Képviselőházi napló, 1865. II. kötet • 1866. april 11–junius 26.

Ülésnapok - 1865-68

LXVIII. ORSZÁGOS ÜLÉS. 159 kozunk, oly politikai elvek vitatásába elegyedünk, melyek nagy fontosságát senki közülünk nem tagadja, és melyekre kiki meggyőződéséhez képest teljes figyelmét, teljes tevékenységét fordította eddig és fogja forditani ezentúl is, de melyek legkevésbbé sem alkalmasak arra, hogy azt, a mi jelen feladatunk fő kelléke, t. i. az orvoslást siettessék. ('Helyeslés a jobb oldalon.) Ha kívánatos az egyetértés köztünk, t. ház! hogy sikert érhessünk a szenvedő nép érdekében, nem kevésbbé bizonyos az is, hogy a törvényhozás másik tényezőjével, ki a végrehajtó hatalmat birja és gyakorolja, szintén egyet kell értenünk, hogy atyai szándékkal tett intézkedéseit lehetőleg támogassuk, azoknak gyors menetét meg ne akaszszuk, és saját kezünket meg ne kössük az által, hogy a halasztást nem engedő feladattal alkotmányos alakzatunk nagy ügyét összefüggésbe hozzak. Tudva van, t. ház! hogy a kormányformát illetőleg nem az alaki jog, hanem annak mikénti életbeléptetése fölött A-an véleménykülönbség a törvényhozás két tényezője között. A fejedelem erre vonatkozó aggodalmait nyíltan kijelentette; a törvényhozó testület azokat két feliratban törekedett eloszlatni. De, t. ház! ez által az alkotmányos szabad egyezkedés befejezettnek, és az, mi annak tárgyát képezi, már eihatározottnak nem tekinthető. Alkotmányos jövőnk az által fog leginkább biztosíttatni, ha számításainkból egyik tényezőt sem hagyjuk ki, ha a törvényes állapotnak mielőbbi helyreállítása fölötti közös megállapodás mind a két tényezőnek szabad hozzájárulásán fog alapulni, ha ezen ügyben se az egyik tényező, se a másik tényező. véleménye érve'nyesitése végett, pressiot használni nem. fog. (A bal oldalon zaj. Halljuk!) Ily pressio gyakorlását az országgyűlés eddig gondosan mellőzte, és a szabad alkotmányos egyezkedésnek ezen nélkülözhetlen kelléke dicsőén jellemezte az országgyűlés két föliratát. Kövessük ezen irányt tovább is, és ne téveszszük el azt most, midőn szűkölködő polgártársainknak minél gyorsabb, minél hatályosabb segélyt kell nyújtani, midőn Fölséges Urunk e tekintetbeli készségéről köztudomásból értesítve vagyunk, végtére midőn, szemben a világ' eseményeivel és a birodalom jóllétét, sőt létét is veszélyeztető méltatlan megtámadtatásokkal, hűséges és lovagias érzületünk nagyobb mértékben, mint valaha, késztet arra, hog}~ a fejedelem magas tekintélye és alkotmányos joga iránti tiszteletünket tényleg nyilvánítsuk. (Helyeslés a jobb oldalon.) A ki figyelemmel olvasta a képviselőház végzését, melylyel a választmány kiküldetett, meg fog győződni arról, hogy a képviselőház már ezen kiküldetés alkalmával is, az országgyűlésnek a jelen törvényhozási viszonyok által megengedett hatásköréhez képest és ennek korlátai közt, kívánta a javaslatot elkészíttetni, a mivel nyilván ellenkezik azon indítvány, és ellenkeznek azok okoskodásai, kik ezen viszonyoknak rögtöni megváltoztatását tűzik ki föltételül és első feladatul, nem pedig a jelen létező viszonyok közt lehetséges segélyezést és ennek siettetését. Hivatkozva tehát mao-ának e végzésnek szavaira, továbbá is ragaszkodom a választmány javaslatának velejéhez azon módosításokkal, melyek Deák Ferencz tisztelt képviselőtársunk által inditványoztattak; és ebbeli meggyőződésemben nem ingathat meg engem Kállay Ödön képviselő úr minapi okoskodása, ki a franczia szabadelvű kormány mintája szerint eszközlendő átalános szavaztátás által vél bizonyosságot szerezhetni arról, hogy a nép minden baja orvoslását egyedül az országgyűléstől várja. (A bal oldalon felkiáltások: Igaz !) Bármennyire óhajtom, t. képviselőház, hogy mi a népnek ne csak mandátumát, hanem bizalmát is bírjuk és megérdemeljük, mindamellett tévúton, valóban sajnos tévúton látnám a néy>et. ha csakis az országgyűléstől várná, nem pedig az összes törvényhozástól és törvényhozó tényezőktől . . . (Nagy Zaj a bal oldalon) ha, mondom, csakis az országgyűléstől, nem az összes . . . (Nagy zaj a baloldalon. Hisz azt akarjuk!) Méltóztassanak kihallgatni, akkor nem leszek kénytelen ismételni szavaimat; különben addig ismétlem, míg megértetem. Tehát, mondom, az összes törvényhozástól és a törvényes tényezőknek egyetértő közremunkálásától várja a nép a boldogabb jövőt. (Helyeslés.) Kállay Ödön úr egyszerű előadására és jóslásai ellenében én is csak egyéni véleményemet adhatom elő; (Halljukl) de erősen hiszem, hogy bármikor fogna a nép akkép ki hallgattatni, mint azt ő kívánja, az túlnyomó többséggel oda fogna nyilatkozni, hogy egyedül a kibékülésre . . . (Nagy zaj.) Elnök (csönget); Kérem a házat, képviselő ur szónoklatát félbe nem szakítani. (Halljuk!) Apponyi György gr.: Azt mondom, hogy egyedül a kibékülésre és az ország és fejedelem közti őszinte egyetértésre fekteti minden reményét, (Ugyvan! Zaj a bal oldalon) és egyedül ezen eredményhez is köti azon bizodalmát, melylyel az országgyűlés iránt viseltetik. Igenis, t. ház, kötelességünk az országgyűlés részére megszerezni a nép bizodalmát; de ezzel nem fogunk még czélt érni, ha nem sikerül a fejedelem és országgyűlés közti bizodalmat megszilárdítani. (Zaj. Halljuk!) Könnyű azt kijelenteni, t. ház. hogy a segélyezéshez kötött elvbeli föltételeknek be nem töltésé-, bői származható károkért a felelősség azokra hárittatik, kik az alkotmány helyreállításának útjában állnak. De vajon azok önmagokról elhárít-