Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.

Ülésnapok - 1865-47

;:: XLVII. OKSZÁGOS ÜLÉS. t. ház két ily véleménynyel szemben igazságosan és lelkiismeretesen ítélhessen, a vizsgálatra kikül­dött képviselő urnák azon jelentését, melynek alap­ján a bizottság ezen véleményt hozta, valamint azon tanúvallomásokat, melyek ezen átalános ál­lítása után majd azon adatokat ki fogják deríteni, melyek a többség véleményének alapjául szolgál­tak, fölolvastatni kérem. Elnök: Ha valaki az irományok felolvasását kívánja, azt nem lehet megtagadni. Ráday László gr. előadó (olvassa a vizsgá­lati jelentést.) Halász Boldizsár: T. ház Mielőtt a tanú­vallomások fölolvasásához fognánk, bátor vagyok az iránt fölszólalni, hogy ama 8 2 kihallgatott egyén között csak három valóságos tanú van. Magam is voltam azon helyzetben, hogy vagy 600-an jöt­tek elém azon kéréssel, eskedtetném meg őket j mire azonban én azt válaszoltam: állítsatok való­ságos tanút. Ha jól figyelmeztem az előadó előter­jesztésére, jelen volt Keczeli Imre a Buda-párt ré­széről, ki mint idegen valóságos tanú, továbbá Décsey részéről két tanú. Ezen három egyén tanú­vallomását kell fölolvasni; a többiére nem adok semmit. Ha én a vizsgálatnál biztos voltam volna, amaz egyéneket ki sem hallgattam, annál ke­vésbbé eskedtettem volna meg. Megeskedtetni nem szabad sem maga ellen, sem maga mellett senkit. EÖtVÖS József b.: E szerint nincs is tanú. Szász Károly: És ha a választásnál esetleg idegen nincs jelen, soha sincs tanú. EÖtVÖS József b.: Ez esetben soha sem le­hetne választást megvizsgálni. (Szavazzunk!) Elnök :E szerint nem kivánja a t. ház, hogy a többi okmányok fölolvastassanak. Dimitrievics Milos jegyző: Babes Vincze képviselő' úron van a sor. Babes Vincze: Nem fogom hosszasan un­tatni a t. házat, és mindenekelőtt előre bocsátom, hogy magam is elismerem, hogy itt constatálva, kellőleg kiderítve nincs, ki volt a verekedés kez­dője ; de épen azért, mert ez constatálva nincs, ne­kem furcsának tetszik föltenni, hogy épen a gyön­gébb, az elűzött párt volt volna kezdője, holott ezt rá bebizonyítani nem lehet. Ezt előre bocsátva, csak azt említem föl, hogy nekem elegendő azon két körülmény, hogy Buda Sándor pártja erőhata­lommal űzetett el a választás színhelyéről, s így törvényes jogát nem gyakorolhatta. Minthogy ez tény; az pedig bebizonyítva nincs, hogy ez a fél okozta volna a verekedést: én ugy hiszem, jogosan őt jogától megfosztani, vagyis az ily választást igazolni nem lehet. Én tehát a megsemmisítés mel­lett szavazok; de a költségek megtérítésétől Dé­cseyt fölmentetni kérem. Médán Endre: Tisztelt ház! Ugy hiszem, azon indokokat, melyeket a tisztelt ház más vá­lasztás megsemmisítésénél érvényesített, a jelen választási esetnél is érvényesítenie kell, ha követ­kezetlenségbe nem akar jönni. Sipos Ferencz meg­választását illetőleg azt mondotta ki a ház, hogy mivel a hely szinéhez közel volt a verekedés, bár haláleset nem fordult is elő, de mivel azon vere­kedés által választók választási jogaikban akadá­lyozva voltak, a választás megsemmisítendő. Ha párhuzamot húzunk Sipos és Décsey választása közt, kitűnik azon különbség, hogy az előbbi vá­lasztásnál a verekedés a hely szinéhez közel, ezen választásnál a hely szinén történt; az előbbi vere­kedésnek nem volt halál a következménye, ezen verekedésnél pedig haláleset fordult elő. Azt hi­szem tehát, ha az első esetben a választás meg­volt semmisítendő, a jelen esetben is az• és vala­mint az első esetben a követté választott és a vá­lasztási elnök marasztaltattak el a költségekben (az utóbbi azért, mert bár meg volt győződve, hogy a verekedés következtében többen választási joguk gyakorlatában akadályozva voltak, a válasz­tást még sem függesztette föl), ugy a jelen esetben is mindkettőt elmarasztalandónak vélem. EÖtVÖS József b.: Igen rövid leszek. Csak azt jegyzem meg, hogy a mennyire Tóth Lőrincz képviselőtársunk előadását fölfogtam, ő nem azt mondta, hogy a ház azon elvet állította fel, hogy minden választás, a hol verekedés történt, eo ipso megsemmisítendő; hanem azt, hogy oly választás semmisítendő meg, melynél a verekedés következ­tében a választók egy része jogával nem élhetett. Ebben pedig — fölfogásom szerint — tökéletesen igazsága van: mert a választási törvényeknek első és fő czélja az, hogy minden választó tökéletes^ sza­badságban gyakorolhassa választási jogát. Épen azért, ha bebizonyul, hogy a választók, vagy azért, mert a választás kellőleg kihirdetve nem volt, vagy más oknál fogva jogukkal nem élhet­tek, az ilyen választást mindig meg fognám sem­misíteni. Azon kérdés, ki volt a verekedés kezdője, mely miatt egyik, vagy másik rész nem gyakorol­hatta szavazási jogát, tökéletesen mellékes kérdés : mert föltehető, hogy ha a választás színhelyén a verekedés idegenek által idéztetik elő, és ezen ide­gen verekedők a választók egy részét onnan el­kergetik, aznap a választást megtartani nem le­het, és akkor az, hogy ki kezdte a verekedést, a poenalitas kérdése; de a választás érvényességé­nél a kérdés a körül forog, vajon minden választó szabadon gyakorolhatta-e választási jogát? Már pedig ez esetben, a mennyire fölfogom, világosan be van bizonyítva, hogy a választók egy része vá­lasztási jogával szabadon nem élhetett. Én tehát ezen választást kénytelen vagyok semmisnek te-^ kinteni. (Helyeslés.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom