Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.

Ülésnapok - 1865-49

XLDL OESZÁGOS ÜLÉS. 19 Dimitrievics Milos jegyző: Halász képvi­selő úron van a sor. (Fölkiátiások: Eláll!) Halász Boldizsár: Elállók, de csak föltéte­lesen, ha a többi is eláll. Dimitrievics Milos jegyző: Dedinszky képviselő úron van a sor. Dedinszky József: Elállók. Dimitrievics Milos jegyző: Következik Papp Zsigmond képviselő úr. Papp Zsigmond: Átengedem a szót Keg­levich István gfnak. Keglevich István gr.: Előttem szóló kép­viselőtársaim véleményét épen nem oszthatom . . . (Közbeszólások: Ha élnem áll, akkor sorban szóljanak! Zaj.) Halász Boldizsár: En csak föltételesen ál­lottam el a szótól. (Zaj.) Keglevich István gr.: Föltételesen nem lehet elállani. Halász Boldizsár: Tehát nem tetszik el­állani? Keglevich István gr.: Föltételeket nem is­merek ; ha a sor rajtam lesz, akkor megmondom, szólok-e vagy nem. (Nagy zaj.) Halász Boldizsár : T. ház! Nem fogok visszaélni a t. ház türelmével. Két nagyfontosságú elvet szándékom itt fölállítani : egyik a választás megsemmisítésére, a másik a vizsgálati költségek megtérítésére vonatkozik. Az elsőre vonatkozólag Ürményi képviselő úr mondotta ki különösen a szolgabíró pressiojára vonatkozólag azt az elvet, hogy a szolgabíró nem csak ugy folyhat be a választásra,mint szolgabíró, hanem mint magán egyén. Hisz ha az illető szol­gabíró csak az etetés és itatás költségeit fizette volna ki; ha csak zászlóval ment volna át a má­sik párthoz, de nem ijesztette volna a községi bírákat elcsapással, ha nem szavaznak Babarczyra; ha nem biztatta volna az illetőket a katonaság eltávolításá­val , s hogy az ujonczozásnál kedvezően fog be­folyni azon községekre nézve , melyek Babarczy báróra szavaznak : azt mondanám , hogy ugy járt el, mint magán ember, mert, mint Madarász képvi­selőtársam, én sem kivánom az ideiglenes hivatal­noktól szavati jogát megtagadni. De itt világos, hogy nyomást gyakoroltak a választókra; ezt ta­gadni nem lehet. A mi illeti a másik kérdést, igen röviden, mint e házban már el volt mondva, és mint Mada­rász képviselőtársam is említette, azt akarom meg­jegyezni, hogy a törvény azt mondja ugyan: csak a vesztes fél fizesse a költséget; de ezt csak cum grano salis kell érteni, és azért hozzá teszem: igen­is a vesztes, vagy hibás — nem akarom mondáid, bűnös — fél. A ház már többször hozott oly hatá­rozatot , mely szerint az elnököt marasztalta el a i költségek megtérítésében; az elnököt pedig szin­tén nem lehet vesztes félnek nevezni. E tekintet­ben tehát mint elvet kívánnám a ház által jövőre nézve is megállapíttatni, hogy a hibás és vesztes fél fizesse a költséget. Ki hibás ez esetben? Hibá­zott a központi bizottság, mert nem volt volna sza­bad új határnapot kitűznie, mig ujabb összeírás nem történt. Én tehát e tekintetben is pártolom a bizottság véleményét. (Szavazzunk!) Keglevich István gr. : Előttem szóló kép­viselőtársaim véleményében nem osztozom, a mennyiben szükségesnek látják ezen választás megsemmisítésének elrendelését. Három kifogás té­tetett ezen választás ellen. Az első a hibás össze­írás. Második az, hogy ennek folytán mintegy 130 és néhány egyén megfosztatott volna szavazati jo­gától. Harmadik a hivatalos beavatkozás. Az első­ről és másodikról tulaj donkép alig szükséges szó­lani, mert azok, kik a kérvényt beadták, t. i. az ellenpárt beegyezett abba, hogy ez ne képezze az igazolási kérdés tárgyát, és mert ki sem derült, hogy azon 130 és recte — mint később kiderült — 90 egynéhány szavazó-e? A mi pedig az össze­írást illeti, az ellen épen semmi kifogás sem lehet: mert az tökéletesen mindegy, akár egyenkint ren­deltettek be és rendre írattak be a szavazásra jo­gosultak, akár, ha az Összeírás már a községekben elkészült, a bemondó elöljárók előadása szerint írattak be lajstromokba s kérdeztettek meg, ugy van-e nevök beírva vagy sem, és koruk is felol­vastatott, hogy hibásan mondatott-e be vagy nem. Hogy hiba történt, az nagyon természetes, és csak azt csodálom, hogy annyi ezer választó közt nem történt többnél hiba, mint 130-nál; de azután ter­mészetes az is , hogy a kiknél koruk nyilvánításá­ban eltérés fordul elő, ugy, hogy a kik 20 vagy 30 évvel idősebbeknek mondották magokat, mint felirva voltak, megfosztattak szavazati joguktól. Ez tehát nem adhat a választás megsemmisítéseié okot, de ugy vélem, a vizsgálatra sem. A harma­dik ennél fontosabb : a hivatalos nyomás. Mind­azon igazolásoknál, melyekben hivatalos nyomás­ról volt szó , véleményem szerint ugy fogta fel a t. ház a hivatalnok személyét, hogy ezt hivata­lától elválasztani nem igen lehet : mert a hivatal­nok az életben is korteskedhetik. és szavazatot is adhat, de azért mint hivatalnok még nem gyako­rol nyomást. Ezt ugy fogom fel, mint a katonát, a ki midőn strázsát áll, a meddig órája tart, addig nem beszélhet senkivel, de később, midőn a strá­zsát kiállotta , megszűnik azon minősége, de azért megmarad ruhája és szabad akarata. így van a, hivatalnok is : midőn épen hivatalos működésben van, nem korteskedhetik, de hivatalos működésén kivtíl szabadságában áll a választás helyéről zász­lóval is átvezetni más pártra az embereket. (Zaj.} 3*

Next

/
Oldalképek
Tartalom