek jogosítva a választásra ? Már ha oly körül­mények közt, midőn országok, mint koronaorszá­gok, mint potitikai nemzetiségek, és pedig megha­tározott számban vannak képviselve, ily reflexió nem történt az egyes országok képviselői létszá­mára, nem látom át még csak módját sem annak, hogyan követelhetik Magyarországnak, és pedig a szorosan vett Magyarországnak, és nem a magyar korona alá tartozó részeknek egynémely követei, csak azért, mert történetesen nem magyarul, ha­nem románul, németül, szerbül vagy tótul beszél­nek, és mert ez az ő születési nyelvök, hogyan le­het, mondom, követelniük, hogy bizonyos számú arányban legyenek megválasztandók egyik vagy másik választmányba ? S hol van itt a kulcs és a jogalap ? Én egy­átalán semmi jogalapot nem látok, hanem igenis látok egy veszedelmes következtetést, t. i. azt, ha egyszer ezen az utón megindulunk, előbb nem fo­gunk megállani, míg utóvégre a területi kérdésre s az ország földarabolására, megyünk át. Én tehát ezen pótinditványt ugy, amint előterjesztetett, egy­átalában nem pártolom, és nem is tartom kivihe­tőnek, a mint már ki is mondatott; és nem is tar­tom olyannak, mely bennünket közelebb hozna egymáshoz. Végre is a nemzetiségi kérdéseket nézetem szerint nem az által lehet megoldani, hogy egy­mást leszavazzuk a választmányokban. Tegyük föl, hogy a különböző nemzetiségek a választmány­ban többségben volnának, és leszavaznák azokat, a kik kiválólag a magyar nemzetiséghez tartoznak : azt gondolják, ez által segítve lenne a bajon ? Leg­kevésbbé sem, mert a választmányok csak véle­ményt készítenek, mely határozattá csak a ház gyűlése által válik. Ezen kérdés olyan, hol egy­mást inajorizálni nem szabad, hol csak kölcsönös egyetértéssel és méltányos követelések kiegyenlí­tésével kell és lehet a kérdést megoldani. (Helyes­lés.) Én részemről tökéletesen meg vagyok győ­ződve , hogy nagyobb méltányossággal ezentúl sem fogjuk tekintetbe vehetni a nemzetiségek jo­gos követeléseit, mint eddig történt; de az indít­ványt egyátalában czélra vezetőnek nem találom, hanem a bizottság előterjesztésére szavazok. ^He­lyeslés) Joannovics György jegyző: Czorda Bódog! Czorda Bódog: Elállók ! (Éljenzés.) Joannovics György jegyző: Ráday Ge­deon gróf! Ráday Gedeon gr.: En felszólalásomat a.rra kívánom fölhasználni, hogy tisztelettel kérjem a házat azon szívességre, hogy e kellemetlen és ké­nyes kérdésben a vitatkozással hagyjunk föl és szavazzunk; én szólani nem kívánok, és ha a töb­biek elállanak a szótól, én is elállók. (Felkiáltások: Szavazzunk ! Zaj.) Joannovics György jegyző: Fölolvasom azok névsorát, kik még föl vannak jegyezve : Rá­day Gedeon gr.! Ráday Gedeon gr.: Elállók. Joannovics György jegyző: Maníu Aurél! Maniu Aurél: Elállók, ha mindenki eláll. Joannovics György jegyző: Varga Fló­rián ! Varga Flórián: Én nem állok el. Joannovics György jegyző: Minthogy a szónokok mind csak föltételesen állottak el, Ráday Gedeon grófé a szó. Ráday Gedeon gr.: Babes képviselőtár­sunk gyanúsította — ha jól fogtam föl — az egész házat; és midőn az egész házat, sőt ezzel — hogy ugy fejezzem ki magamat — az egész hazát gyanúsította, gyanúsította a maga nemzetiségét is. Mind a mellett a gyanúsítás vádját Borlea képvi­selő másokra akarja hárítani. Én ezt méltányosnak

Next

/
Oldalképek
Tartalom