Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.
Ülésnapok - 1865-47
' • •.••:-••••• ..-, •••'•.V:KV-^-.-.-., .. •.. ,...., ••:•.-.. •: XLVH. OESZÁGOS ÜLÉS. 7 lított elvekre felelnem kell. Tisztelt képviselőtársunk oly elveket állított föl, melyeket elfogadnunk nem lehet: mert — minden sértés nélkül legyen mondva — ha a képviselőház ily elveket elfogadna, közvetve azt mondaná ki, hogy ha már verekedés fordul elő, legyen igazi, nagyszerű verekedés; a kisebbszerü nem jő tekintetbe. Minthogy pedig az előadottakból csak az látszik, hogy verekedés volt, egyébiránt a választás a törvények értelmében folyt le: ón részemről Décsey Lászlót igazolandónak vélem. (Helyeslés. Szavazzunk! Halijuk!) Deáky Lajos: T. ház! (Szavazzunk!) Ha mindenki eláll a szótól: én is elállók. (Szavazzunk'!) Babes Vincze: Csak három szóra szorítkozom. (Rendre ! Szavazzunk !) A jelen esetben .... Elnök: Méltóztassék elállani: vagy pedig, ha nem tetszik, akkor a hamarabb följegyzetteken van a sor. Deáky LajOS: Magam is azon környékben választatván országgyűlési képviselőnek, ismerem ezen választás körülményeit : tudom, hog) tény az, hogy a járásbeli szolgabíró a választókat, és pedig épen ugy a jogosultakat, mint a jogosulatlanokat, 5 forint büntetés terhe alatt, Illésfalvára beidéztette; tény az is, hogy kötelességükké tette a Buda Sándorra való szavazást; tény az is, hogy másnap, midőn ezen választó tömeget a szilágyi patakon keresztül vezették, ugyanott számára egy hordó pálinkát csapoltak ki, és ezen fölpálinkáztatott népet lerészegítve vezették a választás szinhelyére. A nyomozásból kitűnik, hogy a magyarság letette még a sétabotokat is, ellenben azok, kik föl voltak pálinkázva, és kik vegyesen ugy állottak, mint jogosultak és jogosulatlanok, nem tették le a fegyvert. Továbbá az is kitűnik a nyomozásból, hogy a választási elnök a verekedésre vonatkozó legkisebb távolságot 60 ölre állapította meg ; a verekedés tehát csaknem 3 puskalövésnyire történt, a nélkül, hogy az elnök azt tudta vagy tudhatta volna. Az az elnök, kinek becsülete már az első alkalommal meg volt támadva, az az elnök, kitől most némelyek a vizsgálati költségek megtérítését kívánják, a mi környékünkben a legbecsületesebb jellemű ember, olyan, kinek jellemében sem oláh, sem magyar nem kételkedik. És midőn a föladók mondják: „tizen voltunk, kik a szavazást követeltük, de attól elejtettünk".holott másrészt a választási elnök, a szavazatszédő bizottság, és az egész gyülekezet ellenkezőt mond, hogy ez nem ugy történt, és nem ugy van: e tekintetben, nézetem szerint, igen könnyű a t. háznak eldönteni a kérdést. A választási elnököt a magyar párt már csak azért is kárhoztatta, mert egy óránál tovább várakozott, hogy csak tiz egyén jelentkezhessek, kik a szavazást sürgetnék; de az elnök a törvényt akarván megtartani, mely azt rendeli, hogy ha tiz egyén nem jelentkezik, a követ közfelkiáltás utján nyilváníttatik képviselőnek, nem tehette azt, hogy miután csakis három ember követelte a szavazást, ezt a törvény ellenére megindítsa. Én tehát ezen elnököt már csak azért sem kárhoztatom, mert megtörténhetik, hogy abban a kerületben nem fogunk találni választási elnököt, nem fogunk találni szavatszedő biztosokat, minthogy ezek azt fogják mondani: „Hogyan vállaljak én magamra oly nobile officiumot, mely minden igaz ok nélkül becsületem és vagyonom megkárosításába is kerülhet ? az ilyen megtiszteltetésre nem vágyódom! K És akkor megtörténhetik, hogy nem fogunk tudni még követet sem választani azon kerületben. (Derültség. Halljuk '.) A mi a verekedést illeti: itt nemzetiségi kérdést csináltak a választásból. S melyik fél volt a másik irányában loyálisabb, az oláhok-e vagy a magyarok *? (Kosbeszólás : Románok, nem oláhok!) Akár románok, akár oláhok, az mindegy. (Zaj. Derültség. Az elnök csönget.) Loyálisabban mindenesetre a magyarok viselték magokat: mert hiszen maga a nyomozás kimondja, hogy a magyarok még sétabotjaikat is lerakták, míg megfordítva az úgynevezett románok a nagyobb ütlegeket sem akarták letenni. És igy egyfelől azért, mert már fölpálinkázva jelentek meg, másfelől, mert ütlegeiket letenni nem akarták, a románok magok idézték elő azon — ha csakugyan megtörtént — nagymérvű verekedést. Miután pedig a románok a választásnál magok éltették Décseyt, s annak megvendegelésénél jelen voltak, abban részt vettek, továbbá Papp Pétert, ki Buda Sándort ajánlotta, fölkarolták és vállaikra vették, mint olyant, ki Décsey programmját megmagyarázta nekik; ha mindezzel a román nép meg volt elégedve ; ha, mondom, ezen előzmények után a választást megsemmisítenők: azt hiszem, tűzre olajat öntenénk, mert ha csakugyan igaz az, hogy nem választók választók ellen, hanem nemzetiség és nemzetiség állott egymás ellen, akkor a választás megsemmisítésével még viharosabb választást fogunk előidézni, mint a milyen az első volt. Ezeknél fogva én az igazolás mellett szavazok. (Helyes! Szavazzunk!) Királyi Pál: Tisztelt ház ! Mint az igazolási bizottság azon többségének tagja, mely a kérdésben forgó választásnál a megsemmisítésre szavazott, és szemben azon két véleménynyel, mely a tisztelt ház előtt előadatott (egyik t. i. ezen igazolási bizottság többségének felolvasott véleménye, másik ugyanazon bizottság kisebbségének, a t. előadó által szintén előadott véleménye): hogy a
