Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.

Ülésnapok - 1865-68

LXVHI. ORSZÁGOS ÜLÉS. 163 hozzáfogott. Ily viszonyok alatt nem marad egyéb hátra, mint hogy nézeteinket határozatba foglalva, •ebben egyszersmind kifejezzük azon reményünket, hogy a szükséges segélyezés mielőbb eszközöltetvén, az a nép szivét és bizalmát megnyerő pontossággal és gyorsasággal és kizárólag- a kitűzött czélra fog fordíttatni, és hogy, a mennyiben a képviselőház a fejedelem magas szándékait elősegitheti, kész mindenre, mi a törvény és alkotmány körén belííl hatalmában áll. Mást a képviselőház fölfogásom szerint nem tehet, s épen azért, mert mást nem tehetünk, egész kiterjedésében elfogadom Deák Ferencz tisztelt képviselőtársunk indítványát. Mondatott itt, hogy ha ezen indítvány elfogadtatnék, ez által olyasmi határoztatnék el, mi t. képviselőtársunk Deák Ferencz más r alkalommal kifejezett nézeteivel meg nem egyez. Én részemről épen nem érzem magamat fölhíva arra, hogy ezen tisztelt képviselőtársunk következetessége mellett szót emeljek: a mennyiben azonban a képviselőháznak eddigi nyilatkozatai épen úgy a mi factumunk, kik azokat, miket Deák Ferencz indítványozott, elfogadtuk, én részemről tiltakozom a következetlenség vádja ellen. (Helyeslés.) En ugyanis eddigi és mostani eljárásunkban semmi következetlenséget nem látok; sőt abban, a mit most teszünk, látom világos és egyenes következését előbbi határozatunknak. (Helyeslés.) Azt hiszem., t. ház, a következetesség nem abban áll , hogy mindig egyet és csak is egyet mondjunk el. hanem abban, hogv híven ragaszkodva elveinkhez, szem előtt tartva kötelességeinket, tegyük minden pillanatban azt, a mit a nép érdeke, a mit kötelességünk tenni parancsol. (Helyeslés.j Vannak körülmények, hol ugyanazon állitások ismétlése czélszerü; sépen azért igen czélszerünek tartom. hogy az indítványozott határozatban mondassák ki, hogy az ország minden bajainak gvökeres orvoslását csak valóságos alkotmányosságtól, törvényeink tettleges helyreállításától várja. Czélszeríinek tartom, hogy ez a határozatban megemlittessék, mert oly helyzetben vagyunk. hogv meggyőződésein szerint, valahányszor a képviselőház felszólal, ezen alapelvét nem hallgathatja el. De ha jó ezen meggyőződésünket minél többször, minden alkalommal kimondanunk, egyedül ezen elveknek kimondása • által még nem tettünk eleget kötelességünknek — s most legyen szabad nekem is egy latin idézettel élnem. A nagyCato minden alkalommal elmondá: -„Carthaginem censeo esse delendam." Kövessük e példát, s mondjuk el mindig, hogy ezen ország soha megelégedett, soha boldog, soha biztos nem lesz addig, míg az alkotmány helyre nem állíttatik, míg viszonyainknak törvényes alapja nem -lesz. De ne felejtsük el, hogy midőn a nagy római minden beszédét a „Carthaginem esse delendam"mal kezdette vagy végezte, e mellett pontosan telje sitette minden egyes pillanatban kötelességét, arra fordítva gondját, hogy a római nép úgy kormányoztassák, hogy egykor sokszor ismételt óhajtása teljesülhessen. Ekként cselekedjünk mi is. (Tetszés.) Tóth Vilmos jegyző: Orczy Béla báró ! Orczy Béla b.: T. ház ! Igen röviden egy észrevételt kívánok tenni, illetőleg egy felvilágosítást kérni Kállay Ödön képviselőtársamtól azon átalánosságra nézve , melylyel ő múltkor, midőn módositványát beadta és annak támogatására fölszólalt, a 63-ki események fotytán felmerült visszaéléseket fölemlítette. Igen rövid leszek. (Halljuk!) Ha azon megjegyzés, melyet a t. képviselő úr nyilatkozatába foglalt, határozottan csak azon hivatalos eljárásokat illeti, melyek által a. szűkölködők a segély kiosztásánál megrövidíttettek, akkor tökéletesen igazoltnak tartom e kárhoztatást, és valóban magam is meg vagyok győződve, mint ezt t. képviselőtársam Eötvös József b. is mondta, hogy ily visszaélések ellenében a legjobb óvszer alkotmányunknak helyreállítása : mert csak alkotmányos kormány és helyhatóság ellet. Őrködése mellett lehet jövőben hasonló visszaélések előfordulását meggátolni. Sőt többet mondok : akkor a közvélemény ellenőrködése mellett lehet majd a hűtlen kezelőket kérdőre vonni é* a megsértett társadalomnak elégtételt szerezni. Azonban oly átalánosság, milyennel Kállay t. képviselőtársam, vádjának felhozatalánál élt, könnyen félremagyarázásra szolgáltathat alkalmat, a mennyiben azon átalános vád azon törekvéseket is érintheti, melyek az inség enyhitésére, segélyeszközök előteremtésében és kiszolgáltatásában, egyletek és társulatok körében történtek. Annyival is inkább hivatva érzem magamat a felszólalásra, mert mindnyájan meg vagyunk győződve, hogy országos intézkedések csak akkor lesznek teljesen czélra vezetők, ha azokat az ország lakosságának erkölcsi támogatása kiséri, ha azokat előmozdítja a közjó iránti buzgóság s azon átalános részvét, melylyel mindenki az országos bajon segíteni éa a baj elhárítására szolgáló intézkedésekhez hozzájárulni kivan s mely hazánkban soha sem hiányzik. Most hasonló viszonyokban talán még szomorúabban leszünk, mint 63-ban, ismét országos, átalános részvétre lesz szükség, hogy a bajon segíteni lehessen, s ugy hiszem, az országos segedelem és buzgóság sem fog elmaradni: azért óvatosan kívánok kerültetni mindent, mi a társulatok vagy egyletek eljárását a segélyzés körül rósz színben tüntethetné fel; már pedig oly átalános kifejezés által, milyennel nevezett képviselő úr a 63-iki példát felhozta, könnyen érintethetnének a segélyzési ügyben működött társulatok és egyletek. Azért bátor vagyok felvilágosítást kérni Kál21*