Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.
Ülésnapok - 1865-47
;:: XLVII. OKSZÁGOS ÜLÉS. t. ház két ily véleménynyel szemben igazságosan és lelkiismeretesen ítélhessen, a vizsgálatra kiküldött képviselő urnák azon jelentését, melynek alapján a bizottság ezen véleményt hozta, valamint azon tanúvallomásokat, melyek ezen átalános állítása után majd azon adatokat ki fogják deríteni, melyek a többség véleményének alapjául szolgáltak, fölolvastatni kérem. Elnök: Ha valaki az irományok felolvasását kívánja, azt nem lehet megtagadni. Ráday László gr. előadó (olvassa a vizsgálati jelentést.) Halász Boldizsár: T. ház Mielőtt a tanúvallomások fölolvasásához fognánk, bátor vagyok az iránt fölszólalni, hogy ama 8 2 kihallgatott egyén között csak három valóságos tanú van. Magam is voltam azon helyzetben, hogy vagy 600-an jöttek elém azon kéréssel, eskedtetném meg őket j mire azonban én azt válaszoltam: állítsatok valóságos tanút. Ha jól figyelmeztem az előadó előterjesztésére, jelen volt Keczeli Imre a Buda-párt részéről, ki mint idegen valóságos tanú, továbbá Décsey részéről két tanú. Ezen három egyén tanúvallomását kell fölolvasni; a többiére nem adok semmit. Ha én a vizsgálatnál biztos voltam volna, amaz egyéneket ki sem hallgattam, annál kevésbbé eskedtettem volna meg. Megeskedtetni nem szabad sem maga ellen, sem maga mellett senkit. EÖtVÖS József b.: E szerint nincs is tanú. Szász Károly: És ha a választásnál esetleg idegen nincs jelen, soha sincs tanú. EÖtVÖS József b.: Ez esetben soha sem lehetne választást megvizsgálni. (Szavazzunk!) Elnök :E szerint nem kivánja a t. ház, hogy a többi okmányok fölolvastassanak. Dimitrievics Milos jegyző: Babes Vincze képviselő' úron van a sor. Babes Vincze: Nem fogom hosszasan untatni a t. házat, és mindenekelőtt előre bocsátom, hogy magam is elismerem, hogy itt constatálva, kellőleg kiderítve nincs, ki volt a verekedés kezdője ; de épen azért, mert ez constatálva nincs, nekem furcsának tetszik föltenni, hogy épen a gyöngébb, az elűzött párt volt volna kezdője, holott ezt rá bebizonyítani nem lehet. Ezt előre bocsátva, csak azt említem föl, hogy nekem elegendő azon két körülmény, hogy Buda Sándor pártja erőhatalommal űzetett el a választás színhelyéről, s így törvényes jogát nem gyakorolhatta. Minthogy ez tény; az pedig bebizonyítva nincs, hogy ez a fél okozta volna a verekedést: én ugy hiszem, jogosan őt jogától megfosztani, vagyis az ily választást igazolni nem lehet. Én tehát a megsemmisítés mellett szavazok; de a költségek megtérítésétől Décseyt fölmentetni kérem. Médán Endre: Tisztelt ház! Ugy hiszem, azon indokokat, melyeket a tisztelt ház más választás megsemmisítésénél érvényesített, a jelen választási esetnél is érvényesítenie kell, ha következetlenségbe nem akar jönni. Sipos Ferencz megválasztását illetőleg azt mondotta ki a ház, hogy mivel a hely szinéhez közel volt a verekedés, bár haláleset nem fordult is elő, de mivel azon verekedés által választók választási jogaikban akadályozva voltak, a választás megsemmisítendő. Ha párhuzamot húzunk Sipos és Décsey választása közt, kitűnik azon különbség, hogy az előbbi választásnál a verekedés a hely szinéhez közel, ezen választásnál a hely szinén történt; az előbbi verekedésnek nem volt halál a következménye, ezen verekedésnél pedig haláleset fordult elő. Azt hiszem tehát, ha az első esetben a választás megvolt semmisítendő, a jelen esetben is az• és valamint az első esetben a követté választott és a választási elnök marasztaltattak el a költségekben (az utóbbi azért, mert bár meg volt győződve, hogy a verekedés következtében többen választási joguk gyakorlatában akadályozva voltak, a választást még sem függesztette föl), ugy a jelen esetben is mindkettőt elmarasztalandónak vélem. EÖtVÖS József b.: Igen rövid leszek. Csak azt jegyzem meg, hogy a mennyire Tóth Lőrincz képviselőtársunk előadását fölfogtam, ő nem azt mondta, hogy a ház azon elvet állította fel, hogy minden választás, a hol verekedés történt, eo ipso megsemmisítendő; hanem azt, hogy oly választás semmisítendő meg, melynél a verekedés következtében a választók egy része jogával nem élhetett. Ebben pedig — fölfogásom szerint — tökéletesen igazsága van: mert a választási törvényeknek első és fő czélja az, hogy minden választó tökéletes^ szabadságban gyakorolhassa választási jogát. Épen azért, ha bebizonyul, hogy a választók, vagy azért, mert a választás kellőleg kihirdetve nem volt, vagy más oknál fogva jogukkal nem élhettek, az ilyen választást mindig meg fognám semmisíteni. Azon kérdés, ki volt a verekedés kezdője, mely miatt egyik, vagy másik rész nem gyakorolhatta szavazási jogát, tökéletesen mellékes kérdés : mert föltehető, hogy ha a választás színhelyén a verekedés idegenek által idéztetik elő, és ezen idegen verekedők a választók egy részét onnan elkergetik, aznap a választást megtartani nem lehet, és akkor az, hogy ki kezdte a verekedést, a poenalitas kérdése; de a választás érvényességénél a kérdés a körül forog, vajon minden választó szabadon gyakorolhatta-e választási jogát? Már pedig ez esetben, a mennyire fölfogom, világosan be van bizonyítva, hogy a választók egy része választási jogával szabadon nem élhetett. Én tehát ezen választást kénytelen vagyok semmisnek te-^ kinteni. (Helyeslés.)
