Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.
Ülésnapok - 1865-49
20 XLIX. ORSZÁGOS ÜLÉS. Előttem szóló egyik képviselőtársam azon aggodalmát fejezte ki, hogy lehet idő, midőn a nyomás nagy kárunkra lehet. Igen, csakhogy előbb méltóztassék a t. ház választási törvényeinket megváltoztatni, és világosan kimondani, hogy a hivatalnoknak szavazni nem szabad : ezzel fogja magát biztosítani a jövőben történhető visszaélések ellen; de nem azzal, hogy a mostani választásoknál szigorúbban vegye azt, ha egy hivatalnok ugy korteskedett, mint más. Az is említtetett, hogy azt ígérték egyik faluban, hogy a katonaságot onnan elviszik, ha Babarczyra szavaznak; ezt pedig egy tisztelt tagtár- I sarunak ugy tetszett fölemlíteni, mint fontos okot a megsemmisítésre; de azt nem tetszett hallania, a mi egy legalább szintoly hitelesen kiállított és ép annyi tanú által aláírt bizonyítvánnyal van igazolva, hogy t. i. a szolgabiró nem azt igérte, hogy el fogja vinni a katonákat, hanem azt, hogy Babarczy, barátja levén az ezredesnek, majd beszél vele. Ez magán beszélgetés levén, ebből a megsemmisítésre okot vonni igen furcsa volna. A mi a költségeket illeti, azokat nem lehet sem a vesztes félre, sem a központi bizottságra róni : mert jöhet idő, hogy minden ember, ki a választásba beavatkozik, igen meg fogja gondolni, hogy részt vegyen-e benne vagy nem , mert tisztán tudhatja, micsoda kellemetlenségek háramolbatnak reá. Ha tehát tisztán ki nem derül, hogy a törvénytelenséget ki követte el, a költségeket nem lehet senkire ráróni. A mondottaknál fogva nem látok semmi, de semmi okot a választás megsemmisítésére; és meg vagyok győződve, hogy a t. ház szokott igazságszereteténél fogva nem a személyt, hanem tisztán az ügyet tekintvén, az igazolást fogja kimondani. (Zaj. Szavazzunk !) Rudnyánszky Flórián ^Meggyőződésein szerint a törvényes kivántatóságnak mindenki tökéletesen megfelel, ha lelkiismeretéhez és kötelességéhez képest minden ügy tárgyalása alkalmával nézetét röviden kifejezi. Én is, hogy hosszas ne legyek, kijelentem, hogy a bizottság véleményét egész terjedelmében pártolom; és kérem a t. házat, ne mulassunk tovább ez ügynél, hanem szavazzunk. (Helyeslés. Szavazzunk!) KurCZ György : T. ház! (Zaj. Szavazzunk!) Mielőtt a dolog érdemére nézve véleményemet előadnám . . . (Nagy zaj. Foíkiáltások : Eláll! Eláll!) Elnök (csönget) '. Egy kérést intézek a t. ház tagjaihoz. Nekem kötelességem a szükséges csendet s azon méltóságot föntartani, mely parlamenti tanácskozásoknál elkerülhetleníü szükséges. (Helyeslés.) Nem vagyok képes ezt magamtól tenni, ha a t. ház tagjai ebben nem támogatnak. Ennélfogva kérem, igen nagyon kérem a t. ház tagjait, méltóztassanak oda működni, hogy a tanácskozásoknál azon csend, melyet a rend és méltóság megkíván, e házban ne hiányozzék. (Zajos helyeslés.) KurCZ György : Nem akarok a t. ház türelmével visszaélni, csak az előtteni szólott Paczolay János és Zichy Nándor gr. képviselő társaim előadására akarok egy kis észrevételt tenni. Ok az összeírásba bevezetett, de még azonkívül az elöljáróság által is ugyanazon személyeknek állított egyének szavazati jogát oly könnyen megrendíthetőknek találják, hogy azt állítják: hiszen az ellenpárt részéről is annyi szavazat esett el, mint amazon. Ezen eljárást azok , kik szavazati joggal vannak felruházva, meg nem köszönik. Zichy Nándor gr. képviselőtársunk állítása szerint ezen nehézség föl sem hozatván, azon könnyen átsurranhatunk; de épen e körülmény egyátalában a legroszabb, mert épen ez a panasz alapja s épen ezen fordul meg a kérdés. Én is azokhoz tartozom tehát, a kik azt, hogy azon 130 néhány ember megfosztatott a szavazattól azon hiba miatt. mely az életkor meghatározása és összehasonlítása végett az egyénekre való alkalmazással elkövettetett: a kik, mondom, ezt magában elégnek tartják a bizottság véleményének elfogadására. (Helyeslés.) Tisza Kálmán : (Szavazzunk!) Igen szívesen engednék a szavazni kívánóknak, ha egy pár idézet nem történt volna a t. háznak eddigi eljárásaira nézve, melyek szerintem nem helyesek s melyeket épen azért elhallgatni nem tudok. (Halljuk !) Hontmegyének egyik igen tisztelt képviselője Biharmegye egy választó kerületének esetét hozta föl annak bebizonyítására, hogy a t. ház az összeírásnál olynemü eljárást, mint a minő a jelen esetben elkövettetett, még csak vizsgálati alapul sem fogadott el. Azt hiszem, roszul méltóztatik a t. képviselő úr emlékezni : mert azon esetben, igaz, hogy a panaszos fél azt jelentette be kérvényében, hogy az összeírás ugy , mint itt, jegyző és birák által történt és csak ezek összeírását használta az összeíró küldöttség; de a t. ház épen azért nem rendelt még csak vizsgálatot sem, mert a beadott ellenkérvény bizonyíték okkal mutatta ki, hogy ez nem áll, mert az összeíró küldöttség minden helyen megjelenvén, a személyes jelentkezésre fölszólította az illetőket. Azon analógia van csak, hogy ott nem csak a személyesen jelentkezőket írták össze, hanem másokat is; itt pedig a személyes jelentkezés — az tűnik ki az iratokból — teljesen mellőztetett és az összeíró küldöttség egyszerűen lemásoltatta az elöljárók összeírását. Ez pedig nagy I különbség. A mi a hivatalnoki befolyással való visszaélést illeti : megvallom, hogy az idézett borsodmegyei esetre nem emlékezem; de emlékszem egy